Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
A parlamenti pártok vezetőségei hétfőn ülnek össze, hogy kidolgozzák stratégiájukat az új kormány megalakítása érdekében.
A Szociáldemokrata Párt Országos Politikai Tanácsa Sinaján gyűlt össze, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetőségei is várhatóan ma döntenek a kérdésről, míg a Románok Egységéért Párt közleményben kérte előrehozott választások megszervezését a jelenlegi politikai zsákutcából való kilábalás érdekében. Ugyanakkor tárgyalnak az új parlamenti ülésszak prioritásairól amelyek között szerepel a közigazgatás és az állami vállalatok átszervezése, a választási reform és az egységes közalkalmazotti bértörvény.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják annak a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását, amely lehetővé teszi bizonyos középiskolák számára, hogy a helyek legfeljebb felére külön felvételi vizsgát szervezzenek. A miniszter azt is közölte, hogy a jogszabály módosításáig az oktatási minisztérium a jelenleg hatályos rendelkezés alapján előkészíti és közzéteszi a felvételi módszertanát és ütemtervet.
Ma lezárul az Országos Helyreállítási és Reziliencia Terv, egy uniós különalapból finanszírozott, beruházásokat és reformokat támogató mechanizmus, amelyet Európa koronavírusjárvány utáni újjáépítésének támogatására hoztak létre.
A terv keretében Románia számára biztosított, több mint 20 milliárd eurós keretből az ország ténylegesen mintegy 13 milliárd eurót tudott lehívni. A fennmaradó összeg attól függ, hogy az Európai Bizottság hogyan értékeli a bukaresti hatóságok által az utolsó pillanatban végrehajtott reformokat.
Románia a sereghajtók között van az uniós helyreállítási alap célkitűzéseinek teljesítésében – derül ki az Európai Bizottság adataiból. A támogatások és hitelek lehívásának arányát tekintve Dánia áll az élen, száz százalékos teljesítménnyel, Ausztria 92, Csehország pedig 89 százalékkal követi. Románia a 27 tagállam közül a 21. helyen áll, mintegy 64 százalékos lehívási aránnyal.
Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
A Bálványos Intézet friss kutatása szerint a világban szétszórtan élő erdélyi magyarok többsége jobb körülmények között él, mint Romániában, és a megkérdezetettek csupán negyede nem zárja ki azt, hogy a közeljövőben esetleg hazaköltözik. A júniusban elindított Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 című kutatás online kérdőívét 1800-an töltötték ki, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban élnek, de akadtak új zélandi, dél-amerikai és afrikai válaszadók is.
A legutóbbi tájékoztatás óta 1591 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában – közölte hétfőn a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A GCS szerint olyan személyekről van szó, akiknek korábban nem volt pozitív teszteredményük. Az új esetekkel 137.491-re nőtt a fertőzöttek száma. A járvány kezdete óta összesen 108.526 személyt nyilvánítottak gyógyultnak.
Mintegy 5.200.000 pedagógus, többségükben nők dolgoztak az Európai Unió 27 tagállamában az elemi, középiskolai és líceumi oktatásban 2018-ban – közölte az Európai Statisztikai Hivatal.
Tárgyalni fognak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői a parlamenti választásokon való esetleges együttműködésről, de a találkozó helyszínét és időpontját még nem rögzítették.
Az ország területének több mint háromnegyedére érvényes sárga viharriasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Az előrejelzések szerint…
Japán sztrájkot helyezett kilátásba október 7-ére a Sanitas, amennyiben nem egyeztethet a miniszterelnökkel az egészségügyben kialakult helyzetről – erről közleményben tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget a szakszervezet.
Lemondta minden hétfői programját Ludovic Orban kormányfő, miután egy személynél, akivel egyidőben volt jelen a múlt héten az egyik tévécsatorna stúdiójában, vasárnap koronavírust diagnosztizáltak.
Kérhetik az adósságuk részletekben való kifizetését azok a cégek, amelyek a szükségállapot ideje alatt tartozásokat halmoztak fel. A pénzügyminisztérium által…
Az elmúlt 24 órában 2064-el nőtt az új koronavírusos fertőzöttek száma országszerte – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A legtöbb új eset, 206 ismét Bukarestben volt.
Aggodalomra ad okot a koronavírusfertőzöttek számának a növekedése, figyelmeztetnek az egészségügyi szakemberek, akik szerint egyértelmű felfelé ívelés figyelhető meg a járványgörbén.
A Bálványos Intézet friss kutatása szerint a világban szétszórtan élő erdélyi magyarok többsége jobb körülmények között él, mint Romániában, és a megkérdezetettek csupán negyede nem zárja ki azt, hogy a közeljövőben esetleg hazaköltözik. A júniusban elindított Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 című kutatás online kérdőívét 1800-an töltötték ki, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban élnek, de akadtak új zélandi, dél-amerikai és afrikai válaszadók is.
A Bálványos Intézet hangsúlyozta, hogy a kutatás adatai nem tekinthetők reprezentatívnak, de mégis lehetőséget adnak megfigyelni az erdélyi magyarok migrációs mintázatának egyes jellemzőit. A kutatás szerint a Székelyföldről elvándorlók számára Dánia, Svájc, Németország a legnépszerűbb migrációs célpontok, Közép-Erdélyből leginkább az Egyesült Államokba, Hollandiába, Svédországba, a Partiumból Izraelbe, a szórványmegyékből pedig Kanadába vándorolnak az erdélyi magyarok. A válaszadók túlnyomó többsége (91 százalék) úgy ítélte meg, hogy jobban él jelenleg, mint ahogy Romániában élt, 72 százalékuk sokkal jobbnak ítélte jelenlegi életkörülményeit, mint születési országában. A megkérdezettek átlagosan 1,9 alkalommal jártak Romániában az elmúlt évben és 2,7 alkalommal Magyarországon. Az újabb célországokban tartózkodók (Dánia, Egyesült Királyság) gyakrabban látogatnak Romániába, míg a régebbi célországokban lakók inkább Magyarországot választják. A megkérdezettek leginkább annak az országnak a híreit követik, ahol jelenleg élnek, ezt követik a magyarországi hírek, majd a romániaiak.
A legutóbbi tájékoztatás óta 1591 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában - közölte hétfőn a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A GCS szerint olyan személyekről van szó, akiknek korábban nem volt pozitív teszteredményük. Az új esetekkel 137.491-re nőtt a fertőzöttek száma. A járvány kezdete óta összesen 108.526 személyt nyilvánítottak gyógyultnak.
Ez idáig 2.516.746 koronavírusteszt eredményét dolgozták fel Romániában. Ezek közül 6537-et az elmúlt 24 órában végeztek el, 4454-et az esetmeghatározás és az orvosi protokoll alapján, 2083-at pedig kérésre. Az elmúlt 24 órában 45, koronavírussal diagnosztizált személy haláláról érkezett jelentés - közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).Ezzel 5048-ra emelkedett a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma Romániában.
Mintegy 5.200.000 pedagógus, többségükben nők dolgoztak az Európai Unió 27 tagállamában az elemi, középiskolai és líceumi oktatásban 2018-ban - közölte az Európai Statisztikai Hivatal.
Romániában két évvel ezelőtt mintegy 172.595 pedagógus dolgozott az oktatásban. A legtöbb tanárnő Lettországban és Litvániában volt, a pedagógusok több mint 80 százaléka, míg a legtöbb férfi Dániában, Luxemburgban, Görögországban és Spanyolországban dolgozott az oktatásban. Az Eurostat adatait a pedagógusok világnapja alkalmából hozta nyilvánosságra a délelőtt.
Tárgyalni fognak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői a parlamenti választásokon való esetleges együttműködésről, de a találkozó helyszínét és időpontját még nem rögzítették.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a Maszol.ro hírportálnak hétfőn azt nyilatkozta, hogy megkapták az EMSZ találkozót kezdeményező levelét, amelyre ugyan még nem válaszoltak, de nem zárkóznak el a tárgyalásoktól. Az RMDSZ a 2016-os választások előtt is kötött együttműködési megállapodást a Magyar Polgári Párttal, amelynek értelmében az Magyar Polgári Párt két képviselője parlamenti mandátumhoz jutott. Hegedüs Csilla az RMDSZ szóvivője korábban elmondta, az RMDSZ-ben hamarosan lezárul a jelöltállítási folyamat, a listákat a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) még ezen a héten véglegesíti. E szerint a tárgyalásokat az EMSZ-szel várhatóan még a SZÁT ülése előtt megtartják. Az idő azért sürget, mert október 22-ig a pártoknak iktatniuk kell a parlamenti választásokra összegyűjtött támogató aláírásokat.
Az ország területének több mint háromnegyedére érvényes sárga viharriasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Az előrejelzések szerint ma, hétfő délután 15 órától kedd 18 óráig a Bánságban, a Körösök vidékén, Máramarosban, majd Olténia északi és nyugati részén, Erdélyben, valamint Muntenia és Moldva nagy részén a fokozott légköri instabilitás miatt viharokra, felhőszakadásra, villámlásra, akár jégesőre is számítani lehet. A lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 25-35, helyenként az 50-60 litert négyzetméterenként. A hegyekben felerősödik a szél, nyugaton és északkeleten 50-60 km/órás széllökések várhatók.
Japán sztrájkot helyezett kilátásba október 7-ére a Sanitas, amennyiben nem egyeztethet a miniszterelnökkel az egészségügyben kialakult helyzetről – erről közleményben tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget a szakszervezet.
A dokumentum szerint a miniszterelnökkel való találkozót a szövetség október 1-jei tanácskozásán kérték, amelyen részt vettek a mintegy százezer alkalmazottat képviselő megyei vezetők is. Az érdekképviselet követeli többek között, hogy adják ki a szükségállapot alatt beígért kockázati pótlékot minden olyan alkalmazottnak, aki koronavírus-fertőzött betegekkel dolgozott, beleértve a szociális ellátást végző szervezetek munkatársait is, hogy az arra jogosultak megkapják a beígért 30%-os, illetve 55%-85%-os bérpótlékot, és hogy minden alkalmazott kapja meg a törvény szerint járó vakációs utalványokat. Az anyagi jellegű követeléseken túl a Sanitas szakszervezeti szövetség kéri azt is, hogy oldják fel az egészségügyben elrendelt alkalmazási tilalmat, és azt, hogy legyen megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelés minden érintett intézményben.
Lemondta minden hétfői programját Ludovic Orban kormányfő, miután egy személynél, akivel egyidőben volt jelen a múlt héten az egyik tévécsatorna stúdiójában, vasárnap koronavírust diagnosztizáltak.
A miniszterelnök hétfőn reggel elvégeztette a Covid-19-tesztet, és elkülönítésben marad, amíg meg nem érkezik az eredmény. Ludovic Orban jól érzi magát, és nincsenek a koronavírus okozta betegségre jellemző tünetei, ennek ellenére nem érintkezik másokkal – áll a kormány által kiadott hivatalos tájékoztatásban. A miniszterelnök amiatt teszteltette magát, mert múlt kedden Silviu Mănăstire, a B1 Tv műsorvezetőjének meghívottja volt, akinél később jelentkeztek a fertőzés tünetei és koronavírust diagnosztizáltak.
Kérhetik az adósságuk részletekben való kifizetését azok a cégek, amelyek a szükségállapot ideje alatt tartozásokat halmoztak fel. A pénzügyminisztérium által előkészített sürgősségi rendelet szerint minden cégnek egy a saját szükségleteihez igazított, de legtöbb 12 hónapra leosztott visszafizetési naptára lesz. A pénzügyminisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a lehetőséggel csak azok a cégek élhetnek, amelyeknek a szükségállapot bevezetése előtt nem volt adóssága. Az átütemezés kérvényezés alapján történik, amelyhez csatolni kell a tervezett havi kifizetések mértékét, garanciára azonban nincs szükség. A kérések leadásának határideje december 15.
A mai műsor vendégei Marius Tabacu műfordító, és felesége, illetve ahogyan Marius fogalmaz magyar nyelvtudásának alapjaKoós Enikő. Marius Tabacu műfordító, zongorista, dokumentumfilm-rendező. 1952-ben született Tótiban. Temesváron a Ion Vidu Zenelíceumban érettségizett, majd 1975-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zenakadémián szerzett zongorista diplomát. 1982-ben műfordítói oklevelet szerzett a bukaresti szakképző intézetben. 1976 és 1990 között a kolozsvári Sigismund Toduţă Zenelíceum oktatója volt. 1990 és 1993 között a Kolozsvári Rádió és Televízió szerkesztője, majd a Videó Pontes Stúdió alapítója és elnöke, 2004 és 2007 között menedzser-igazgatója is. 2007 óta pedig a kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója. Többek közt Bartis Attila, Bánffy Miklós, Bodor Ádám, Esterházy Péter, Lászlóffy Aladár, Székely János műveit fordította román nyelvre. Számos szakmai és állami díj kitüntetettje, 2017-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el munkásságát, 2019-ben Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjjal tüntették ki, Bánffy MiklósErdélyi történet című trilógiájának átültetéséért pedig megkapta a Romániai Írók Szövetségének díját a 2019-es évre. Az Észpresszóban műfordításról, nyelvérzékről és nyelvtanulásról, egy önként feladott, de részben mégis az államhatalom által ellehetetlenített zongorista karrierről, ellenállásról, a Securitate naplóírási készségeiről, megfigyelésről és meghurcolásról, a hírhedt liba-akcióról, irodalomról, ezen belül magyar irodalomról és a fordítási folyamat nehézségeiről, szépségeiről beszélgettünk – tartsanak velünk!
Az elmúlt 24 órában 2064-el nőtt az új koronavírusos fertőzöttek száma országszerte – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A legtöbb új eset, 206 ismét Bukarestben volt.
Tegnap óta 24 847 tesztet végeztek el. Tovább nőtt az intenzív osztályon ápolt betegek száma elérve az 583-at. Az elmúlt 24 órában 32 páciens hunyt el a betegség szövődményeinek következtében. A COVID-19 betegségből több mint 107 ezren meggyógyultak országszerte.
"
["post_title"]=>
string(50) "GCS: 2064 új fertőzött és 32 halálos áldozat"
["post_excerpt"]=>
string(203) "Az elmúlt 24 órában 2064-el nőtt az új koronavírusos fertőzöttek száma országszerte – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A legtöbb új eset, 206 ismét Bukarestben volt. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(43) "gcs-2064-uj-fertozott-es-32-halalos-aldozat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-10-03 13:47:51"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-10-03 10:47:51"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=393045"
["menu_order"]=>
int(21682)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3677 (24) {
["ID"]=>
int(393035)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2020-10-03 10:09:49"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-10-03 07:09:49"
["post_content"]=>
string(1086) "
Aggodalomra ad okot a koronavírusfertőzöttek számának a növekedése, figyelmeztetnek az egészségügyi szakemberek, akik szerint egyértelmű felfelé ívelés figyelhető meg a járványgörbén.
Hangsúlyozzák azonban, hogy egyelőre sikerül ellenőrzés alatt tartaniuk a helyzetet és az egyes intézkedések azt szolgálják, hogy ne nőjön ugrásszerűen a fertőzöttek száma. Adrian Marinescu, a fővárosi Matei Balş Járványkórház főorvosa szerint szigorító intézkedések bevezetésére ott van szükség, ahol az ezer lakosra vetített fertőzöttszám ezt indokolttá teszi. A Román Rádiónak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy egyelőre nincs szükség teljes karanténra. Meglátása szerint ha egy régióban nő a fertőzöttek aránya, korlátozhatják, hogy hány személy tartózkodhat egymás mellett nyílt téren, de minden attól függ, hogy milyen ütemben nő a fertőzöttek száma.
A Bálványos Intézet friss kutatása szerint a világban szétszórtan élő erdélyi magyarok többsége jobb körülmények között él, mint Romániában, és a megkérdezetettek csupán negyede nem zárja ki azt, hogy a közeljövőben esetleg hazaköltözik. A júniusban elindított Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 című kutatás online kérdőívét 1800-an töltötték ki, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban élnek, de akadtak új zélandi, dél-amerikai és afrikai válaszadók is.
A Bálványos Intézet hangsúlyozta, hogy a kutatás adatai nem tekinthetők reprezentatívnak, de mégis lehetőséget adnak megfigyelni az erdélyi magyarok migrációs mintázatának egyes jellemzőit. A kutatás szerint a Székelyföldről elvándorlók számára Dánia, Svájc, Németország a legnépszerűbb migrációs célpontok, Közép-Erdélyből leginkább az Egyesült Államokba, Hollandiába, Svédországba, a Partiumból Izraelbe, a szórványmegyékből pedig Kanadába vándorolnak az erdélyi magyarok. A válaszadók túlnyomó többsége (91 százalék) úgy ítélte meg, hogy jobban él jelenleg, mint ahogy Romániában élt, 72 százalékuk sokkal jobbnak ítélte jelenlegi életkörülményeit, mint születési országában. A megkérdezettek átlagosan 1,9 alkalommal jártak Romániában az elmúlt évben és 2,7 alkalommal Magyarországon. Az újabb célországokban tartózkodók (Dánia, Egyesült Királyság) gyakrabban látogatnak Romániába, míg a régebbi célországokban lakók inkább Magyarországot választják. A megkérdezettek leginkább annak az országnak a híreit követik, ahol jelenleg élnek, ezt követik a magyarországi hírek, majd a romániaiak.
