A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Klaus Johannis ma délben, a pártokkal összehívott konzultációk kezdetén egyúttal a kormányt bírálta a választási törvényt módosító, hétfőn elfogadott sürgősségi rendelet miatt.
Ma délután 4 órától lesz az első kormányülés azt követően, hogy a koalícióból távozott a Liberálisok és Demokraták Szövetsége. Az ülés napirendjén szerepel többek között az a határozat-tervezet is, amely leszögezi a közoktatásban tanuló diákoknak járó ösztöndíjak alsó határértékét.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja Eckstein-Kovács
Péter jelölését a nép ügyvédje tisztségre, „hogy biztosítsa az összhangot az
ellenzék soraiban”, jelentette ki a párt elnöke.
Gyász az oktatásért elnevezéssel hirdetett mára tiltakozást a Tanulók Országos Tanácsa, amely arra biztatja az iskolásokat, szülőket és tanárokat, hogy fekete karszalag viselésével tiltakozzanak a tanügy-minisztérium említett rendelete ellen. A Daniel Breaz ügyvivő miniszter által kiadott rendelet csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A bukaresti I. Ferdinand főgimnáziumban vett részt Klaus Johannis a tanévnyitón. Az államfő ismét bírálta azt az új rendeletet, amely szerint jövő évtől csak azok a tanulók vehetnek részt a líceumi helyekért folyó versenyben, akiknek a felvételi jegye legalább 5-ös, a többiek szakiskolába jelentkezhetnek.
A központi választási bizottság (BEC) közzétette a május 26-ai voksolás hivatalos végeredményét, amely megerősítette, hogy átlépte az érvényességi küszöböt és eredményesnek bizonyult az igazságügyi témában tartott népszavazás.
Több mint 2 millió 800 ezer óvodás és iskolás kezdte el ma a tanévet, őket összesen 215.289 pedagógus tanítja majd – tájékoztat az Agerpres hírügynökség az oktatási tárca közleményére hivatkozva. Az új tanév 35 tanítási hétből áll, és két félévre tagolódik: az első mától december 20-ig tart, a második 2020. január 13-án kezdődik és június 12-én ér véget. Az érettségi előtt álló végzősök számára 2020. május 29-én ér véget a tanév, a nyolcadikosoknak pedig június 5-e lesz az utolsó tanítási nap.
A védelmi minisztérium közölte: az idegen háborús
emlékhelyek átalakítása csakis a minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke
Országos Hivatal (ONCE) előzetes hozzájárulásával végezhető el, és a hivatal –
2004-es megalakulása óta – nem járult hozzá az úzvölgyi katonatemető
átalakításához.
Ma délután 6 órától összeül a Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó bizottsága, hogy a kormány helyzetéről és a további lépésekről egyeztessen. A párt vezetőtestületének összehívását elsősorban az indokolja, hogy Klaus Johannis államfő elutasította a kormányból kilépett ALDE-s miniszterek helyére javasolt ideiglenes tárcavezetők kinevezését, így a kabinet tevékenysége megbénult.
Klaus Johannis ma délben, a pártokkal összehívott konzultációk kezdetén egyúttal a kormányt bírálta a választási törvényt módosító, hétfőn elfogadott sürgősségi rendelet miatt.
Az elnök kijelentette: a kormány nem értette meg a választók
üzenetét, különben tartózkodott volna bármilyen sürgősségi rendelet
elfogadásától.
Ezzel az elnök az RMDSZ-éhez közelálló álláspontra helyezkedett.
Eddig egyedül a magyar érdekvédelmi szervezet szorgalmazta a sürgősségi rendeletek
lehetőségének az eltörlését, illetve korlátozását katasztrófák és háború
esetére.
Az államfő és a pártok közötti egyeztetések holnap is
zajlanak. A képviselőház szociáldemokrata párti elnöke, Marcel Ciolacu ugyanakkor
kijelentette: a nagyobbik kormánypárt a parlament elé készül terjeszteni a május
végi referendum eredményét gyakorlatba ültető törvénytervezetet.
Ma délután 4 órától lesz az első kormányülés azt követően, hogy a koalícióból távozott a Liberálisok és Demokraták Szövetsége. Az ülés napirendjén szerepel többek között az a határozat-tervezet is, amely leszögezi a közoktatásban tanuló diákoknak járó ösztöndíjak alsó határértékét.
A kormányülésen szó lesz ugyanakkor az európai támogatásban részesülő Kolozsvári Regionális Sürgősségi Kórházat érintő befektetések jóváhagyásáról is.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja Eckstein-Kovács
Péter jelölését a nép ügyvédje tisztségre, „hogy biztosítsa az összhangot az
ellenzék soraiban”, jelentette ki a párt elnöke.
Ludovic Orban a Realitatea TV hétfő esti műsorában a
támogatás másik okának nevezte azt a törekvést, hogy olyan személy kerüljön a
nép ügyvédje tisztségbe, aki nem a hatalmat szolgálja, ahogyan szerinte a
tisztségről leköszönő Victor Ciorbea tette.
A liberális pártelnök utalt rá, hogy egyfajta kölcsönösségről
is szó van, hiszen – mint emlékeztetett –a Mentsétek meg Romániát Szövetség
tagjai is támogatták a párt jelöltjét, Raluca Turcant a képviselőház elnöki
tisztségére.
A résztvevők 33 és fél százalékának sikerült a pótérettségije az óvások utáni, végleges eredmények alapján. Ez jobb átmenési arányt jelent az óvások előtt jegyzett 31 százaléknál, illetve a tavalyi pótérettségi 29 és fél százalékánál. A tanügy-minisztérium adatai szerint az őszi érettségizők közül senki nem ért el tízes átlagot.
Hivatalosan még nem kérte fel egyetlen parlamenti párt sem, hogy vállalja el az ombudsmani tisztséget – tudtuk meg Eckstein-Kovács Pétertől. A volt RMDSZ-es szenátor, kisebbségügyi miniszter és elnöki tanácsadó elmondta: megtisztelőnek érzi a megelőlegezett bizalmat, és a civil szféra ombudsman-jelöltjének tartja magát.
Gyász az oktatásért elnevezéssel hirdetett mára tiltakozást a Tanulók Országos Tanácsa, amely arra biztatja az iskolásokat, szülőket és tanárokat, hogy fekete karszalag viselésével tiltakozzanak a tanügy-minisztérium említett rendelete ellen. A Daniel Breaz ügyvivő miniszter által kiadott rendelet csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A Tanulók Országos Tanácsának elnöke, Antonia Pup "populista, minden alapot nélkülöző, pusztán önös érdekből és személyes büszkeségből eredő intézkedésnek" nevezte.
Letakartatták a magyar feliratot a pápa csíksomlyói
miseruháján – erősítette meg a pápalátogatás sajtóbizottságának tagja, Bodó
Márta a Krónikának.
A szatmárnémeti Sabău-Trifu Cristina egyházművész által elkészített miseruha hátoldalán eredetileg az esemény magyar nyelvű mottójával és a látogatás dátumával szerepelt a pápalátogatás logója.
A "Járjunk együtt!" mottót és a "Ferenc pápa Romániában, 2019. május 31.-június 2." feliratot a Vatikán is jóváhagyta, azonban utólag a román biztonsági szerv fellépése nyomán le kellett takarni.
Előtte: a romkat.ro portál május 20-i cikkében közölt fotó szerint a pápa miseruháján még szerepelt a magyar felirat.
Utána: a miseruha hátoldalán szereplő logó aljára rávarrtak egy sávot, amely így eltakarta a magyar feliratot
A bukaresti I. Ferdinand főgimnáziumban vett részt Klaus Johannis a tanévnyitón. Az államfő ismét bírálta azt az új rendeletet, amely szerint jövő évtől csak azok a tanulók vehetnek részt a líceumi helyekért folyó versenyben, akiknek a felvételi jegye legalább 5-ös, a többiek szakiskolába jelentkezhetnek.
Johannis úgy fogalmazott: ahelyett, hogy az oktatás színvonalát emelő intézkedéseket hoznának meg, inkább az érettségin elkövethető csalásokat könnyítik.
A központi választási bizottság (BEC) közzétette a május 26-ai voksolás hivatalos végeredményét, amely megerősítette, hogy átlépte az érvényességi küszöböt és eredményesnek bizonyult az igazságügyi témában tartott népszavazás.
A hivatalos végeredmény szerint a referendumon csaknem
nyolcmillió állampolgár, a jogosultak több mint 43 százaléka adta le voksát. Az
érvényesség feltétele, hogy a választók legalább 30 százaléka – ebben az
esetben több mint 5 millió 480 ezer ember – leadja voksát, illetve legalább 25
százalékuk azonos módon szavazzon.
Kihirdették az európai parlamenti választások hivatalos
végeredményét is, amely megerősíti, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
(RMDSZ) két képviselőt küldhet Brüsszelbe.
A magyar érdekképviselet 476 777 szavazatot, az érvényes
voksok 5,26 százalékát szerezte meg. A harmadik mandátumát kezdő Winkler Gyula
EP-képviselő mellett, az RMDSZ-lista második helyén szereplő Vincze Lóránt, az
Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is mandátumhoz jutott.
A liberálisok 10, a szociáldemokraták 9, az USR-PLUS 8, a
PMP és Pro Románia pedig 2-2 EP-képviselőt küldhet Brüsszelbe.
Romániának egyelőre 32 képviselői helye lesz az unió parlamentjében,
de ha kilép az Egyesült Királyság, 33-ra nő a számuk.
Több mint 2 millió 800 ezer óvodás és iskolás kezdte el ma a tanévet, őket összesen 215.289 pedagógus tanítja majd - tájékoztat az Agerpres hírügynökség az oktatási tárca közleményére hivatkozva. Az új tanév 35 tanítási hétből áll, és két félévre tagolódik: az első mától december 20-ig tart, a második 2020. január 13-án kezdődik és június 12-én ér véget. Az érettségi előtt álló végzősök számára 2020. május 29-én ér véget a tanév, a nyolcadikosoknak pedig június 5-e lesz az utolsó tanítási nap.
Az oktatási miniszter által jóváhagyott tanévrend szerint a téli vakáció december 21-től jövő év január 12-ig tart, a tavaszi vakáció 2020. április 4-e és 21-e között lesz, míg a nyári vakáció2020. június 13-án kezdődik. Az elemi osztályok tanulói, illetve az óvodások a 2019. október 26-a és november 3-a közötti héten is vakáción lesznek. A másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos tudásfelmérő vizsgái jövő év május 11-e és 28-a között zajlanak majd. A nyári érettségi 2020. június 9-e és július 7-e között zajlik, a pótérettségit augusztus 18-a és szeptember 3-a között tartják.
A védelmi minisztérium közölte: az idegen háborús
emlékhelyek átalakítása csakis a minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke
Országos Hivatal (ONCE) előzetes hozzájárulásával végezhető el, és a hivatal –
2004-es megalakulása óta – nem járult hozzá az úzvölgyi katonatemető
átalakításához.
A tárca a magyar szimbólumok és feliratok elleni jogi
harcáról elhíresült Dan Tanasa blogger kérdésére fejtette ki álláspontját az
úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatban, amelyben áprilisban Dormánfalva
polgármesteri hivatala román hősök parcelláját hozta létre.
A Dantanasa.ro blogon közölt minisztériumi álláspont egyúttal
azt is megerősíti, hogy a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata nem illetékes
az ügyben, mivel az úzvölgyi katonatemetőt a Hősök Emléke Társaság alakította
ki 1926-1927-ben, amikor az osztrák-magyar hadsereg ott elhantolt mintegy 350
katonájának a sírja mellé mintegy 900 különböző nemzetiségű katona földi
maradványait temette el. A tárca szerint a második világháború végéig a
temetőbe több mint 1300 katona földi maradványai kerültek.
A védelmi tárca megemlíti, hogy 1984-85-ben és 1988-89-ben
országosan leltározták a hadisírokat és háborús emlékműveket. Az akkor készült
nyilvántartásban "a Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozó
Úzvölgye településen" olyan temető szerepelt, amelyben román, magyar,
német, orosz, olasz és szerb katonák nyugszanak.
Ezzel a temető Hargita megyei elhelyezését és nemzetközi
jellegét erősítették meg.
A tárca a hadisírokra és -emlékművekre vonatkozó nemzetközi
egyezményekre, a jogállásukat szabályozó 2003/379-es törvényre, és a törvény
végrehajtását szabályozó 2004/635-ös kormányhatározatra hivatkozott. A törvényből
azt is idézte, hogy a közigazgatási egységek köz- vagy magánterületén fekvő
román háborús emlékművek megóvása az érintett önkormányzatok feladata.
Román nacionalisták bejelentették, hogy Dormánfalva
polgármesteri hivatala hétfőn láttamozta kilenc civil szervezet kérését, és
június 6-án, a hősök napján délutáni megemlékezést tartanak a temetőben. A
rendezvényen a Bákó megyei csendőrség és a dormánfalvi rendőrség biztosítja
majd a közrendet. A megmozdulás szervezői korábban azt javasolták, hogy a hősök
napján katonai tiszteletadás mellett avassák fel a román emlékművet és
parcellát.
Ugyanarra a napra a székelyföldi civilekből és
önkormányzatokból létrejött úzvölgyi kezdeményező bizottság közmunkára hívta
szimpatizánsait a temetőbe, Kovászna megye önkormányzata pedig bejelentette,
hogy kihelyezett rendkívüli tanácsülést tart Úzvölgyében.
A temetőt a múlt héten Csíkszentmárton község lezárta, de a
lezárásról szóló önkormányzati határozatot Hargita megye prefektusa megtámadta
a közigazgatási bíróságon, és ezzel felfüggesztette a hatályát. Ezután
Csíkszentmárton úgy döntött, hogy a sírkert csak vasárnap látogatható, akkor is
előzetes bejelentkezés alapján.
A védelmi tárca már a negyedik román állami intézmény,
amelyik állásfoglalásában arra világít rá, hogy Dormánfalva önkormányzata nem
járt el törvényesen, amikor román parcellát alakított ki az úzvölgyi
katonatemetőben. Korábban a Kulturális Minisztérium és az Állami Építkezési
Felügyelőség is azt közölte, hogy az önkormányzat törvénytelenül állított ki
magának építési engedélyt a parcella létrehozására, és a közbeszerzési hatóság
is megállapította a törvénytelenséget. A kulturális tárca ugyanakkor azt is
közölte, hogy a temető magyar állami támogatással történt felújításához sem
járult hozzá, és - Dan Tanasa értelmezése szerint - a román védelmi tárca is
ezt mondja.
Az Agerpres hírügynökség az ONCE-tól kapott információkra hivatkozva korábban azt közölte: az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve, akik mellett 1155, idegen hadsereghez tartozó katona nyugszik. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan. Nyilvánosságra kerültek ugyanakkor a temető 1926-1927-es átalakításának a rajzai és feljegyzései is. Ezek szerint a temetőben 1197 katonát temettek el, és köztük 794 magyart, 242 ismeretlent, 121 németet, 22 oroszt, 11 románt, 3 szerbet, 2 olaszt és 2 osztrákot. A temető kézzel rajzolt térképén a román társaság 1927-ben hat magyar, egy osztrák és egy német parcellát tüntetett fel.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy
Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első
világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva
benne.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő
Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala
2001-ben megállapodott arról, hogy a település területe a 25 kilométerre fekvő
Dormánfalvához tartozik. A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e
megállapodás alapján a moldvai településre telekkönyveztette a temető
területét. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Ma délután 6 órától összeül a Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó bizottsága, hogy a kormány helyzetéről és a további lépésekről egyeztessen. A párt vezetőtestületének összehívását elsősorban az indokolja, hogy Klaus Johannis államfő elutasította a kormányból kilépett ALDE-s miniszterek helyére javasolt ideiglenes tárcavezetők kinevezését, így a kabinet tevékenysége megbénult.
