Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A járvány elleni védekezésről, a munkakörülményekről és a bérezésről tárgyaltak romániai szakszervezeti szövetségek vezetőivel Nicolae Ciucă miniszterelnök, Sorin Cîmpeanu oktatási, Alexandru Rafila egészségügyi, Adrian Câciu pénzügy- és Marius Budăi munkaügyi miniszter.
A Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosi Szövetség tagjai február 21-től kezdődően meghatározatlan ideig sztrájkolnak a mezőgazdasági minisztérium épülete előtt Bukarestben.
Elfogadta tegnap délután a parlament a 2021-es államháztartási és társadalombiztosítási költségvetési törvényt. A költségvetés 234 „igen” és 170 „nem” szavazat…
A Stratégiai Kommunikációs Csoport pénteki közlése szerint az utóbbi 24 órában 5922 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 31 koronavírussal összefüggésbe hozható…
Kanada legrangosabb orvosbiológiai kitüntetését, a Canada Gairdner International Awards-ot kapta Karikó Katalin, valamint két kutatótársa, Drew Weissman és Pieter Cullis.…
Ismét kötelezővé válik a szájmaszk viselése zárt és nyílt helyiségekben egyaránt a koronavírus Omikron változata terjedésének megfékezése érdekében. Újdonság, hogy már nem szabad textil vagy műanyag arcvédőket használni, mert azoknak nagyon alacsony a hatékonysága.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 7694 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, és 85 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
A legfelsőbb semmítőszék tegnap elfogadta Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus egykori elnöke ellen felhozott vádakat, és elrendelte a tárgyalás megkezdését abban…
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás. Az órákat hivatalosan hajnali négyről három órára kell átállítani.
Ennek következtében a vasárnap lesz az év leghosszabb napja, amely 25 órát fog tartani. A nyári időszámítást azért vezették be, hogy a természetes fényt minél hatékonyabban használják ki. Felmérések szerint ez jelenleg mindössze 3 százalékos energia-megtakarítást eredményez. Korábban ez az érték sokkal magasabb, 15-20 százalék volt. Ezért a koronavírus világjárvány előtt az Európai Unióban felvetődött annak lehetősége, hogy lemondjanak a nyári időszámításról, azonban a kezdeményezés egyelőre függőben van.
A járvány elleni védekezésről, a munkakörülményekről és a bérezésről tárgyaltak romániai szakszervezeti szövetségek vezetőivel Nicolae Ciucă miniszterelnök, Sorin Cîmpeanu oktatási, Alexandru Rafila egészségügyi, Adrian Câciu pénzügy- és Marius Budăi munkaügyi miniszter.
A kormány közlése szerint a jövőben rendszeresíteni fogják a találkozókat az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi és más közalkalmazottak képviselőivel, és megvizsgálják a bérezéssel és a munkakörülményekkel kapcsolatos követeléseiket.
A Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosi Szövetség tagjai február 21-től kezdődően meghatározatlan ideig sztrájkolnak a mezőgazdasági minisztérium épülete előtt Bukarestben.
Az érdekvédelmi szervezet tagjai az Országos Stratégiai Terv révén az erdőterületekre kiutalt alapokkal elégedetlenek, amelyek nyolcszor kisebbek az állatjólétre fordított összegnél. 2023 és 2027 között a mintegy 16 milliárd euró értékű uniós alapokból egy tyúk, egy sertés és egy tehén tízszer, százszor nagyobb támogatásban fog részesülni mint egy fa vagy egy hektár erdő. Mindez a környezetre és klímavédelemre szánt alapokból, amelyekből 736 250 000 eurót költenek az állatjólétre, azaz sertésekre és szárnyasokra. Az ország összes erdöjére pedig mintegy 87 826 000 eurót. Vagyis Romániában a sertésekre és a szárnyasokra nyolcszor több pénzt fordítanak, mint a 6 427 000 hektár erdőterületre, ami elfogadhatatlan – mondják a Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosi Szövetség képviselői. A Nostra Silva egyesület szerint, bár a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium szinte megkétszerezte az Országos Stratégiai Terv révén az erdőterületekre kiutalt összeget, 0,6%-ról 1%-ra növelte, ez egyáltalán nem elegendő.
Elfogadta tegnap délután a parlament a 2021-es államháztartási és társadalombiztosítási költségvetési törvényt. A költségvetés 234 "igen" és 170 "nem" szavazat mellett került jóváhagyásra. A parlament két házának együttes ülésén egyetlen módosító indítványt sem fogadtak el, a plenáris a kormány által benyújtott formában szavazta meg az államháztartási és a társadalombiztosítási költségvetési törvényt.
A költségvetés 80 milliárd lejes, a GDP 7,16%-ára rúgó költségvetési hiánnyal számol. A pénzügyminisztérium a költségvetés összeállításánál 4,3%-os gazdasági növekedéssel, 2,4%-os éves inflációval, 310 ezer munkanélkülivel számol. A pénzügyminisztérium a költségvetés összeállításánál 4,3%-os gazdasági növekedéssel, 2,4%-os éves inflációval, 310 ezer munkanélkülivel számol. 2021-ben 109,97 milliárd lejt fordít az állam személyi jellegű kiadásokra. Ez az összeg 2020-ban 109,511 milliárd lej volt. A szociális jellegű kiadásokra fordított források 4,38 milliárd lejjel nőnek idén. Az idei költségvetés-tervezet szerint a nyugdíjakat is magukba foglaló szociális kiadások végső összege 142,93 milliárd lejre lesz tehető 2021-ben, tavaly ez a kiadáskategória 138,55 milliárd lej volt. A költségvetés a GDP 5,5%-át, körülbelül 61,4 milliárd lejt irányoz elő idén beruházásokra. Ez az összeg 8,3 milliárd lejjel magasabb, mint 2020-ban.
A koalíciós pártok vezető képviselői tegnap esti közös sajtóértekezletükön méltatták a költségvetési törvényt. A Nemzeti Liberális Párt képviseletében Florin Cîţu miniszterelnök azt mondta: ez egy jó büdzsé, amely kiprovokálja a reformot. A kormányfő megjegyezte: a társadalombiztosítási költségvetés magába foglalja a szociális segélyekkel és a nyugdíjak emelésével kapcsolatos kiadásokat. Kifejtette: a költségvetés megoldotta a Zsil völgyi bányászok helyzetét is, mindezt úgy, hogy - a PSD-kormánytól eltérően - nem emelték az adókat.
Dan Barna az USR-PLUS Szövetség elnöke szerint a megszavazott büdzsé a legambiciózusabb beruházási költségvetés.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke átgondolt, jól összeállított költségvetésről beszélt, amely 7,1 tized százalékra csökkenti az államháztartási hiányt és minden fontos területen beruházásokat irányoz elő.
Piotr Trytek lengyel tábornokot bízták meg az ukrán katonákat kiképző uniós misszió műveleti vezetésével - erősítette meg csütörtök este Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.
Blaszczak a Twitter közösségi honlapján a Trytek kinevezéséről szóló aznapi brüsszeli közlést kommentálta. "Ez nagy felelősség, de Lengyelország pozíciójának elismerése is a nemzetközi színtéren" - írta bejegyzésében Blaszczak miniszter.
A Hervé Bléjean francia altábornagy által irányított misszió egyik műveleti parancsnokának kinevezett Trytek tábornok korábban többek között az iraki és afganisztáni katonai missziókban vett részt. A NATO-ban előzőleg több parancsnoki posztot is betöltő Bléjean pedig 2020 óta az EU külügyi szolgálata (EEAS) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója. Az EEAS lesz a misszió parancsnoki központja.
Az ukrán parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző rangú tagját kiképző misszió az EU tagállamai területén fog működni. Műveleti parancsnokságok Lengyelországban és Németországban jönnek létre, a kiképzés nagy részét pedig az ismertetett tervek szerint Lengyelországban valósítják meg.
Mindeközben Mariusz Blaszczak irányításával a lengyel hadsereg korszerűsítése is folyamatban van, ennek keretében péntek délután átadják a lengyel hadseregnek a Bayraktar TB2 török drón első szállítmányát az északnyugat-lengyelországi Miroslawiec légibázison.
A közel 270 milliárd dollár értékű, összesen 24 drónból álló négy készlet beszerzéséről szóló szerződést 2021-ben írták alá. Az első, hat drónból és három mobilállomásból is álló készlet e héten érkezett meg Lengyelországba.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport pénteki közlése szerint az utóbbi 24 órában 5922 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 31 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak. Közben Bukarestben 1,42 ezrelékre nőtt a Covid-19-cel diagnosztizált személyek utóbbi 14 napra számolt aránya - közölte pénteken a Közegészségügyi Igazgatóság.
Ma este találkozik az energiaár-válságot enyhítő intézkedésekért felelős miniszterekkel - jelentette be Nicolae Ciucă kormányfő.
'Nagyon nehéz lesz szerdáig egy kormányrendelettel előállni, azonban ma este megbeszélést tartunk az energiaár-válságot enyhítő intézkedésekért felelős miniszterekkel, hogy véglegesítsük a javaslatokat a döntéshez' - nyilatkozta a parlamentben Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottságának ülése előtt. Újságírói kérdésre, miszerint az energiaárak hatósági szabályozása a megoldások között szerepel-e, a miniszter azt válaszolta, hogy igen, az egyik lehetséges megoldás az árszabályozás lenne.
Négy RMDSZ-es prefektust is kinevezett a kormány a ma reggeli ülésén: így Arad megyében Tóth Csabát, Kolozs megyében Tasnádi István Szilárdot, Szatmár megyében Altfatter Tamás-Ferencet és Szilágy megyében Dari Tamást. A következő időszakban további RMDSZ-es prefektusokat és alprefektusokat nevez ki a kormány.
Ugyancsak a mai kormányülésen nevezték ki Kovászna megyei alprefektusnak Dulányi-Balogh Szilárdot, a Mentsétek meg Romániát (USR) politikusát.
Kanada legrangosabb orvosbiológiai kitüntetését, a Canada Gairdner International Awards-ot kapta Karikó Katalin, valamint két kutatótársa, Drew Weissman és Pieter Cullis. A Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi díját a Covid elleni oltás alapját is jelentő hírvivő RNS technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték oda a magyar kutatónak.
A csütörtök esti torontói gálán a magyar kutató a Gairdner Alapítvány elnökétől, Janet Rossant-tól és Magyarország kanadai nagykövetétől, Vass-Salazar Máriától vette át a díjat. Az eseményen mintegy 400 vendég vett részt, köztük a tudományos közösség tagjai, orvosi, akadémiai és gyógyszerészeti vezetők, valamint kormányzati tisztségviselők.
A Gairdner-díj Kanada egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező orvosi elismerése. A kitüntetést odaítélő alapítványt 1957-ben hozták létre azzal a céllal, hogy minden évben kitüntessék az egészségügyi alapkutatásokban gyakorlati eredményeket felmutató tudósokat.
Ismét kötelezővé válik a szájmaszk viselése zárt és nyílt helyiségekben egyaránt a koronavírus Omikron változata terjedésének megfékezése érdekében. Újdonság, hogy már nem szabad textil vagy műanyag arcvédőket használni, mert azoknak nagyon alacsony a hatékonysága.
Az orvosi vagy az FFP2-es típusú, nagyobb védettséget nyújtó szájmaszkok viselése mellett a szakemberek az oltás beadását szorgalmazzák. A közszolgálati rádióban elhangzott beszélgetésen a szakértők hangsúlyozták, hogy az oltás jelentős mértékben csökkenti a COVID súlyos változatainak kialakulását és az elhalálozást, annak ellenére, hogy kevésbé hatékonyak a megfertőződés megakadályozásában. Az új járványhullámmal szemben leginkább védettek azok a személyek, akik az oltás három adagját megkapták vagy átestek a betegségen - hangsúlyozták az orvosok.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 7694 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, és 85 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
Az elmúlt 24 órában 3889 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját - derül ki a koronavírus elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) vasárnap ismertetett adataiból. A tájékoztatás szerint 441 személynek az első, 1471-nek a második, 1977-nek a harmadik dózist adták be. A beadott dózisokból 588 a Pfizer 5 és 11 év közötti gyermekeknek szánt oltóanyaga volt.Ezzel 16.652.514-re nőtt a beadott oltások száma Romániában.
A legfelsőbb semmítőszék tegnap elfogadta Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus egykori elnöke ellen felhozott vádakat, és elrendelte a tárgyalás megkezdését abban az ügyben, amelyben hivatali visszaéléssel és hivatalos minőség bitorlásában való bűnrészesség gyanújával vádolják – idézi a Transindex a ziare.ro portált.
Az ügyészek szerint Tăriceanu a felsőház elnökeként nem ültette gyakorlatba a legfelsőbb bíróság egy 2015-ös jogerős ítéletét, amely kimondta, hogy Cristian Marciu szenátor megsértette az összeférhetetlenségi törvény előírásait, így a törvényhozó továbbra is a felsőház tagja maradt.
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás. Az órákat hivatalosan hajnali négyről három órára kell átállítani.
Ennek következtében a vasárnap lesz az év leghosszabb napja, amely 25 órát fog tartani. A nyári időszámítást azért vezették be, hogy a természetes fényt minél hatékonyabban használják ki. Felmérések szerint ez jelenleg mindössze 3 százalékos energia-megtakarítást eredményez. Korábban ez az érték sokkal magasabb, 15-20 százalék volt. Ezért a koronavírus világjárvány előtt az Európai Unióban felvetődött annak lehetősége, hogy lemondjanak a nyári időszámításról, azonban a kezdeményezés egyelőre függőben van.
