A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Klaus Iohannis kijelölte az európai parlamenti választások napjára meghirdetett referendum témáit – jelenti az Agerpres hírügynökség. A népszavazáson a korrupciós tettek miatt elítéltek közkegyelemben vagy amnesztiában részesítésének megtiltásával, illetve a büntetőjog sürgősségi kormányrendelettel való módosításának megtiltásával kapcsolatban kérnék ki a lakosság véleményét.
Helytelennek minősítette az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államcsoport (GRECO) tegnap közzétett jelentését Florin Iordache, a Képviselőház alelnöke.
Az Államelnöki Hivatal közleményére reagálva a Szociáldemokrata Párt is közleményt adott ki, amelynek értelmében nem fog ellenkezni az államfő által kezdeményezett népszavazással, semmi kivetnivalót nem talál az igazságszolgáltatással kapcsolatos témákkal, de soha nem fogja megengedni, hogy Romániát külföldről ezzel kapcsolatos álproblémákkal támadják.
Teodor Meleşcanu külügyminiszter arra kérte tegnap magyar hivatali kollégáját, Szijjártó Pétert, hogy a budapesti hivatalosságok ‘visszafogottságról’ tegyenek bizonyságot nyilatkozataik során, ugyanis az utóbbi időben a magyar-román párbeszédet mesterséges módon feszültté tették – tájékoztat a Külügyminisztérium közleménye.
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) elrendelte Augustin Lazăr legfőbb ügyész újbóli átvilágítását. A testület közleménye szerint a legfőbb ügyésszel kapcsolatban az elmúlt napokban megjelent információk indokolják, hogy ismét megvizsgálják, együttműködött-e a kommunista diktatúra politikai rendőrségével, vagy sem.
A tárgyalás során nem sikerült megegyezni, így közigazgatási perek sorozata következhet. A két megye prefektusa által összehívott, és az érintett települési és megyei önkormányzatok elöljáróinak, illetve a két megye kataszteri hivatala képviselőinek a részvételével tartott gyimesbükki ülésen csak olyan jegyzőkönyv született, amely az össze nem egyeztethető álláspontokat tartalmazta.
Romániának jól kidolgozott terve van az egységes európai pénznemre való áttérést illetően – jelentette ki Eugen Teodorovici az uniós pénzügy-miniszterek ma kezdődő bukaresti találkozója előtt.
Vádat emelt az ügyészség szervezett bűnözés- és terrorellenes ügyosztálya (DIICOT) a három évvel ezelőtt kirobbant Sky News-botrányban főszerepet játszó személyek ellen.
A külföldön élő román állampolgárok az Állandó Választási Hatóság (AEP) votstrainatate.ro internetes oldalon regisztrálhatnak az államelnök-választásokra, és ezután választhatnak, hogy levélben akarnak-e szavazni, vagy valamelyik külföldi szavazókörzetben akarják leadni voksukat – tájékoztat Florin Mituleţu-Buică, a hatóság elnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli zárt ülése után mély aggodalmát fejezte ki a líbiai katonai műveletek miatt.
Az aggodalmat a Líbia keleti vidékeit uraló Halifa Haftar tábornok irányította erők Tripoli felé nyomulása váltotta ki. A rendkívüli ülés után kiadott közleményében a BT felszólította Haftar tábornok "Líbiai Nemzeti Hadseregét", hogy azonnal állítsa le hadműveleteit. Az észak-afrikai Líbia nyugati részén fekvő Tripolit és környékét a nemzetközileg is elismert, úgynevezett nemzeti egységkormány irányítja, míg az ország keleti vidékeit Haftar tábornok uralja. Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után gyakorlatilag totális káoszba süllyedt, és fegyveres milíciák harcolnak egymással, hogy az ország minél nagyobb részét vonják ellenőrzésük alá.
Lemondott tisztségéről tegnap este Narcis Neaga, a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) ügyvivő vezérigazgatója.
A társaság közleménye szerint a vezérigazgató az igazgatótanácsban folytatott megbeszélést követően, a 'román gazdaság érdekében' hozta meg döntését. Mint arról beszámoltunk, Viorica Dăncilă miniszterelnök Răzvan Cuc közlekedési minisztertől kérte, hogy váltsa le Narcis Neagát, a CNAIR ügyvivő vezérigazgatóját.
Neaga 2018. május 12-e óta töltötte be az ügyvivő vezérigazgatói tisztséget.
Klaus Iohannis kijelölte az európai parlamenti választások napjára meghirdetett referendum témáit – jelenti az Agerpres hírügynökség. A népszavazáson a korrupciós tettek miatt elítéltek közkegyelemben vagy amnesztiában részesítésének megtiltásával, illetve a büntetőjog sürgősségi kormányrendelettel való módosításának megtiltásával kapcsolatban kérnék ki a lakosság véleményét.
Klaus Iohannis ismételten arra kéri a kormányt, hogy ne adjon ki az igazságügyet, illetve az ország büntetőpolitikáját érintő sürgősségi rendeleteket, mert– „a referendum célegyenesbe került, így a kormány által elfogadott minden ilyen jogszabály törvénybe ütközne”. Az államelnök rámutatott, az igazságügyi törvényeknek a Szociáldemokrata Párt által kezdeményezett módosításait több ízben bírálták az európai intézmények, ezért a kilátásba helyezett újabb büntetőjogi módosításoknak súlyos következményei lehetnek Romániára nézve.
Helytelennek minősítette az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államcsoport (GRECO) tegnap közzétett jelentését Florin Iordache, a Képviselőház alelnöke.
Az Agerpres hírügynökségnek eljuttatott közlemény szerint Iordache úgy véli, hogy a GRECO szakértői 'tudatosan figyelmen kívül hagyták nemcsak a parlamenti képviselők érveit, hanem azokat is, amelyek a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság határozataiból következnek, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségét befolyásoló strukturális problémák létét bizonyítják.
Ana Birchall igazságügyi miniszter a Greco jelentés kapcsán kijelentette: minden olyan intézmény, amelyet megemlít az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államcsoport (GRECO) tegnap közzétett jelentése, elemezze ki a helyzetet és foganatosítson megfelelő intézkedéseket.
Az Államelnöki Hivatal közleményére reagálva a Szociáldemokrata Párt is közleményt adott ki, amelynek értelmében nem fog ellenkezni az államfő által kezdeményezett népszavazással, semmi kivetnivalót nem talál az igazságszolgáltatással kapcsolatos témákkal, de soha nem fogja megengedni, hogy Romániát külföldről ezzel kapcsolatos álproblémákkal támadják.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta teljesen kiiktatná a sürgősségi kormányrendeleteket, erre egyébként 2013-ban már javaslatot tett a Szövetség. Kelemen Hunor szerint a kormányt csak arra kellene felhatalmazni, hogy a parlamenti vakáció ideje alatt, katasztrófa- vagy háborús helyzetben egyszerű rendeleteket adjon ki.
Helyes az államfő kezdeményezése, a Nemzeti Liberális Párt támogatja, hogy ne kaphassanak amnesztiát és kegyelmet a korrupcióért elítélt személyek – jelentette ki Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Szerinte, a Klaus Iohannis elnök által kijelölt két téma alapvető fontosságú a román társadalom fejlődése szempontjából.
Teodor Meleşcanu külügyminiszter arra kérte tegnap magyar hivatali kollégáját, Szijjártó Pétert, hogy a budapesti hivatalosságok 'visszafogottságról' tegyenek bizonyságot nyilatkozataik során, ugyanis az utóbbi időben a magyar-román párbeszédet mesterséges módon feszültté tették – tájékoztat a Külügyminisztérium közleménye.
A magyar külügyminiszter román kollégája segítségét kérte abban, hogy az úzvölgyi katonai temetőről szóló szakértői egyeztetések folytatódjanak, és még júliusban kerüljön sor a két szakértői csapat helyszíni szemléjére a temetőben. Szijjártó ugyanakkor arra kérte Melescanut, hogy a romániai bíróságok fejezzék be azt a gyakorlatukat, hogy több millió forintos bírságokat szabnak ki magyar tisztségviselőkre anyanyelv- és szimbólumhasználat miatt.
A két tárcavezető a szlovákiai Csorbatón folytatott megbeszélést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri találkozóján.
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) elrendelte Augustin Lazăr legfőbb ügyész újbóli átvilágítását. A testület közleménye szerint a legfőbb ügyésszel kapcsolatban az elmúlt napokban megjelent információk indokolják, hogy ismét megvizsgálják, együttműködött-e a kommunista diktatúra politikai rendőrségével, vagy sem.
A legfőbb ügyész április 2-án cáfolta a médiában megjelent információkat, és közzétette a legfőbb ügyészség Facebook-oldalán a CNSAS által kiállított dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy nem léteznek olyan iratok, melyek arra utalnának, hogy együttműködött volna a Securitateval vagy annak tagja lett volna.
A tárgyalás során nem sikerült megegyezni, így közigazgatási perek sorozata következhet. A két megye prefektusa által összehívott, és az érintett települési és megyei önkormányzatok elöljáróinak, illetve a két megye kataszteri hivatala képviselőinek a részvételével tartott gyimesbükki ülésen csak olyan jegyzőkönyv született, amely az össze nem egyeztethető álláspontokat tartalmazta.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint mától a Hargita Megyei Prefektúra indíthatja azt a közigazgatási pert, amelynek segítségével az eredménytelen békéltető tárgyalások után jogi megoldást lehet remélni. Amennyiben a Hargita Megyei Prefektúra nem lép ebben a kérdésben, az érintett Hargita megyei települések fogják elindítani ezeket a pereket.
Romániának jól kidolgozott terve van az egységes európai pénznemre való áttérést illetően – jelentette ki Eugen Teodorovici az uniós pénzügy-miniszterek ma kezdődő bukaresti találkozója előtt.
Az Eurogrup és a szakminiszterek ma, illetve holnap, április hatodikán Bukarestben üléseznek, a találkozó egyik kiemelt kérdése a munkaerőpiac és ennek változásai az Unión belül. A tanácskozáson részt vesz az Európai Bizottság alelnöke Valdis Dombrovskis, aki az egységes európai pénznemért azaz az euróért, és a szociális párbeszédért felelős alelnök, egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, Günther Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős európai biztos és Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdaságért, pénzügyekért, valamint adó- és vámügyekért felelős biztos is. Eugen Teodrovici a kétnapos tanácskozás előtt azt nyilatkozta, az eurót, mint fizetőeszközt a pénzügyminisztérium tervei szerint 2024-ben vezethetik be Romániában.
Kihirdette tegnap Klaus Johannis államfő azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kormány a parlamenti vakáció alatt rendeleteket bocsásson ki.
A jogszabály értelmében a parlamenti vakáció ideje alatt a kormány rendeleteket hozhat olyan kérdéskörökben, amelyeket nem organikus törvényekkel kell szabályozni, a következő területeken: pénzügy és gazdaság; közigazgatás és regionális fejlesztés; mezőgazdaság és vidékfejlesztés; belügy; munkaügy és szociális védelem; távközlés; egészségügy; kultúra; szállításügy; európai alapok és honvédelem.
A kormány ugyanakkor meghosszabbíthatja vagy módosíthatja az egyes törvényerejű jogszabályokban rögzített határidőket.
Vádat emelt az ügyészség szervezett bűnözés- és terrorellenes ügyosztálya (DIICOT) a három évvel ezelőtt kirobbant Sky News-botrányban főszerepet játszó személyek ellen.
Szántó Aurelian Mihainak, Pantics Csaba Attilának és Pantics Leventének bűnszervezet létrehozása, fegyverrel és lőszerrel való visszaélés, valamint álhírterjesztés miatt kell bíróság elé állnia. A Sky News három újságírója ellen bűnszervezet létrehozása és álhírterjesztés miatt külön eljárást indítottak. A brit Sky News tévécsatorna még 2016. augusztus 7-én sugárzott egy, állítólagos romániai fegyverkereskedőkről szóló riportot. A hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, és arra a következtetésre jutottak, hogy a brit csatorna munkatársai csak kitalálták a történetet. Az ügyészek a nemzetbiztonság veszélyeztetésével is meggyanúsították az érintetteket. A vádhatóság szerint a vádlottak hamis információkat terjesztettek és azt a látszatot keltették, hogy Romániában fegyverkereskedelem zajlik a hatóságok tudtával.
A külföldön élő román állampolgárok az Állandó Választási Hatóság (AEP) votstrainatate.ro internetes oldalon regisztrálhatnak az államelnök-választásokra, és ezután választhatnak, hogy levélben akarnak-e szavazni, vagy valamelyik külföldi szavazókörzetben akarják leadni voksukat – tájékoztat Florin Mituleţu-Buică, a hatóság elnöke.
Azoknak, akik külföldön akarnak szavazni november 10-én, illetve november 24-én a második fordulón, meg kell jelölniük, hogy melyik ország, melyik településén szeretnének az urnák elé járulni, hogy ezzel az opcióval vegyék fel őket az állandó választói jegyzékbe. Akik levélben akarnak szavazni, borítékban kapják meg a szükséges dokumentumokat - közölte Florin Mituleţu-Buică.
A novemberben megválasztandó államfő december 21-én lép hivatalba - az erről szóló határozatot tegnapi ülésén fogadta el a kormány, aki a november 10-i dátumot az állandó választási hatóság javaslata alapján, a Belügyminisztérium kezdeményezésére tűzte ki.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli zárt ülése után mély aggodalmát fejezte ki a líbiai katonai műveletek miatt.
Az aggodalmat a Líbia keleti vidékeit uraló Halifa Haftar tábornok irányította erők Tripoli felé nyomulása váltotta ki. A rendkívüli ülés után kiadott közleményében a BT felszólította Haftar tábornok "Líbiai Nemzeti Hadseregét", hogy azonnal állítsa le hadműveleteit. Az észak-afrikai Líbia nyugati részén fekvő Tripolit és környékét a nemzetközileg is elismert, úgynevezett nemzeti egységkormány irányítja, míg az ország keleti vidékeit Haftar tábornok uralja. Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után gyakorlatilag totális káoszba süllyedt, és fegyveres milíciák harcolnak egymással, hogy az ország minél nagyobb részét vonják ellenőrzésük alá.
