Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A kínai külügyminisztérium pénteken tiltakozott az amerikai kormány egy nappal korábban bejelentett, kínai vállalatokat és kormányhivatalokat érintõ szankciói ellen, melyeket…
Maximális letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérték a Korrupcióellenes Ügyosztály és a Főügyészség ügyészei a Colectiv tűz perében vádolt bukaresti 4. kerületi egykori polgármesterre, az önkormányzati alkalmazottakra, a klub tulajdonosaira, két tűzoltóra, két tűzszerészre, valamint egy tüzijátékokkal foglalkozó cég képviselőire.
A Petrozsény melletti livezényi bánya vájárjai pénteken este abbahagyták a tiltakozást, mivel ígéretet kaptak arra, hogy a korában kilátásba helyezett február 26-i határidőnél korábban megkapják fizetésüket. Ezzel szemben Lupényban mintegy 80 bányász továbbra is sztrájkol. Folytatják a tiltakozást, és továbbra sem jönnek fel a tárnákból.
A jövő évi költségvetés tervezetét vitatta meg délelőtti ülésén a kormány. Napirenden szerepelt a költségek korlátozását célzó sürgősségi rendelet is.…
Több tíz mentőautót és tűzoltóegységet riasztottak tegnap este 10 óra után a fővárosban, miután a Marius Nasta Tüdőgyógyászati Klinika körül ismeretlen eredetű füstre lettek figyelmesek az orvosok.
Vasile Dîncu védelmi miniszternek az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos kijelentéseiről kellett magyarázkodnia, Lucian Bode belügyminiszter ellen a rendőrautók beszerzése és a doktorijával kapcsolatos plágiumgyanú kapcsán nyújtott be egyszerű indítványt az ellenzék. Hasonló okok miatt alig három hete lemondani kényszerült Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Belerendül-e ezekbe a koalíció? Erre a kérdésre is kerestük a választ Cseke Péter Tamással, az Agerpres hírügynökség munkatársával.
A romániai diákok 71 százaléka látott vagy esett erőszak áldozatává az iskolába vezető úton, szünetekben vagy órákon – derül ki a. World Vision Románia Alapítvány felméréséből.
Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint jövő évtől nyugdíjemelés várható, amely nagyobb mértékű lesz, mint amit a törvény előír, de a tárcavezető nem közölt pontos százalékot.
A kínai külügyminisztérium pénteken tiltakozott az amerikai kormány egy nappal korábban bejelentett, kínai vállalatokat és kormányhivatalokat érintõ szankciói ellen, melyeket Washington az északnyugat-kínai Hszincsiangban élõ ujgur kisebbség emberi jogainak vélt megsértésével indokolt. A döntés alapján amerikai cégek külön hatósági engedély nélkül nem adhatnak el mûszaki alkatrészeket egyebek mellett a kínai katonaorvosi akadémiának és 11 kutatóintézetének, amelyek a többi közt biotechnológiai kutatásokkal segítik a kínai hadsereget.
Maximális letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérték a Korrupcióellenes Ügyosztály és a Főügyészség ügyészei a Colectiv tűz perében vádolt bukaresti 4. kerületi egykori polgármesterre, az önkormányzati alkalmazottakra, a klub tulajdonosaira, két tűzoltóra, két tűzszerészre, valamint egy tüzijátékokkal foglalkozó cég képviselőire.
A Főügyészség ügyésze a bírók előtt elmondta, hogy a Colectiv klubnál bekövetkezett tragédiát követően számos cég nem hajlandó kiváltani a tűzvédelmi engedélyét és csak az ablakba teszi ki a feliratot, hogy nem rendelkezik ilyen engedéllyel. Ez a közlés nem mentesíti őket a bűnügyi felelősség alól - hangsúlyozta az ügyész. A fővárosi Ítélőtáblánál ma, hétfőn és kedden tárgyalják újra a Colectiv klubnál bekövetkezett tűzeset ügyét, miután két évvel ezelőtt a Bukaresti Törvényszék letöltendő börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat. A Colectiv klubnál 2015. október 30-án keletkezett tűzben 65 személy életét vesztette és több mint 160-an megsebesültek.
A Petrozsény melletti livezényi bánya vájárjai pénteken este abbahagyták a tiltakozást, mivel ígéretet kaptak arra, hogy a korában kilátásba helyezett február 26-i határidőnél korábban megkapják fizetésüket. Ezzel szemben Lupényban mintegy 80 bányász továbbra is sztrájkol. Folytatják a tiltakozást, és továbbra sem jönnek fel a tárnákból.
Florin Citu miniszterelnök szerint a bányászok által választott módszer nem oldja meg a problémákat. Leszögezte: nem engedi meg, hogy az ő mandátuma alatt egy újabb bányászjárásra kerüljön sor. A lupényi bánya mélyén több napja tiltakozó vájárok bejelentették, hogy készek éhségsztrájkba lépni, ha nem vezetnek eredményre a szakszervezet és a Hunyad megyei Energetikai Komplexum vezetősége által az energiaügyi minisztériumnál folytatandó hétfői tárgyalások.
Az év első kilenc hónapjában 21,2 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában a tavalyi hasonló időszakhoz képest – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) hétfőn közzétett adataiból.
Januártól szeptemberig 381.971 járművet gyártottak az országban, amiből 230.078-at a Dacia, 151.893-at a Ford.
Szeptemberben 51.578 jármű gördült le a gyártósorról, ezek közül 30.575-öt a Dacia mioveni-i gyárában, 21.003-at a Ford craiovai üzemében gyártottak.
Az ACAROM a gépjármű-bejegyzési és jogosítvány-kibocsátó igazgatóság (DRPCIV) adataira hivatkozva közölte, hogy az idei első kilenc hónapban 7,94 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, mint a tavalyi hasonló időszakban. Így idén 95.276-ot, míg egy évvel korábban 88.262-t jegyeztek be.
Az elősuzür forgalomba helyezett autók rangsorát fölényesen vezeti a Dacia 27.709 darabbal, aztán a Toyota (7802), a Hyundai (7473), a Ford (6845), a Skoda (6405), a Volkswagen (6136), a Renault (5429), a Peugeot (2802) és a Mercedes (2669) következik a sorban.
Használt autóból 241.992-t helyeztek forgalomba Romániában az idei év első kilenc hónapjában, ami 20,69 százalékos csökkenést jelent a 2021 hasonló időszakában bejegyzett 305.140 kocsihoz képest.
A Romániai Megyei Tanácsok Egyesülete egymilliárd lejt szerzett a kormánytól a jövő évi költségvetésbe az utak helyreállítására és építésére.
A Nicolae Ciucă miniszterelnökkel tartott délelőtti találkozón a kormányfő megígérte, hogy a büdzsében lesz pénz a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságok működési költségei legnagyobb részének finanszírozására is. Adrian Veştea, a Brassó megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, az idei 700 millió helyett 1 milliárd lejt kapnak az utak javítására, a kormány finanszírozza a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságok működési költségeinek 90 százalékát, illetve kidolgozzák az alkalmazási normákat az altalajkincsek kitermeléséből származó jutalék megyénkénti szétosztására.
A jövő évi költségvetés tervezetét vitatta meg délelőtti ülésén a kormány. Napirenden szerepelt a költségek korlátozását célzó sürgősségi rendelet is. Ennek értelmében befagyasztanák a tisztségviselők jövedelmét, a speciális nyugdíjakat és a költségvetési alkalmazottak legnagyobb részének béreit a jövő évben. A kabinet megvitatta továbbá a következő 5 évre szóló korrupcióellenes stratégiát és jóváhagyta Románia pénzügyi hozzájárulását több európai intézmény működéséhez.
Több tíz mentőautót és tűzoltóegységet riasztottak tegnap este 10 óra után a fővárosban, miután a Marius Nasta Tüdőgyógyászati Klinika körül ismeretlen eredetű füstre lettek figyelmesek az orvosok.
A vizsgálat során kiderült, hogy nincs ok aggodalomra, az egészségügyi intézmény udvarán felállított mobil intenzív terápiás egység egyik szellőztető berendezéséből jött a füst, de nem állt fenn annak a veszélye, hogy bármi is meggyulladjon. Az intenzív terápiás egységen 7 pácienst kezeltek, őket pillanatokon belül átszállították a kórház központi részlegébe.
Vasile Dîncu védelmi miniszternek az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos kijelentéseiről kellett magyarázkodnia, Lucian Bode belügyminiszter ellen a rendőrautók beszerzése és a doktorijával kapcsolatos plágiumgyanú kapcsán nyújtott be egyszerű indítványt az ellenzék. Hasonló okok miatt alig három hete lemondani kényszerült Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Belerendül-e ezekbe a koalíció? Erre a kérdésre is kerestük a választ Cseke Péter Tamással, az Agerpres hírügynökség munkatársával.
5,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol a 2022-es állami költségvetés tervezete, amelyet pénteken tett közzé a pénzügyminisztérium.
Az ESA-módszertan szerinti deficitet 6,2 százalékosra tervezik. A kormány 457,969 milliárd lejes kiadást irányzott elő, ebből 115,407 milliárd lejt (a GDP 8,8 százalékát) tesznik ki a személyi költségek. Az államadósság javasolt felső határa - az uniós módszertannak megfelelően - a bruttó hazai termék 49,8%-a. A pénzügyminisztérium szerint ez a felső határ 2022-ig kötelező érvényű. A szaktárca megjegyzi, folytatni fogja az elővigyázatos fiskális politikát, hogy 2024-re szorítsák 3 százalék alá a GDP-arányos költségvetési hiányt.
A Richter-skála szerinti 4,1-es erősségű földrengés volt hajnali 2 óra 4 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében - közölte az országos földfizikai intézet. A földmozgás epicentruma 103 kilométeres mélységben volt. Decemberben eddig összesen 13 kéregmozgást regisztráltak Romániában, 2,1 és 4,1 közötti erősségűeket. A 2021-es év legnagyobb, 4,7-es erősségű földrengését május 26-án mérték.
A romániai diákok 71 százaléka látott vagy esett erőszak áldozatává az iskolába vezető úton, szünetekben vagy órákon - derül ki a. World Vision Románia Alapítvány felméréséből.
A szervezet kampányt indított, hogy felkészítsen több mint 16 300 falun tanuló gyereket a bullying kezelésére. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentése szerint Románia Európában a harmadik helyen áll abból a 42 országból, ahol a szervezet a megfélemlítés jelenségét vizsgálta. A jelenség szóbeli és fizikai agresszív viselkedésben nyilvánul meg, amelynek célja bosszantani, megfélemlíteni a gyerekeket. Legtöbbször az elkövetők az áldozattal egykorú vagy nagyobb gyerekek. Mihaela Nabăr a World Vision Románia ügyvezető igazgatója szerint a kampány március végéig tart 112 falusi oktatási intézményben. A Romániában több mint 30 éve jelen lévő szervezet eddig félmillió gyereknek segített majdnem 500 közösségben az ország 18 megyéjében.
Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint jövő évtől nyugdíjemelés várható, amely nagyobb mértékű lesz, mint amit a törvény előír, de a tárcavezető nem közölt pontos százalékot.
Câciu szerint sok szempontot kell figyelembe venni a költségvetés összeállításakor, és amikor rendelkezni fognak az összes adattal, akkor döntenek a pontos mértékről. Az öregségi járandóságok növelésének hírét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is megerősítette egy hétvégi nyilatkozatában. Kifejtette, egészen biztosan a nyugdíjemelésre is jut pénz, de nem részletezte ő sem, hogy hány százalékkal számolnak. Kelemen Hunor szerint a nyugdíjakat az inflációhoz kellene igazítani, így legalább annyival kell növelni, mint amekkorával a fogyasztói árindex gyorsult. Korábban kormányzati illetékesek 11 százalékos nyugdíjemelést valószínűsítettek, míg az éves infláció év végén várhatóan csaknem 14 százalék lesz a jegybank prognózisa szerint.
A kínai külügyminisztérium pénteken tiltakozott az amerikai kormány egy nappal korábban bejelentett, kínai vállalatokat és kormányhivatalokat érintõ szankciói ellen, melyeket Washington az északnyugat-kínai Hszincsiangban élõ ujgur kisebbség emberi jogainak vélt megsértésével indokolt. A döntés alapján amerikai cégek külön hatósági engedély nélkül nem adhatnak el mûszaki alkatrészeket egyebek mellett a kínai katonaorvosi akadémiának és 11 kutatóintézetének, amelyek a többi közt biotechnológiai kutatásokkal segítik a kínai hadsereget.
