Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői egyszerű indítványt nyújtanak be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter ellen, elsősorban a gyógyszerhiány miatt - jelentette be hétfőn Diana Stoica.
Az USR képviselőházi frakcióvezetője felidézte: egy újságíró arról számolt be, hogy egész Bukarestben hiába keresett egy daganatos betegek kezeléséhez szükséges gyógyszert. Stoica szerint Rogobete ahelyett, hogy megoldást keresett volna a problémára, hazugsággal vádolta az újságírót.
'A daganatos betegek sokszor kerültek már abba a méltatlan helyzetbe, hogy nem jutottak hozzá a szükséges kezeléshez' - fogalmazott az USR politikusa.
A PNL képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Rogobete előző miniszteri mandátuma kudarc volt. Felrótta neki, hogy több kórház megépítését ígérte, miközben a gyógyszerhiány továbbra is gondot okoz.
Andronache közölte, hogy az egyszerű indítvány középpontjában a gyógyszerellátás helyzete áll majd.
Egészségügyi miniszter: javítják a gyógyszerellátást
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
'Belátom, hogy a gyógyszerkészletekkel kapcsolatos bürokratikus megközelítésem empátiahiánynak tűnhetett. Egyáltalán nem ez volt a szándékom' - írta a miniszter a Facebook-oldalán.
Rogobete elismerte: attól még, hogy egy gyógyszerből országos szinten van készlet, az nem feltétlenül kapható az összes patikában. Szerinte a betegek aggodalma jogos, az egyenetlen elosztást pedig meg kell szüntetni.
A miniszter hétfőn a gyógyszerforgalmazók, a gyógyszertárak és az illetékes állami intézmények képviselőivel egyeztetett a Lyrica és az azonos hatóanyagú, pregabalint tartalmazó készítmények beszerezhetőségéről.
Az egyeztetés után elrendelte a készletek felmérését és szükség szerinti átcsoportosítását. Emellett miniszteri rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a következő időszakban több mint 77 ezer doboz pregabalintartalmú készítménnyel bővítsék a gyógyszertári készleteket.
'A betegeknek világos válaszokra és konkrét megoldásokra van szükségük. A politikai viták várhatnak' - írta bejegyzésében Rogobete.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Virgil Popescu gazdasági miniszter szerint Románia a
legrövidebb időn belül havonta nagyjából 15 millió maszkot fog gyártani. Jövő
héttől, miután e hét végén üzembe helyezik az automata gyártósort, naponta 150
ezer, míg havonta 4 millió maszk gyártása válik lehetővé.
A koronavírus-járvány által sújtott hitelesek kérhetik a bankoktól a törlesztőrészletek felfüggesztését – jelentette be Florin Cîţu pénzügyminiszter a kormány csütörtök esti ülése után. A halasztást magán- és jogi személyek egyaránt kérhetik, legtöbb kilenc hónapra.
Az egészségügyi miniszteri posztra jelölt Nelu Tătaru még a nap folyamán leteszi az esküt – jelentette be röviddel adásunk előtt az államfő. Klaus Johannis elmondta, tudomásul vette Victor Costache délelőtti lemondását, és aláírta Nelu Tătaru eddigi egészségügyi államtitkár miniszteri kinevezését.
A hazai és nemzetközi sajtó a COVID-19 járvány terjedéséről, alakulásáról ír, illetve azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az egészségügyi szakemberek tesznek gyógymód, oltás előállítása, a betegség megfékezése céljából. A gazdasági élet alakulása, a várható recesszió és a túlélési kormány- illetve vállalkozói stratégiák is vezető témái a mai lapoknak.
Az Országos Diáktanács elítéli az Euro 200 kormányzati programot, amely a számítógép-vásárlást segíti online órák tartásához. A programot július 27 és október 10 között bonyolítják le.
A
koronavírussal fertőzött személyek száma Romániában 1029-re
nőtt, és a hatóságok ma 123 új esetet jelentettek. A fertőzés
következében elhunyt személyek száma 3-mal nőtt, így a
halálestek száma összesen 18-ra emelkedett. Továbbá 29 személyt
kezelnek intenzív osztályon, amiből 23 beteg állapota súlyos.
Eddig 94-en gyógyultak meg, akiket már kiengedtek a kórházból.
Több, mint 6151 személy van karanténban, és további 110.042
otthoni elszigetelésben.
A délutáni kormányülés napirendjén szerepel a banki hitelek folyósításának felfüggesztéséről szóló sürgősségi rendelet. A halasztás várhatóan legtöbb 9 hónap lesz.
Fekete-tengerbe zuhant egy orosz Szu-27-es elfogó vadászrepülőgép az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget közelében – jelentették orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi tárcára hivatkozva. A gép helyi idő szerint szerda este 8 óra körül tűnt el a radarernyőről, Feodoszija várostól mintegy 50 kilométerre. A zuhanást követően a pilóta vészjelzést adott le, a felkutatására legkevesebb hat vízi jármű és két repülőgép indult. Az incidens okát egyelőre nem közölték.
Virgil Popescu gazdasági miniszter szerint Románia a
legrövidebb időn belül havonta nagyjából 15 millió maszkot fog gyártani. Jövő
héttől, miután e hét végén üzembe helyezik az automata gyártósort, naponta 150
ezer, míg havonta 4 millió maszk gyártása válik lehetővé.
Április 15-e után napi fél millió maszkot fognak gyártani,
majd ezeknek a száma elérheti a 17 milliót is.
A maszkok megfelelnek a közép- és kelet-európai igényeknek,
illetve az Országos Gyógyszerügynökség standardjainak is. Az energiaellátó
cégek is folytatják beruházásaik kivitelezését, a ROMARM pedig egészségügyi
felszereléseket fog gyártani - tette hozzá a gazdasági miniszter.
A koronavírus-járvány által sújtott hitelesek kérhetik a bankoktól a törlesztőrészletek felfüggesztését – jelentette be Florin Cîţu pénzügyminiszter a kormány csütörtök esti ülése után. A halasztást magán- és jogi személyek egyaránt kérhetik, legtöbb kilenc hónapra.
A pénzügyminiszter szerint a kormány legtöbb 15 napon belül
elfogadja az elfogadott sürgősségi rendeletet alkalmazási normáit.
A rádiónak nyilatkozó gazdasági elemző ugyanakkor felhívta a
figyelmet, hogy noha a kormányrendelet egyértelműen jól jön a gazdaságnak, annak
végső formája különbözik a tervezettől. Constantin Rudniţchi emlékeztetett: a
pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy mindenki élhet a törlesztők halasztásával,
nem csak azok, akiket úgymond „közvetlenül vagy közvetve sújt a járvány”, ráadásul
nem egyértelmű, pontosan mit fed ez a fogalom.
Az egészségügyi miniszteri posztra jelölt Nelu Tătaru még a nap folyamán leteszi az esküt – jelentette be röviddel adásunk előtt az államfő. Klaus Johannis elmondta, tudomásul vette Victor Costache délelőtti lemondását, és aláírta Nelu Tătaru eddigi egészségügyi államtitkár miniszteri kinevezését.
Az államfő kitért arra is, hogy a későbbiekben részt vesz az európai vezetők videokonferenciáján. Hangsúlyozta: a koronavírus-pandémia erősen sújtja valamennyi európai tagállamot, ezért összehangolt fellépésre van szükség, hogy a lehetőségek függvényében csökkentsék a válság okozta károkat. Emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli Bizottság európai szintű közbeszerzést indított a járvány elhárítását célzó egészségügyi eszközök és anyagok vásárlására. Elsősorban kesztyűkről, egyéb védőfelszerelésekről és anyagokról, ventilátorokról és laboratóriumi felszerelésekről van szó. Figyelembe véve a járványhelyzet gyors romlását az utóbbi napokban, Románia sürgetni fogja a videokonferencián az uniós szintű eszközbeszerzések felgyorsítását, hogy a kulcsfontosságú anyagok mielőbb eljuthassanak a kórházakba.
A hazai és nemzetközi sajtó a COVID-19 járvány terjedéséről, alakulásáról ír, illetve azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az egészségügyi szakemberek tesznek gyógymód, oltás előállítása, a betegség megfékezése céljából. A gazdasági élet alakulása, a várható recesszió és a túlélési kormány- illetve vállalkozói stratégiák is vezető témái a mai lapoknak.
A Radio France International (RFI) romániai online felületén a Párizsban élő Matei Vișniec író, drámaíró tárcája olvasható. Vajon ez a járvány az Európai Uniót jelenti? És véget ér a globalizáció a COVID-19-es vírus felbukkanásával? Összeomlik vajon a Nyugat, liberális demokráciájával egyetemben? - ezek azok a kérdések, amelyeket ebben az egészségügyi krízishelyzetben most világszerte feltesznek magunknak az emberek, és valóban, egy jó párnak apokaliptikus felhangja van – írja Vișniec tárcájában és megjegyzi, az ilyen, minden szempontból instabil időszakokban szoktak felbukkanni önjelölt próféták és gyógyító táltosok, illetve nagy divatja van a bűnbak-keresésnek, és a gyűlöletkeltésnek is. Matei Vișniec a romániai sajtóreakciókat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy sok hazai elemző máris vígan ágyúzza az Európai Uniót, mint kinevezett bűnbakot. Ugyanakkor a járvány idején is folytatódnak a korábbi nagy konfliktusok, gazdasági és politikai természetűek egyaránt, és több mint valószínű, hogy a jelenlegi krízishelyzetben a világhatalmak megpróbálják majd a saját elképzeléseik szerint kormányozni az emberiséget. Reménykedem abban, hogy a rossztól megszabadulunk, a jót pedig megőrizzük – írja Matei Vișniec az RFI tárcarovatában.
Nem valószínű, hogy nyáron eltűnik az új koronavírus – olvasható az Európai Unió járványügyi és betegségmegelőzési központjának friss jelentésében, amelyet a HVG.hu idéz. A dokumentum szerint nincs bizonyíték arra, hogy a SARS-CoV-2 évszakhoz kötött. Ezt megerősíti az is, hogy a vírus még az olyan trópusi éghajlattal rendelkező országokban is gyorsan terjedt, mint Szingapúr vagy az ugyancsak hasonló klímájú kínai régiókban.A járványt korlátozó intézkedések végrehajtása még fontosabb, mint valaha – olvasható a jelentésben. Szintén a HVG.hu technikai fejlesztésekkel és felfedezésekkel foglalkozó rovatában olvashatunk arról is, hogy a Facebook az álhírek terjesztésének akarva gátat szabni megnyirbálta az üzenettovábbítási lehetőségeket, így egy bizonyos üzenetet legtöbb öt személynek küldhetünk el. A lap gazdasági rovatában többek között arról is írnak, hogy Magyarország – több másik országgal együtt – kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre –a testület már a héten meghozhatja döntését.
A Courrier International, illetve a Canada.com is beszámol arról, hogy eddig 47 állam jelezte, egészségügyi védőfelszerelést vásárolna dél-Koreából, illetve 39 ország azt jelezte, hogy humanitárius segély formájában lenne szüksége ugyanerre –mert nem tud érte fizetni. A görög Kathimerini lap angol nyelvű online kiadásában az idézett Matei Vișniechez hasonlóan úgy véli, Európát a korábbiaknál sokkal nagyobb csapás éri most, amely nem csak gazdaságilag viseli majd meg az öreg kontinenst és az EU intézményrendszerét, egyáltalán koncepcióját.
Amerika sem áll sokkal jobban – habár öt nap kiélezett vita után a The New York Times mai számában hírül adja, hogy a Szenátus és Donald Trump államelnök megegyezett abban, hogy egy kétmilliárd dolláros segélycsomaggal próbálja egyensúlyban tartani a járvány által megtépázott amerikai gazdaságot. Donald Trump ugyanakkor attól tart, amitől az EU vezetői is, miszerint a hosszas elszigetelődés és bezárkózás különösen rossz hatással lehet az amúgy sem túl rózsás kilátásokra – erről a Le Soir, illetve a Politico ír. Utóbbi szerint Európát csak a szolidaritás mentheti meg a teljes összeomlástól, és ez már az új koronavírus-járvány mondhatni első pillanataiban megmutatkozott. Európa nem tud létezni a külső piacok nélkül – egyelőre legalábbis, - a tagállamok pedig, a köztük levő egyenlőtlenségek miatt nem tudnak egyformán megbirkózni az új helyzettel és következményeivel. Minden állam – a világon bárhol is legyen, nagyon jól tudja, hogy a most bejelentett pénzügyi segélycsomagok csak ideig-óráig képesek fenntartani az országok, a gazdaság működést – jegyzi meg a Politico.
A török Sabah lap online kiadásában többek között arról értekeznek, hogy a világgazdaságnak hosszú évekre lesz szüksége ahhoz, hogy helyrejöjjön abból a válságból, amelybe éppen most csúszunk bele. Szintén a Sabah írja azt, hogy az új világ merőben más lehet, mint ez a mai: a világ legerősebb gazdasága a kínai lehet, az Amerikai Egyesült Államok a második vagy harmadik helyre szorul, Japán a jelenlegi negyedikről a nyolcadikra, Németország a jelenlegi ötödik helyről a kilencedikre –megerősödhetnek és a élre kerülhetnek olyan államok mint például Oroszország, India, vagy Brazília – írja a Sabah mai számában.
Ludovic Orban kormányfő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elfogadta a személyes és szakmai okokból benyújtott lemondást.
Victor Costache helyébe Nelu Tătaru egészségügyi államtitkárt javasolta a kormányfő az elnöknek. Hozzátette, a diagnosztizálási sorrend változatlan marad, amit a Közegészségügyi Hatóság a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően állapított meg.
Temesvári kutatók bejelentették, hogy elvégezték egy koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésének a tesztelését.
A Temes megyei Sürgősségi Kórház mellett működő ONCOGEN nevű Sejt- és Génterápiás Rákkezelő Központ szakemberei szerint egy olyan technológiát használtak, amelyet a rákkutatásban elért, személyre szabott kezelésre fejlesztettek ki. A központ vezetője rádiónknak kijelentette, hogy a koronavírus elleni vakcinát önkénteseken fogják tesztelni az elkövetkező 10 napban.
Bűnvádi eljárást indított a Bukarest 1 kerületi ügyészség COVID-19 gyors-tesztek online árusítása miatt.
Az ügyészek szerint ezek hamis termékek. Tegnap tíz házkutatást végeztek a fővárosban, valamint Konstanca, Galac és Kolozs megyében. Az ügyészek egy cégtől majdnem 10 ezer tesztet koboztak el.
Az Országos Diáktanács elítéli az Euro 200 kormányzati programot, amely a számítógép-vásárlást segíti online órák tartásához. A programot július 27 és október 10 között bonyolítják le.
A diáktanács szerint jelenleg több ezer diáknak és tanárnak nincs internet-elérhetősége, a kormány által javasolt program nem oldja meg a nehéz helyzetben lévő diákok gondjait. Antonia-Laura Pup elnök szerint, ha a kormány nem talál sürgősen megoldást az internet-elérhetőség biztosítására, több ezer diák nem tud majd részt venni az országos vizsgákon.
A
koronavírussal fertőzött személyek száma Romániában 1029-re
nőtt, és a hatóságok ma 123 új esetet jelentettek. A fertőzés
következében elhunyt személyek száma 3-mal nőtt, így a
halálestek száma összesen 18-ra emelkedett. Továbbá 29 személyt
kezelnek intenzív osztályon, amiből 23 beteg állapota súlyos.
Eddig 94-en gyógyultak meg, akiket már kiengedtek a kórházból.
Több, mint 6151 személy van karanténban, és további 110.042
otthoni elszigetelésben.
Máig
183 személy ellen indítottak büntető eljárást a fertőző
betegségek leküzdésének az akadályoztatásáért, ugyanakkor a
rendőrség 1883 személyt bírságolt meg, mert nem tartották be az
otthoni elszigetelésre, valamint a karanténra vonatkozó
előírásokat. További 4 személy ellen a határrendőrség
indított eljárást hamis nyilatkozattétel miatt. A hatóságok 14
személyt helyeztek ismét két hétre karanténba, mert az
elszigetelési időszak lejárta előtt elhagyták a karantén
helyét.
Nem hosszabbítják meg a gépjárművek műszaki vizsgájának érvényességét a sürgősségi helyzet miatt.
A Romániai Közúti Szállítók Országos Szövetsége Facebook oldalán jelentette be, hogy a Gépjármű-nyilvántartó Hivatal szokásos munkarend szerint működik és az érintettek online foglalhatnak időpontot, akárcsak eddig. Az egyedüli változás, hogy 3 hónappal meghosszabbítják a vizsgáztató személyzet és a szerviz-vezetők igazolványait, újakat pedig nem bocsátanak ki.
A délutáni kormányülés napirendjén szerepel a banki hitelek folyósításának felfüggesztéséről szóló sürgősségi rendelet. A halasztás várhatóan legtöbb 9 hónap lesz.
Florin Cîțu pénzügyminiszter korábban a bankokkal egyeztetett arról, hogy melyik az igénylés legmegfelelőbb folyamata. Véleménye szerint két lépcsőre van szükség, egy telefonos, amelyik során beazonosítják az ügyfelet, és egy írásos, online vagy más változatban, hogy a bankok maradjanak egy leírt kéréssel, a jövőre nézve legyen egy biztosítékuk. Florin Cîțu ugyanakkor felhívta a polgárok figyelmét, hogy gyakoroljanak önmérsékletet a hitelek halasztásakor, álláspontja szerint első lépésben javallott az 1-2 hónapos halasztás igénylése, egy későbbi lépcsőben pedig, amennyiben erre szükség lesz, a kifizetések további késleltetését lehet kérni.
Fekete-tengerbe zuhant egy orosz Szu-27-es elfogó vadászrepülőgép az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget közelében - jelentették orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi tárcára hivatkozva. A gép helyi idő szerint szerda este 8 óra körül tűnt el a radarernyőről, Feodoszija várostól mintegy 50 kilométerre. A zuhanást követően a pilóta vészjelzést adott le, a felkutatására legkevesebb hat vízi jármű és két repülőgép indult. Az incidens okát egyelőre nem közölték.
Tegnap egyébként a dél-oroszországi Krasznodarban is lezuhant egy L-39-es kiképző gép, egy kadét életét vesztette.
Virgil Popescu gazdasági miniszter szerint Románia a
legrövidebb időn belül havonta nagyjából 15 millió maszkot fog gyártani. Jövő
héttől, miután e hét végén üzembe helyezik az automata gyártósort, naponta 150
ezer, míg havonta 4 millió maszk gyártása válik lehetővé.
Április 15-e után napi fél millió maszkot fognak gyártani,
majd ezeknek a száma elérheti a 17 milliót is.
A maszkok megfelelnek a közép- és kelet-európai igényeknek,
illetve az Országos Gyógyszerügynökség standardjainak is. Az energiaellátó
cégek is folytatják beruházásaik kivitelezését, a ROMARM pedig egészségügyi
felszereléseket fog gyártani - tette hozzá a gazdasági miniszter.