Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren tüntettek, de az ország más városaiban is utcára vonultak az emberek: Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Ploieştiben, Suceavában, Galacban, Nagyváradon, Konstancában, Piteștiben.
A Recorder dokumentumfilmje súlyos problémákat tárt fel az igazságszolgáltatási rendszerben. Az elmúlt években számos korrupciós nyomozást lezártak vagy eltussoltak. A film állításait több száz bíró is megerősítette egy nyílt levélben.
A tiltakozók a magas szintű korrupciós ügyek mesterséges elévülésében érintett tisztségviselők, köztük mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság elnökének távozását követelték.
Képernyőmentés
Ma délig több mint 17 ezren írták alá a Declic közösség online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik. A belügyminisztert azzal vádolják, hogy a fő felelőse az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotának.
A petíció szövege szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztere volt, aki hallgatólagosan támogatta az igazságszolgáltatási rendszert és a politikai osztályt átszövő korrupt érdekhálózatot.
Emellett a belügyminiszteri mandátuma alatt a rendőrség cinkosa volt az elmúlt hónapokban elkövetett több mint 50 nőgyilkosságban – idézi a Declic petícióját az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor szerint hatalmi harc folyik az igazságszolgáltatásban
Az RMDSZ elnöke a Recorder dokumentumfilmje nyomán kirobbant botrányra reagálva a Maszol portálnak nyilatkozva leszögezte: az elmúlt években titkos protokollumok borították fel az egyensúlyt, most pedig az inga a másik irányba lendült ki.
A politikus felidézte, hogy a magyar közösséget érintő ügyeket gyakran lesöpörték, sőt bírói indoklásokban sértő megjegyzések megjelentek.
Kelemen szerint törvénymódosításra van szükség, különösen az elévülési idők manipulálása miatt, ugyanakkor a politikának nem szabad rátelepednie az igazságszolgáltatásra. Úgy véli, mindkét oldalon vannak „jó és rossz fiúk”, valahol a középutat kellene megtalálni. Nem szabad visszatérni a múlt hibáihoz, hanem gyors, megbízható és törvényes ítélkezést kell biztosítani, amely visszaadja az emberek bizalmát a rendszerben – mondta az RMDSZ elnöke.
Ráadásul egyelőre nem ismert a munkálatok befejezésének várható időpontja – állapította meg a miniszterelnök, miután pénteken megtekintette az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei munkálatait.
Helyszíni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan elmondta, a vasútvonal felújítása a Bánffyhunyad és Élesd közötti szakaszán felmerült tervezési problémák miatt késik. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez Románia számára egy stratégiai jelentőségű beruházás.
A Pro Infrastructură Egyesület korábban felhívta a figyelmet, hogy bár a Kolozsvártól a magyar határig tartó 166 km hosszú vasúti pálya korszerűsítését 2026 augusztusáig kellene befejezni, az műszakilag lehetetlen, így várhatóan úszik az uniós finanszírozás.
Alacsonyabb villanyszámlákat és nagyobb energiabiztonságot ígér a szaktárca, miután pénteken üzembe helyezték Románia legnagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitását, közölte Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A 200 MW teljesítményű és 400 MWh tárolókapacitású beruházás mindössze hat hónap alatt valósult meg – ami rendkívül rövid idő egy ilyen jelentős projekt esetében, hangsúlyozta a miniszter.
Bogdan Ivan hangsúlyozta, hogy jelenleg az energiatárolás az egyik leghatékonyabb megoldás a rendszer egyensúlyhiányainak csökkentésére, a termelő-felhasználók, úgynevezett prosumerek által termelt energia jobb integrálására, és ami a legfontosabb: az energiaárak kordában tartására a lakosság számára.
Ez tiszta és olcsó energia, amelyet akkor használhatunk fel, amikor a legnagyobb szükség van rá – írta Bogdan Ivan a Facebook-oldalán. Egyúttal közölte: pénteken Aranyosgyéresen megkezdődött egy 160 MW teljesítményű, kombinált ciklusú gázerőmű építése.
Az államfő kihirdette azt a törvénymódosítást, melynek értelmében az erőszakos (házas)társ távoltartására vonatkozó bírói parancs hatálya automatikusan meghosszabbodik, amíg nem születik alapfokú bírósági végzés.
A jogszabály szerint az ügyésznek erről azonnal tájékoztatnia kell az ideiglenes távoltartási parancsot kiadó rendőrséget, amely értesíti az érintett személyeket.
A jogszabály szerint a védett áldozat a kényszerintézkedés lejárta után újabb távoltartási parancsot kérhet, ha védelmi intézkedések hiányában veszélybe kerülne az élete, testi vagy lelki épsége, illetve szabadsága.
A törvénymódosítás egyúttal növeli a családon belüli erőszak büntetési tételét a visszaesők esetében. Ha a bűncselekményt a távoltartást már korábban megszegő személy követi el, felével emelkednek a büntetési tételek.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren tüntettek, de az ország más városaiban is utcára vonultak az emberek: Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Ploieştiben, Suceavában, Galacban, Nagyváradon, Konstancában, Piteștiben.
A Recorder dokumentumfilmje súlyos problémákat tárt fel az igazságszolgáltatási rendszerben. Az elmúlt években számos korrupciós nyomozást lezártak vagy eltussoltak. A film állításait több száz bíró is megerősítette egy nyílt levélben.
A tiltakozók a magas szintű korrupciós ügyek mesterséges elévülésében érintett tisztségviselők, köztük mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság elnökének távozását követelték.
Képernyőmentés
Ma délig több mint 17 ezren írták alá a Declic közösség online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik. A belügyminisztert azzal vádolják, hogy a fő felelőse az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotának.
A petíció szövege szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztere volt, aki hallgatólagosan támogatta az igazságszolgáltatási rendszert és a politikai osztályt átszövő korrupt érdekhálózatot.
Emellett a belügyminiszteri mandátuma alatt a rendőrség cinkosa volt az elmúlt hónapokban elkövetett több mint 50 nőgyilkosságban – idézi a Declic petícióját az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor szerint hatalmi harc folyik az igazságszolgáltatásban
Az RMDSZ elnöke a Recorder dokumentumfilmje nyomán kirobbant botrányra reagálva a Maszol portálnak nyilatkozva leszögezte: az elmúlt években titkos protokollumok borították fel az egyensúlyt, most pedig az inga a másik irányba lendült ki.
A politikus felidézte, hogy a magyar közösséget érintő ügyeket gyakran lesöpörték, sőt bírói indoklásokban sértő megjegyzések megjelentek.
Kelemen szerint törvénymódosításra van szükség, különösen az elévülési idők manipulálása miatt, ugyanakkor a politikának nem szabad rátelepednie az igazságszolgáltatásra. Úgy véli, mindkét oldalon vannak „jó és rossz fiúk”, valahol a középutat kellene megtalálni. Nem szabad visszatérni a múlt hibáihoz, hanem gyors, megbízható és törvényes ítélkezést kell biztosítani, amely visszaadja az emberek bizalmát a rendszerben – mondta az RMDSZ elnöke.
Az elmúlt 24 órában 265-el nőtt az igazolt esetek száma. Az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma hazánkban ma 257-re emelkedett.
Az OPEC+-országok virtuális tanácskozása 10 órán át, ma hajnalig tartott. Mexikó éjjel visszavonult az egyeztetésről. A felek ma folytatják a tárgyalást.
Az otthonról dolgozó román állampolgárok majdnem fele azt állítja, hogy a távmunka jelentős pénzügyi megtakarításhoz vezetett, 80 százalékuk pedig az irodába vezető úton a forgalomban elvesztett idő kiküszöbölését tartja a legjobbnak.
Törölte a Iasi nemzetközi repülőtér azokat a mai járatokat, amelyekkel mintegy 400 idénymunkást kellett volna szállítsanak Németországba. Az intézkedést a…
A költségvetés kiigazítása a koronavírus járvány közepette történik, ezért nagyon fontos elemezni a gazdaság alakulását ebben is időszakban és az év második felében is – hangsúlyozta Ionel Dancă, a miniszterelnöki hivatal vezetője a Realitatea Plus hírtelevízióban.
Javaslatcsomagot dolgozott ki a válság utáni gazdasági fellendülés érdekében a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Tanácsa. A dokumentumban szereplő több mint 20 intézkedéshez most kutatják fel a költségvetési vagy európai finanszírozási lehetőségeket.
A koronavírus első száz napja megváltoztatta a világot, az embereket és szokásaikat – írja több lap is, közöttük a The Mirror, a Telegraph vagy a The Guardian – utóbbi rövid videót is közzétett honlapján illetve a közösségi médiában arról, hogyan is kezdődött az új koronavírus járvány, hogyan viszonyult a fertőzésveszélyhez Európa, Amerika – hol tartunk ma. Szilveszter éjszakáján csak egy kósza rémhír volt a fura légzőszervi megbetegedés, amelyről Kína Wuhan nevű tartományból kaptunk hírt, és amely akkor csupán pár ember halálát okozta – a híradás szerint. Az elmúlt három és fél hónapban majdnem másfél millió fertőzöttről tudunk, és sajnos 75 ezer halálesetről is, január 30-án jelentette be az Egészségügyi Világszervezet, hogy az új koronavírus világméretű járvánnyá alakulhat, alig egy hónap múlva, február 24-én arra szólították fel a Föld államait, hogy készüljenek fel a járvánnyal való harcra, március 11-én pedig konkrétan el is hangzott a pandémia rémisztő kifejezése.A világ országaiban egymás után vezették be a szükségállapotot, vagy mindenképp szigorú korlátozásokat ami az emberek mozgását, tevékenységeit illeti – kevés kivétellel. Elhalasztották a sport és kulturális eseményeket, gazdasági és politikai természetű találkozókat, a világ leállt, és száz nap után elmondhatjuk: az új koronavírus alapjaiban rengette meg a világot – írja a The Mirror egy mai összeállításában.
A világ leállt, de az ember mégis folyton azon tűnődik, mikor lesz vége, és milyen lesz az a világ, amelyben újra az utcára lépünk. Szabadok leszünk? Szabadabbak mint korábban, felismerve a valódi értékeket, azt, ami tényleg fontos? Vagy még annyira sem leszünk szabadok, mint eddig, mint korábban? Amit ez a járvány megmutatott az az, hogy az emberek, még ma, az ego századában is egymáshoz igen hasonlóak, gondjaik, bajaik, vágyaik, erényeik és gyarlóságaik is ugyanazok, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államokban, Elefántcsontparton, vagy Burmában élünk. Hogy milyen világ jön ezután, az tőlünk is függ. A mai El Pais arra a kérdésre keresi a választ, befolyásolhatja-e az új koronavírus okozta járvány a háborúkat? Pontosabban leállhatnának? A válasz sajnos nem túl biztató az El Pais szerint, amely Jemen és Ukrajna példáját hozza fel. Jemenben talán van esély arra, hogy a háború megálljon, Szaúd-Arábia bejelentette, hogy a harcokat felfüggesztik járványügyi megfontolásból, de ez nem garancia arra, hogy a darabokra szaggatott Jemenben holnaptól béke is lesz. Ukrajna keleti részén, egy 450 kilométeres határsávban ádáz és mindennapos, a járványt figyelmen kívül hagyó harc folyik, ukrán lövészárkok legénysége orosz lövészárkok legénységét lövi és viszont. Irakot a Iszlám Állam újraalakulása tartja rettegésben, Irán és az Amerikai Egyesül Államok között az ellenszenv és háborús kedv változatlan, Líbiában újrakezdődtek a harcok, egyedól Szíriára volt pozitív hatással a járvány- ha lehet ilyesféle abszurd dolgot kijelenteni, de 2011 óta az elmúlt hónapban haltak meg a legkevesebben háborús okok miatt – írja szintén az El Pais. A szabadságot illetően – amely relatív – de most talán azzal is megelégednénk, hogyha sétálhatnák egyet az erdőben, és megihatnánk egy kávét a barátainkkal egy vendéglő teraszán – nem túl sok jó hírrel kecsegtetnek egyes kutatók. Egyesek, akik az izoláció elméletét tartják relevánsnak, másokkal szemben, akik továbbra is értelmetlennek tartják azt, hogy az embereket világszerte bezárták a házaikba. A The Guardian egy hongkongi kutatók által végzett tanulmányról közöl részleteket, utóbbi szerint az izolációra vonatkozó szabályok fellazítása katasztrófához vezetne, mert a kutatási eredmények azt mutatják, a vírus újra felbukkan, és még nagyobb pusztítást végez. Mi lesz azonban a gazdasággal,amely már most megsínyli a karantén létet? A Le Monde arról ír, hogy Iránban részben feloldják a szükségállapotot, az ország vezetői szerint más esélyük a gazdaság megmentésére egyszerűen nincs. Romániában is egyre több helyen felfeslik a szükségállapot - a tegnap körül-belül kétezer idénymunkás zsúfolódott össze a kolozsvári repülőtéren, arra várva, hogy különgépeken Németországban utazhassak spárgát szedni. Történt mindez a szükségállapot kellős közepén, amikor közlekedni csak nyomós okkal lehet, háromnál több személy nem gyülekezhet, és elméletileg nincsenek is repülőjáratok - kivéve, hogyha a német spárgát kell betakarítani, vagy az epret, uborkát, paradicsomot- mikor minek van a szezonja. Az esetről a hazai lapok, köztük az angol nyelven megjelenő romania-insider.com is beszámol, illetve ez a téma volt a tegnapi beszélgető műsorok témája is, egyes műsorvezetők arra a következtetésre jutottak, hogy Románia kormánya azt teszi, amit külföldről, explicite Németországból diktálnak neki, bizonyíték erre a tegnapi eset, amely a kettős mérce koronatanúja – ha fogalmazhatunk így.
Világszerte 1 millió 605 ezer koronavírussal fertőzött személyt tartanak nyilván a baltimore-i John Hopkins egyetem mai összesítésében. Ebből 356 ezret meggyógyultként jegyeznek, a halálesetek számát pedig több mint 95 ezerre becsülik. A fertőzés 185 országban van jelen.
A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott az elvégzendő tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek.
A legtöbb COVID-19 vírussal fertőzött személy, 466 ezer, az Amerikai Egyesült Államokban van. A helyzet továbbra is New Yorkban a legsúlyosabb. Kínában 83 ezer esetet tartottak nyilván ma kora délután.
Spanyolországban már több mint 52 ezer gyógyultról számoltak be, a Hopkins egyetem 153 ezer fertőzöttet és 15 ezer halottat tart nyilván. Olaszországban mára közel 144 ezer fertőzöttet, 18 ezer halottat regisztráltak, ám a gyógyultak száma közelít a 28 és fél ezerhez. A Román Rádió párizsi tudósítója szerint a franciaországi egészségügyi hatóságok bejelentették: az elmúlt 24 óra statisztikái alapján elmondható, hogy a járvány terjedése lassuló tendenciát mutat, illetve a pandémia kezdete óta első alkalommal csökkent az intenzív osztályra beutaltak aránya is. Ezzel együtt Franciaországban 118 ezer fertőzöttet és 12 ezer elhalálozást jelentettek, de közel 23 és fél ezer gyógyultról számoltak be.
Németországban 118 235 fertőzöttet regisztráltak eddig, közülük 2 607 elhunyt, 52 407 meggyógyult. Júniusban kezdhetik tesztelni embereken a Németországban kifejlesztett oltást. Az Egyesült Királyságban 65 872 feljegyzett fertőzött, 7993 halálos áldozat és 359 gyógyult volt ma kora délután. A Downing Street tegnapi bejelentése szerint már nincs az intenzív osztályon Boris Johnson brit miniszterelnök.
Magyarországon 1190-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, 112-en meggyógyultak, az elhunytak száma 77, 16 ezren vannak hatósági házi karanténban és csaknem 30 ezer mintavétel történt – tájékoztat a koronavirus.gov.hu mai közleménye.
"
["post_title"]=>
string(86) "John Hopkins Egyetem: Meghaladta a másfél milliót a fertőzöttek száma a világon"
["post_excerpt"]=>
string(148) "Ebből 356 ezret meggyógyultként jegyeznek, a halálesetek számát pedig több mint 95 ezerre becsülik. A fertőzés 185 országban van jelen. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(78) "john-hopkins-egyetem-meghaladta-a-masfel-milliot-a-fertozottek-szama-a-vilagon"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-10 13:42:42"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 10:42:42"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383351"
["menu_order"]=>
int(16346)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3598 (24) {
["ID"]=>
int(383348)
["post_author"]=>
string(3) "115"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-10 13:35:33"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 10:35:33"
["post_content"]=>
string(1763) "
Mostanáig 5467 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván hazánkban, és 729 személyt jegyeztek meggyógyultként – közölte ma a a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Az elmúlt 24 órában 265-el nőtt az igazolt esetek száma. Az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma hazánkban ma 257-re emelkedett. Ugyanakkor 25 226 személy van intézményes karanténban, további 77 317 otthoni elkülönítésben vagy orvosi megfigyelés alatt. Jelenleg 183 beteget ápolnak az intenzív osztályokon. Eddig országszerte 55 430 tesztet végeztek.
A GCS mai közleménye szerint elhunyt egy 79 éves, Arad megyei férfi, egy 45 éves, Arad megyei nő, egy 66 éves, Gorj megyei férfi, egy 77 éves, bukaresti nő, egy 74 éves, Hunyad megyei nő, egy 69 éves, Temes megyei nő, egy 49 éves, Maros megyei férfi, egy 76 éves, szintén Maros megyei nő, valamint egy 84 éves, Neamţ megyei férfi. Valamennyien más betegségekben is szenvedtek.
Az elmúlt 24 órában országszerte 9246 személyt tartóztattak fel a csendőrök és rendőrök, a kijárási korlátozásokról szóló katonai rendelet előírásainak be nem tartása okán.
A diaszpórában élő románok közül eddig 648 személy biológiai mintáiban mutatták ki a kórt, a legtöbb, koronavírussal fertőzött román állampolgár Olaszországban van, 418 személy, ezt Spanyolország követi 196-os mérleggel, majd Franciaország, 17-el. A koronavírusjárvány kitörése óta 42 külföldön élő román állampolgár hunyt el.
"
["post_title"]=>
string(45) "GCS: 729 személyt engedtek ki a kórházból"
["post_excerpt"]=>
string(172) "Az elmúlt 24 órában 265-el nőtt az igazolt esetek száma. Az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma hazánkban ma 257-re emelkedett."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(40) "gcs-729-szemelyt-engedtek-ki-a-korhazbol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-10 13:36:33"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 10:36:33"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383348"
["menu_order"]=>
int(16347)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3586 (24) {
["ID"]=>
int(383346)
["post_author"]=>
string(3) "115"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-10 13:14:04"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 10:14:04"
["post_content"]=>
string(949) "
Oroszország és Szaúd-Arábia megállapodott, hogy egyformán 23 százalékkal, napi 8,5 millió hordóra csökkenti a kőolaj-kitermelést, az OPEC+-országok megállapodását végül váratlanul Mexikó hiúsította meg - közölte ma a TASZSZ orosz hírügynökség. A bázisszintet mindkét ország esetében 11 millió hordóban állapították meg.
Ezt megelőzően Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök és Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király telefonon tárgyalt. Az OPEC+-országok virtuális tanácskozása 10 órán át, ma hajnalig tartott. Mexikó éjjel visszavonult az egyeztetésről. A felek ma folytatják a tárgyalást.
A körvonalazódó megállapodás értelmében az OPEC+ országok 2022 április végéig korlátozták volna a kitermelést
Jeruzsálemben idén, a szokásos több ezres tömeg helyett, csak néhány ferences szerzetes járja végig a fizikai távolságtartás szabályait betartva Jézus keresztútját, a via dolorosát. Mindössze hat papi méltóság fogja megtartani a nagypénteki szertartásokat a járványügyi előírások követésével, mindent élő közvetítésben figyelhetnek a hívők az interneten szerte a világban. A Szent Sír templomát utoljára 1349-ben zárták be hosszabb időre a nyilvánosság elől, amikor Jeruzsálemben is lábra kapott a pestis.
Izraelben ma enyhítettek a szigorú pészahi korlátozó rendelkezéseken, reggeltől ismét lehet közlekedni a települések között, és dolgozhatnak a létfontosságú munkahelyeken a korábban engedélyezett korlátozott módon, az emberek közötti legalább kétméteres fizikai távolság biztosításával.
Az otthonról dolgozó román állampolgárok majdnem fele azt állítja, hogy a távmunka jelentős pénzügyi megtakarításhoz vezetett, 80 százalékuk pedig az irodába vezető úton a forgalomban elvesztett idő kiküszöbölését tartja a legjobbnak.
A Cushman & Wakefield Echinox felmérése szerint az otthoni munkával javult a személyes és a szakmai tevékenységi közötti egyensúly, nagyobb szabadsággal lehet kezelni a munkaprogramot és több idő jut a pihenésre. A megkérdezettek szerint a legnagyobb hátrány a kollégákkal való beszélgetés hiánya, majd a szakmai és személyes tevékenységre fordított idő különválasztása, a tevékenység végzéséhez megfelelő helyiség hiánya, valamint a lakásban lévő zavaró tényezők miatt csökkenő odafigyelési képesség jelenti. A távmunkában nehézséget jelent továbbá az ügyfelekkel és munkatársakkal fenntartott kapcsolat kezelése, a műszaki gondok, akárcsak a végzett munka értékelésének hiánya. A válaszadók csupán 28 százaléka tartja nem kielégítőnek, sőt frusztrálónak a távmunkával eltöltött időt, de a válaszadók csupán 3 százaléka választaná a távmunkát a korlátozások felfüggesztése után. A válaszadók többsége a rugalmas munkaidőt választaná, amikor négy napot az irodából és egyet otthonról dolgozna - derül ki a Cushman & Wakefield Echinox felméréséből amelyet hagyományosan irodában, most pedig otthonról dolgozó 200 személy online megkérdezésével készült főként Bukarestben. Az alanyok átlagéletkora 36 év. (AGERPRES)
"
["post_title"]=>
string(42) "Jó a távmunka, de csak amíg szükséges"
["post_excerpt"]=>
string(157) "A sürgősségi állapot lejárta után legalább heti négy napra visszatérnének az irodába dolgozni a Bukarestiek - derül ki egy online felmérésből."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(36) "jo-a-tavmunka-de-csak-amig-szukseges"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-10 12:43:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 09:43:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383340"
["menu_order"]=>
int(16350)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3451 (24) {
["ID"]=>
int(383337)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-10 11:57:43"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 08:57:43"
["post_content"]=>
string(671) "
Törölte a Iasi nemzetközi repülőtér azokat a mai járatokat, amelyekkel mintegy 400 idénymunkást kellett volna szállítsanak Németországba. Az intézkedést a katonai rendelet előírásainak tiszteletben tartása érdekében hozták, amely szerint a Szállításügyi minisztériumnak kell jóváhagynia az ilyen különjáratokat. Korábban a repülőtér vezetősége a csendőrség segítségét is kérte, hogy biztosítsák az emberek közötti távolságot és ne alakuljon ki olyan helyzet, mint tegnap Kolozsváron, ahol a járatokra váró emberek a repülőtér épülete előtt tolongtak. (Rador)
Márciusban változatlanul 3 százalékon marad az éves infláció - közölte az Országos Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árak márciusban 0,5 százalékkal nőttek februárhoz és 1,16 százalékkal decemberhez képest. (Rador)
A költségvetés kiigazítása a koronavírus járvány közepette történik, ezért nagyon fontos elemezni a gazdaság alakulását ebben is időszakban és az év második felében is - hangsúlyozta Ionel Dancă, a miniszterelnöki hivatal vezetője a Realitatea Plus hírtelevízióban.
Hozzátette, a költségvetési kiigazításkor -1,9 százalékos GDP növekedéssel számoltak. A jelenleg rendelkezésre álló becslések azt mutatják, hogy az üzleti forgalom zsugorodni fog március-április-májusban, de a gazdasági tevékenység a sürgősségi állapot után fellendül. Ez esetben az év második felében stabilizálni lehetne az üzleti forgalmat a tavalyi szinten és 2021-től ismét felfelé ívelő pályára helyezni a gazdaságot - közölte a miniszterelnök hivatal vezetője.(Rador)
"
["post_title"]=>
string(59) "A jövő évtől indulhat ismét növekedésnek a gazdaság"
["post_excerpt"]=>
string(150) "Majdnem két százalékos zsugorodással számolt a kormány a költségvetés kiigazításánál, a gazdaság pedig csak jövőre kezdene növekedni."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(51) "a-jovo-evtol-indulhat-ismet-novekedesnek-a-gazdasag"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-10 11:56:05"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 08:56:05"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383333"
["menu_order"]=>
int(16353)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3345 (24) {
["ID"]=>
int(383331)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-10 11:20:09"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 08:20:09"
["post_content"]=>
string(580) "
Az elmúlt 24 órában 11.900 személy lépett be az országba, ebből 8.100 a román-magyar határon - közölte a határrendészet. Hozzátették, a határellenőrzés hosszabb időt igényel, mert a belépőket a Közegészségügyi Igazgatóság képviselői veszik át a saját felelősségre írt nyilatkozatok kitöltése és járványügyi ellenőrzés végett. A beléptetést követően a gépkocsikat a rendőrség és a csendőrség egységei kísérik a karantén vagy az önkéntes elszigetelési helyekre. (Rador)
Június végén beindul a közlekedés a Drumul Taberei-Eroilor ötös metró vonalon Bukarestben - erősítette meg a Mediafaxnak a szállításügyi miniszter. Lucian Bode szerint a jövő hónapban elvégzik az üzembe helyezéshez szükséges ellenőrzéseket. A beruházás 3,2 millárd lejbe került és már több ízben elhalasztották a vonal átadását. (Digi24)
Javaslatcsomagot dolgozott ki a válság utáni gazdasági fellendülés érdekében a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Tanácsa. A dokumentumban szereplő több mint 20 intézkedéshez most kutatják fel a költségvetési vagy európai finanszírozási lehetőségeket.
A tanács elnöke, Florin Jianu hangsúlyozta: öt elsődleges fontosságú tényezőt kell figyelembe vennünk ebben az időszakban, éspedig a termékek és szolgáltatások iránti kereslet fellendítését, az ellátási hálózat fenntartását, a készpénz és a finanszírozás biztosítását a cégeknek és a lakosságnak, jelentős állami és magán beruházások megvalósítását és nem utolsó sorban az egészséges humán-erőforrás biztosítását. Mindezeket összangba kell hozni a következő időszakban szükséges bátor közpolitikákkal - mondta Florin Jianu. (Rador)
"
["post_title"]=>
string(55) "Keresik a finanszírozást a gazdaság beindításához"
["post_excerpt"]=>
string(205) "A kereslet, a beruházások, az egészséges humán-erőforrás és az ellátási hálózatok biztosításában rejlik a gazdaság fellendítése a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Tanácsa szerint."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(49) "keresik-a-finanszirozast-a-gazdasag-beinditasahoz"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-10 11:05:42"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 08:05:42"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383327"
["menu_order"]=>
int(16356)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3590 (24) {
["ID"]=>
int(383355)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-10 14:09:10"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-10 11:09:10"
["post_content"]=>
string(5876) "
A koronavírus első száz napja megváltoztatta a világot, az embereket és szokásaikat – írja több lap is, közöttük a The Mirror, a Telegraph vagy a The Guardian – utóbbi rövid videót is közzétett honlapján illetve a közösségi médiában arról, hogyan is kezdődött az új koronavírus járvány, hogyan viszonyult a fertőzésveszélyhez Európa, Amerika – hol tartunk ma. Szilveszter éjszakáján csak egy kósza rémhír volt a fura légzőszervi megbetegedés, amelyről Kína Wuhan nevű tartományból kaptunk hírt, és amely akkor csupán pár ember halálát okozta – a híradás szerint. Az elmúlt három és fél hónapban majdnem másfél millió fertőzöttről tudunk, és sajnos 75 ezer halálesetről is, január 30-án jelentette be az Egészségügyi Világszervezet, hogy az új koronavírus világméretű járvánnyá alakulhat, alig egy hónap múlva, február 24-én arra szólították fel a Föld államait, hogy készüljenek fel a járvánnyal való harcra, március 11-én pedig konkrétan el is hangzott a pandémia rémisztő kifejezése.A világ országaiban egymás után vezették be a szükségállapotot, vagy mindenképp szigorú korlátozásokat ami az emberek mozgását, tevékenységeit illeti – kevés kivétellel. Elhalasztották a sport és kulturális eseményeket, gazdasági és politikai természetű találkozókat, a világ leállt, és száz nap után elmondhatjuk: az új koronavírus alapjaiban rengette meg a világot – írja a The Mirror egy mai összeállításában.
A világ leállt, de az ember mégis folyton azon tűnődik, mikor lesz vége, és milyen lesz az a világ, amelyben újra az utcára lépünk. Szabadok leszünk? Szabadabbak mint korábban, felismerve a valódi értékeket, azt, ami tényleg fontos? Vagy még annyira sem leszünk szabadok, mint eddig, mint korábban? Amit ez a járvány megmutatott az az, hogy az emberek, még ma, az ego századában is egymáshoz igen hasonlóak, gondjaik, bajaik, vágyaik, erényeik és gyarlóságaik is ugyanazok, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államokban, Elefántcsontparton, vagy Burmában élünk. Hogy milyen világ jön ezután, az tőlünk is függ. A mai El Pais arra a kérdésre keresi a választ, befolyásolhatja-e az új koronavírus okozta járvány a háborúkat? Pontosabban leállhatnának? A válasz sajnos nem túl biztató az El Pais szerint, amely Jemen és Ukrajna példáját hozza fel. Jemenben talán van esély arra, hogy a háború megálljon, Szaúd-Arábia bejelentette, hogy a harcokat felfüggesztik járványügyi megfontolásból, de ez nem garancia arra, hogy a darabokra szaggatott Jemenben holnaptól béke is lesz. Ukrajna keleti részén, egy 450 kilométeres határsávban ádáz és mindennapos, a járványt figyelmen kívül hagyó harc folyik, ukrán lövészárkok legénysége orosz lövészárkok legénységét lövi és viszont. Irakot a Iszlám Állam újraalakulása tartja rettegésben, Irán és az Amerikai Egyesül Államok között az ellenszenv és háborús kedv változatlan, Líbiában újrakezdődtek a harcok, egyedól Szíriára volt pozitív hatással a járvány- ha lehet ilyesféle abszurd dolgot kijelenteni, de 2011 óta az elmúlt hónapban haltak meg a legkevesebben háborús okok miatt – írja szintén az El Pais. A szabadságot illetően – amely relatív – de most talán azzal is megelégednénk, hogyha sétálhatnák egyet az erdőben, és megihatnánk egy kávét a barátainkkal egy vendéglő teraszán – nem túl sok jó hírrel kecsegtetnek egyes kutatók. Egyesek, akik az izoláció elméletét tartják relevánsnak, másokkal szemben, akik továbbra is értelmetlennek tartják azt, hogy az embereket világszerte bezárták a házaikba. A The Guardian egy hongkongi kutatók által végzett tanulmányról közöl részleteket, utóbbi szerint az izolációra vonatkozó szabályok fellazítása katasztrófához vezetne, mert a kutatási eredmények azt mutatják, a vírus újra felbukkan, és még nagyobb pusztítást végez. Mi lesz azonban a gazdasággal,amely már most megsínyli a karantén létet? A Le Monde arról ír, hogy Iránban részben feloldják a szükségállapotot, az ország vezetői szerint más esélyük a gazdaság megmentésére egyszerűen nincs. Romániában is egyre több helyen felfeslik a szükségállapot - a tegnap körül-belül kétezer idénymunkás zsúfolódott össze a kolozsvári repülőtéren, arra várva, hogy különgépeken Németországban utazhassak spárgát szedni. Történt mindez a szükségállapot kellős közepén, amikor közlekedni csak nyomós okkal lehet, háromnál több személy nem gyülekezhet, és elméletileg nincsenek is repülőjáratok - kivéve, hogyha a német spárgát kell betakarítani, vagy az epret, uborkát, paradicsomot- mikor minek van a szezonja. Az esetről a hazai lapok, köztük az angol nyelven megjelenő romania-insider.com is beszámol, illetve ez a téma volt a tegnapi beszélgető műsorok témája is, egyes műsorvezetők arra a következtetésre jutottak, hogy Románia kormánya azt teszi, amit külföldről, explicite Németországból diktálnak neki, bizonyíték erre a tegnapi eset, amely a kettős mérce koronatanúja – ha fogalmazhatunk így.
