Brüsszel óvatosságra inti az uniós tagállamokat az energiaárak emelkedése miatt bevezetett támogatások kapcsán.
Az Európai Bizottság szerint az iráni háború okozta gazdasági sokk könnyen fiskális válsággá alakulhat, ha a kormányok túlzott mértékben avatkoznak be az üzemanyagárak csökkentésébe. Az Európai Bizottság hangsúlyozza: az energiatámogatásokat és adócsökkentéseket ideiglenesen és célzottan kell alkalmazni, elkerülve a 2022-es energiaválsághoz hasonló inflációs nyomást. Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint a jelenlegi helyzet komoly inflációs kockázatot hordoz, míg Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett: a túl széles körű intézkedések tovább növelhetik az árakat.
Több EU-s ország – köztük Írország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – már csökkentette az üzemanyagokra kivetett adókat, míg más államok az uniós állami támogatási szabályok enyhítését sürgetik a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
Németországban vasárnap a dízel átlagára literenként 2 euró 44 centre, mintegy 12 lejre emelkedett, ami másfél centes növekedést jelent az előző naphoz képest. Tegnap a gázolaj literenként 6,6 tized centtel, 2 euró 48 centre drágult. Az E10-es benzin ugyanekkora mértékben drágult, így elérte a 2 euró 23 centet, ami nagyjából 11 lejnek felel meg literenként. A drágulásra reagálva a német kormány a múlt héten olyan törvényt fogadott el, amely szerint a benzinkutak naponta csak egyszer, délben emelhetik árakat. Az intézkedéssel az áringadozások mérséklését és az átláthatóság növelését kívánják elérni.
Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke feleségével együtt két napig tartózkodik a magyar fővárosban. A látogatás egyik legfontosabb nyilvános eseménye a Karmelita kolostor falai között tartott közös sajtótájékoztató, amely adásunk előtt nem sokkal kezdődött.
Az esemény a korábbi magas szintű amerikai–magyar találkozók mintáját követi: a két politikus rövid beszédet tart, majd kérdésekre is válaszolnak. A nap második felében egy nagyszabású, nyilvános rendezvényre kerül sor a MTK Sportpark területén. Az eseményt a magyar–amerikai barátság napja alkalmából szervezik meg, és itt J. D. Vance, illetve Orbán Viktor is beszédet mond. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatásának megfelelően az amerikai alelnök látogatása miatt április 6. és 8. között megváltozik a forgalmi rend Budapesten. A Budapest Airport a Facebook-oldalán arra hívta fel az utasok figyelmét, hogy a delegációk mozgása miatt április 7-én, kedden, valamint április 8-án, szerdán a repülőtér környékén időszakos forgalomkorlátozások lépnek érvénybe.
Hideg időre, szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A szakemberek szerint kedd délelőttől péntek délelőtt 10 óráig az ország régióinak nagy részében megerősödik a szél, a légmozgások sebessége elérheti a 45-60 kilométert óránként, a hegyvidéken meghaladhatja a 80-90 kilométert óránként.Kedd éjszakától kezdődően csapadékra lehet számítani főként az ország középső, keleti és délkeleti részében, a hegyekben havazni fog, és a Déli- és Keleti-Kárpátok magasan fekvő területein új hóréteg rakódhat le. Helyenként hóviharra is számítani lehet.A péntek reggelig leeső csapadék mennyisége elérheti helyenként a 10-20 litert négyzetméterenként.A meteorológusok szerint ugyanakkor fokozott lehűlés várható a hét végéig, az ebben a időszakban megszokottnál hűvösebb lesz országszerte.
Brüsszel óvatosságra inti az uniós tagállamokat az energiaárak emelkedése miatt bevezetett támogatások kapcsán.
Az Európai Bizottság szerint az iráni háború okozta gazdasági sokk könnyen fiskális válsággá alakulhat, ha a kormányok túlzott mértékben avatkoznak be az üzemanyagárak csökkentésébe. Az Európai Bizottság hangsúlyozza: az energiatámogatásokat és adócsökkentéseket ideiglenesen és célzottan kell alkalmazni, elkerülve a 2022-es energiaválsághoz hasonló inflációs nyomást. Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint a jelenlegi helyzet komoly inflációs kockázatot hordoz, míg Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett: a túl széles körű intézkedések tovább növelhetik az árakat.
Több EU-s ország – köztük Írország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – már csökkentette az üzemanyagokra kivetett adókat, míg más államok az uniós állami támogatási szabályok enyhítését sürgetik a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
Hazánk lakosságának 70 százaléka szerint rossz irányba halad Románia – derül ki a CURS felmérésének tegnap közzétett eredményeiből. A közvélemény-kutatásban…
Megnyílt a bukaresti Nemzeti Szépművészeti Múzeumban, vagyis az egykori királyi palota épületében a nagybányai művésztelepet bemutató kiállítás, amely Klein Józsefre…
Távozik a Hidroelectrica éléről Borbély Károly, aki a közös megegyezéssel történő szerződésbontás tényét Linkedin-oldalán is megerősítette. Az Európai Bizottságnak aggályai merültek fel, amiért szerintük Borbély kinevezésekor érdekösszeférhetetlenségben állhatott.
Elkezdték folyósítani a kiszolgáltatott fogyasztóknak a villanyszámlák kifizetésére használható energiautalványokat – jelentette be Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken a hazai termékek népszerűsítéséről, valamint az alapélelmiszerek árrésének korlátozásáról egyeztetett a Romániai Nagy Kereskedelmi Hálózatok Szövetségének képviselőivel.
Módosítják a sorozásra vonatkozó törvényes keretet – jelentette be Ionuţ Moşteanu. A védelmi miniszter a NATO Dél-keleti multinacionális Parancsnoksága megalakulásának 10. évfordulóján azt mondta, a Legfelsőbb Védelmi Tanács soron következő ülésén hagyják jóvá az önkéntesség új formáját.
Hazánk lakosságának 70 százaléka szerint rossz irányba halad Románia – derül ki a CURS felmérésének tegnap közzétett eredményeiből. A közvélemény-kutatásban megkérdezettek alig 24 százaléka mondta azt, hogy jónak tartja az ország jelenlegi irányát, 6 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók 40 százaléka Călin Georgescu volt elnökjelöltben bízik a leginkább a politikusok közül, 38 százalék George Simionban, 34 százalék Nicușor Danban. Sorin Grindeanunak és Ilie Bolojannak egyaránt 26 százalékos a támogatottsága, míg Anamaria Gavrilának, Dominic Fritznek és Diana Șoșoacának 19-19 százalékos. A felmérésből az is kiderül, hogy ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 34 százaléka az AUR-ra, 23 százalék a PSD-re, 16 százalék a PNL-re, 12 százalék az USR-re, 5 százalék az RMDSZ-re, 5 százalék az SOS Romániára, 3 százalék a POT-ra, 2 százalék pedig más pártra szavazna. A közvélemény-kutatás szerint a legtöbben a hadseregben és a tűzoltókban (egyaránt 79 százalék), az egyházban (70 százalék), a rendőrségben (56 százalék) bíznak. Az Európai Unióban mintegy 55 százalék bízik. A rangsor végén az elnöki hivatal, a kormány, az alkotmánybíróság és a parlament áll.
"
["post_title"]=>
string(74) "A lakosság több mint kétharmada szerint rossz irányba halad az ország"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(69) "a-lakossag-tobb-mint-ketharmada-szerint-rossz-iranyba-halad-az-orszag"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-09-22 14:15:20"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-09-22 11:15:20"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=454569"
["menu_order"]=>
int(1352)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3588 (24) {
["ID"]=>
int(454567)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2025-09-22 14:13:19"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-09-22 11:13:19"
["post_content"]=>
string(961) "
Azok a 18 és 45 év közötti személyek, akik őssejteket adományoznak és nincs jövedelemforrásuk, 10 évig hozzájárulás fizetése nélkül juthatnak egészségbiztosításhoz – jelentette be Horaţiu-Remus Moldovan, az országos egészségbiztosítási-pénztár elnöke. A biztosító elnöke az őssejt-donorok világnapja alkalmából közölte, életeket menthetnek meg a donorok és feléjük teszik ezt a gesztust a hála jeleként, hogy 10 évre biztosított státuszt kapnak, amennyiben nincs jövedelemforrásuk és őssejtet adományoznak. Romániában közel 110 000 potenciális donor van regisztrálva. Eddig 497 beteg kapott őssejt-átültetést, és további 47 beteg vár donorra. Az év eleje óta öt új őssejt-donort regisztráltak, tavaly 10-en csatlakoztak a rendszerhez. A nyilvántartásba vételről a https://registru-celule-stem.ro honlapon lehet többet megtudni.
Meghalt a nagyszebeni kórházban az a 13 éves fiú, aki a hónap elején elesett egy elektromos rollerrel és súlyosan megsérült. A nagyszebeni megyei sürgősségi kórház sajtószóvivője, Cristina Bălău vasárnap közölte, a fiú állapota végig rendkívül súlyos volt, az elmúlt 18 nap alatt több műtéten is átesett, de nem tudták megmenteni az életét. A nagyszebeni kórházban kezelnek egy 58 éves férfit is, aki szintén elektromos rollerrel szenvedett balesetet 11 nappal ezelőtt. A férfi kómában van.
Megnyílt a bukaresti Nemzeti Szépművészeti Múzeumban, vagyis az egykori királyi palota épületében a nagybányai művésztelepet bemutató kiállítás, amely Klein Józsefre fókuszál. A látogatók a művész mintegy 80 munkáját tekinthetik meg. A nagybányai festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom, ami 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, és csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult.
Véget ért tegnap este a George Enescu nemzetközi klasszikus zenei fesztivál, amely hazánk egyik legnagyobb kulturális seregszemléje. A záró koncertet a fővárosi Palota Teremben tartották, amelyen a világhírű amszterdami Concertgebouw zenekar lépett fel a finn Klaus Mäkelä vezényletével. A zenekar Enescu Román rapszódiáját adta elő, majd a francia Jean-Yves Thibaudet Camille Saint-Saëns 5. F-dúr, egyiptominak is nevezett zongoraveresenyét játszotta a zenekar kíséretében. A koncert második részében Igor Sztravinszkij Tavaszi áldozatát adták elő, amely a 20. századi zenetörténet egyik legnagyobb hatású, emblematikus darabja.
Szeptember 29. és október 7. között tartják meg Bukarestben a 4. Bukfeszt elnevezésű színházi fesztivált, amelyet a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) szervez meg a bukaresti Liszt Intézettel közösen – erről hallanak a mai műsorban.
Kezdetben nyár eleji időponttal próbálkoztak a szervezők, de az nem bizonyult sikeresnek, majd megtalálták a szeptember végi és október eleji idősávot, ami nagyobb népszerűségnek örvend. Az előadások látogatottsága folyamatosan nőtt, a szervezők joggal remélik, hogy az első három év tapasztalatára építve, sikeres lesz a 4. Bukfeszt is. A fesztivál célja az, hogy a fővárosi magyar közönségnek való minőségi színházi élmény nyújtása mellett, közelebb kerüljenek a román szakmai közönséghez, a színikritikusokhoz, akiknek sokszor nem könnyű elutazniuk az ország közepébe vagy éppen a másik végébe megnézni egy előadást. Az ország kiterjedt mérete, illetve a települések közötti tömegközlekedési lehetőségek szűkössége nem egyszer valóságos kalanddá teszi az utazást Bukarestből Székelyföldre, Partiumba vagy Bánságba. A MASZÍN bázisát éppen e három régió színházai alkotják. Kezdettől fogva a MASZÍN-nak öt tagszínháza volt: a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az idén csatlakozott a szövetséghez a kézdivásárhelyi Udvartér Színház is, amely első alkalommal vesz részt a bukaresti fesztiválon.
A szervezők szeptember 9-én sajtótájékoztatót tartottak a Román Színházi Szövetség (UNITER) székhelyén, ahol ismertették a sajtóval az idei fesztivál programját. Az előadások zömét a Bulandra Színház Liviu Ciulei termében, valamint a Metropolis Színházban mutatják be, kivételt képez a temesvári színház 1978 című előadása, amelyet a Recul nevű kulturális térben visznek színre. A sajtótájékoztatón járt Borbély Tamás, aki a résztvevő színházak vezetőit kérdezte a fesztivál idei programjáról, valamint a seregszemlével kapcsolatos várakozásaikról:
Távozik a Hidroelectrica éléről Borbély Károly, aki a közös megegyezéssel történő szerződésbontás tényét Linkedin-oldalán is megerősítette. Az Európai Bizottságnak aggályai merültek fel, amiért szerintük Borbély kinevezésekor érdekösszeférhetetlenségben állhatott.
Bár a felügyeleti tanács jelentésében megállapította, hogy minden, az akkori jogszabályoknak megfelelően, legálisan történt, 16 millió eurós büntetés forog kockán. Emellett Románia pénzt veszíthet az Országos Helyreállítási Tervből is. Borbély Károlyt 2023-ban nevezték ki a Hidroelectrica élére. A vállalat gazdasági igazgatója Marian Fetiță is távozni kényszerül.
Elkezdték folyósítani a kiszolgáltatott fogyasztóknak a villanyszámlák kifizetésére használható energiautalványokat – jelentette be Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.
A folyósítás első napján több mint 270.000 kedvezményezetthez jut el a támogatás, amelyet szeptember 23-tól a júliusi és augusztusi villanyszámlák kifizetésére lehet használni – számolt be Facebook-oldalán a tárcavezető, arra biztatva ugyanakkor azokat akik még nem kérelmezték az utalványt, hogy mielőbb tegyék meg.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken a hazai termékek népszerűsítéséről, valamint az alapélelmiszerek árrésének korlátozásáról egyeztetett a Romániai Nagy Kereskedelmi Hálózatok Szövetségének képviselőivel.
A kormány közleménye szerint a kiskereskedők közölték, a jelenlegi helyzetre való tekintettel tiszteletben fogják tartani a kormány döntését az árrés korlátozásáról. A belföldi termelők termékeinek a népszerűsítését illetően a kiskereskedők képviselői hajlandóságukat fejezték ki, hogy hozzájáruljanak ehhez és hangsúlyozták a belföldi élelmiszertermelés növelésének szükségességét. Ilie Bolojan kijelentette, hogy az üzleti szférával együttműködve ki fogják dolgozni a román termelőket támogató közpolitikákat. A miniszterelnök ugyanakkor köszönetet mondott a kiskereskedőknek a munkahelyteremtéshez és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulásukért.
Módosítják a sorozásra vonatkozó törvényes keretet - jelentette be Ionuţ Moşteanu. A védelmi miniszter a NATO Dél-keleti multinacionális Parancsnoksága megalakulásának 10. évfordulóján azt mondta, a Legfelsőbb Védelmi Tanács soron következő ülésén hagyják jóvá az önkéntesség új formáját.
Ionuţ Moşteanu hozzátette, bevezetik az önkéntes katonaságot a 18 és 35 év közötti fiatalok számára, akik négy hónapos kiképzésen esnek át, zsoldot kapnak ebben az időszakban és utána tartalékba helyezik őket. Ezekkel a fiatalokkal minden évben felveszi a kapcsolatot a hadsereg és biztosítja állandó továbbképzésüket. A hadsereg vezérkara a szövetségesekkel együtt dolgoz ki tervet a román hadsereg tartalékállományának felfrissítésére, figyelembe véve a katonai karriert választó fiatalok képességeit és edzési kapacitását, illetve a költségvetési kiutalásokat - mondta a védelmi miniszter. Ionuţ Moşteanu arra is felhívta a figyelmet, hogy növelni kell a román hadsereg állományát és felszereltségét, hiszen az ország a NATO-val egyeztetett újabb feladatokat kap.
Eltiltanák a nagy teljesítményű autók vezetésétől azokat a gépkocsivezetőket, akiknek kevesebb mint két éve van jogosítványuk.
A kezdeményezők szerint a jogszabály-módosítást az indokolja, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az erős autókat vezető kezdő sofőrök okozta közúti balesetek száma. A tervezet indoklásában példaként hozták fel Olaszországot, ahol nem vezethetnek nagy teljesítményű autót azok, akik kevesebb mint három éve szerezték meg a vezetési jogosultságukat.
Hazánk lakosságának 70 százaléka szerint rossz irányba halad Románia – derül ki a CURS felmérésének tegnap közzétett eredményeiből. A közvélemény-kutatásban megkérdezettek alig 24 százaléka mondta azt, hogy jónak tartja az ország jelenlegi irányát, 6 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók 40 százaléka Călin Georgescu volt elnökjelöltben bízik a leginkább a politikusok közül, 38 százalék George Simionban, 34 százalék Nicușor Danban. Sorin Grindeanunak és Ilie Bolojannak egyaránt 26 százalékos a támogatottsága, míg Anamaria Gavrilának, Dominic Fritznek és Diana Șoșoacának 19-19 százalékos. A felmérésből az is kiderül, hogy ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 34 százaléka az AUR-ra, 23 százalék a PSD-re, 16 százalék a PNL-re, 12 százalék az USR-re, 5 százalék az RMDSZ-re, 5 százalék az SOS Romániára, 3 százalék a POT-ra, 2 százalék pedig más pártra szavazna. A közvélemény-kutatás szerint a legtöbben a hadseregben és a tűzoltókban (egyaránt 79 százalék), az egyházban (70 százalék), a rendőrségben (56 százalék) bíznak. Az Európai Unióban mintegy 55 százalék bízik. A rangsor végén az elnöki hivatal, a kormány, az alkotmánybíróság és a parlament áll.
