A legfrissebb hallgatottsági felmérés szerint a Román Rádió továbbra is az ország hallgatóinak első számú választása. A közszolgálati rádió országos piaci részesedése 23,3 százalék, míg a vidéki hallgatók körében 28,2 százalékos eredményt ért el, mindezt elsősorban a közszolgálati rádió főcsatornájának (Radio România Actualități, RRA), illetve a területi stúdióinak (Radio România Regional) köszönhetően. A RRA országos piaci részesedése 11,2 százalék, a területi stúdióké 7 százalék.
Összességében a Román Rádió megőrizte stabil, mintegy 20 százalékos részesedését a teljes rádióhallgatási időből a főbb földrajzi régiókban – országos szinten 23,3%-ot, városi környezetben 19,5%-ot, Bukarestben pedig 19,2%-ot –, miközben a rádiós piac teljes hallgatottsága folytatja az előző mérési időszakban megfigyelt csökkenő tendenciát, és jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a 2025-ös év második mérési hullámában.
A felmérés adatai szerint a városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități). A RRA az Europa FM-mel megosztva áll az első helyen a városi közönség körében.
A rádióhallgatói felmérés 2026. április 27. és augusztus 16. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10 247 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral. Az adatfelvétel a Day After Recall (DAR) módszerével, számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével történt.
Közel 2,9 millió iskolás és óvodás kezdte meg hétfőn a 2026-2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanévrend szerint. Az év 2027. június 18-ig tart és 36 tanítási hétből áll.
A nappali tagozatos tizenkettedikesek, valamint az esti és levelezős tizenharmadik évfolyam tanulói számára a tanév hossza 34 hét, és június 4-én fejeződik be. A nyolcadikosok tanéve 35 tanítási hetet foglal magában, és június 11-én zárul. A következő vakáció október 24-től november 1-ig tart. Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, valamint a törvényben és a kollektív szerződésben meghatározott munkaszüneti napokon szünetel a tanítás.
Tanárhiánnyal kezdődik az új tanév. Bár a tanári állásokra átlagosan négyen jelentkeztek egy helyre, bizonyos tantárgyaknál továbbra sincs elegendő pedagógus.
Mihai Dimian tanügyminiszter szerint főként fizikából, informatikából és a szakiskolák egyes tantárgyainál nehéz betölteni az állásokat. Ezekre a területekre kevesebb a megfelelő végzettségű jelentkező. A hiányt egyes iskolákban nyugdíjas tanárokkal, illetve más szakképzettségű pedagógusokkal próbálják pótolni. A minisztérium szerint a probléma a következő években tovább súlyosbodhat, ahogy egyre több idősebb tanár vonul nyugdíjba.
Két tanársegéd orvost helyeztek 30 napra előzetes letartóztatásba a konstancai Ovidius egyetem Orvosi karáról, akiket azzal gyanusítanak, hogy több mint 37 ezer eurót kaptak diákoktól, hogy átengedjék őket az anatómia vizsgákon.
Ugyanebben az ügyben két VI. éves diáklányt is bírósági felügyelet alá helyeztek. Az ügyészek rávilágítottak, hogy a gyakorlat folyamatos volt, a tarifák a kollokviumért kért 600 euró és a vizsgáért igényelt 2500 euró között változtak. A négy gyanúsított elismerte tettét. Az egyetemen, orvosi rendelőkben és lakásokban végzett 26 házkutatás során az ügyészek jelentős pénzösszegeket foglaltak le, amelyek eredetét nem tudták bizonyítani.
A legfrissebb hallgatottsági felmérés szerint a Román Rádió továbbra is az ország hallgatóinak első számú választása. A közszolgálati rádió országos piaci részesedése 23,3 százalék, míg a vidéki hallgatók körében 28,2 százalékos eredményt ért el, mindezt elsősorban a közszolgálati rádió főcsatornájának (Radio România Actualități, RRA), illetve a területi stúdióinak (Radio România Regional) köszönhetően. A RRA országos piaci részesedése 11,2 százalék, a területi stúdióké 7 százalék.
Összességében a Román Rádió megőrizte stabil, mintegy 20 százalékos részesedését a teljes rádióhallgatási időből a főbb földrajzi régiókban – országos szinten 23,3%-ot, városi környezetben 19,5%-ot, Bukarestben pedig 19,2%-ot –, miközben a rádiós piac teljes hallgatottsága folytatja az előző mérési időszakban megfigyelt csökkenő tendenciát, és jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a 2025-ös év második mérési hullámában.
A felmérés adatai szerint a városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități). A RRA az Europa FM-mel megosztva áll az első helyen a városi közönség körében.
A rádióhallgatói felmérés 2026. április 27. és augusztus 16. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10 247 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral. Az adatfelvétel a Day After Recall (DAR) módszerével, számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével történt.
Magyarország támogatja annak a nyolc uniós tagállamnak a kezdeményezését, mely sürgeti Ukrajna minél előbbi európai uniós csatlakozását – jelentette be Szijjártó Péter.
A hatóságok nem szándékoznak teljes zárlatot bevezetni húsvétkor, a veszélyhelyzetet ezen a héten ismét meghosszabbítják – jelentette be Klaus Johannis.…
A pristinai vezetés szerint Szerbia destabilizálni akarja Koszovót azzal, hogy támogatja a hivatalukat elhagyó koszovói szerbeket, míg Belgrád szerint éppen a koszovói kormány igyekszik felborítani a térség békéjét azzal, hogy ilyen lépésekre kényszeríti a helyi szerbeket.
Fehéroroszország nem kíván csatlakozni Oroszország ukrajnai „katonai műveletéhez” – jelentette ki kedden Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Beltát idéző Reuters szerint.
Az ukránok legalább 88 százaléka gondolja azt, hogy 10 éven belül országuk az Európai Unió virágzó tagjává válik – derül ki a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből.
A BBC és a CNN is arról adott hírt, hogy a hétfői megbeszéléseken egyelőre semmiben sem sikerült megegyezni. A delegációk visszatértek Kijevbe és Moszkvába. A következő napokban folytatódnak a tárgyalások.
Szállodai őrizetben kell megvárnia a vasárnapi bírósági meghallgatását Novak Djokovicsnak Melbourne-ben. Az ország bevándorlásügyi minisztere megvonta az oltásellenes világelső szerb teniszező vízumát.
Nagymértékű alkatrészhiány miatt korlátozni kényszerült a hét elejétől az új személygépkocsik gyártását a cseh Skoda autógyár. A hiányzó alkatrészeket néhány ukrajnai üzemben gyártották, amelyek az orosz hadművelet következtében most leálltak – közölte a Skoda Auto kedden.
Magyarország támogatja annak a nyolc uniós tagállamnak a kezdeményezését, mely sürgeti Ukrajna minél előbbi európai uniós csatlakozását – jelentette be Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-videókában arról beszélt: szeretnék, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon, sürgetik a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a nyolc elnök kérését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn írta alá a levelet, melyben hivatalosan is kérte országa felvételét az Európai Unióba.
A hatóságok nem szándékoznak teljes zárlatot bevezetni húsvétkor, a veszélyhelyzetet ezen a héten ismét meghosszabbítják – jelentette be Klaus Johannis. Az államfő szerint a veszélyhelyzet meghosszabbításával valószínűleg érvénybe lép az az intézkedés, miszerint az éjszakai kijárási tilalom már 22 órakor kezdetét veszi a jelenlegi 23 óra helyett.
Klaus Johannis ismételten az egészségügyi óvintézkedések betartására kérte fel a lakosságot arra hivatkozva, hogy "ne vesszen kárba az, amit az oltási kampánnyal eddig nyertünk". Emlékeztetett, már több mint egymillió személyt beoltottak, így a vírus elleni védettséggel rendelkező lakosság aránya idén nyárra már nagyon jó lehet.
A pristinai vezetés szerint Szerbia destabilizálni akarja Koszovót azzal, hogy támogatja a hivatalukat elhagyó koszovói szerbeket, míg Belgrád szerint éppen a koszovói kormány igyekszik felborítani a térség békéjét azzal, hogy ilyen lépésekre kényszeríti a helyi szerbeket.
A Koszovó északi részén élõ szerb kisebbség tagjai a múlt hét végén úgy döntöttek, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeibõl, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték a Szerbia által kiadott rendszámtáblák koszovóira történõ cseréjét. Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendõrség kötelékébõl.
Fehéroroszország nem kíván csatlakozni Oroszország ukrajnai „katonai műveletéhez” – jelentette ki kedden Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Beltát idéző Reuters szerint.
Moszkva hivatalosan "különleges katonai műveletnek" nevezte Ukrajnát, amelynek célja az ország "demilitarizálása" – emlékeztet a hírügynökség.
Lukasenka tagadta Kijev vádjait is, amelyek szerint az orosz csapatok Fehéroroszországból támadták volna meg Ukrajnát. Sőt, azt állította, hogy egyes rakétahadosztályok Ukrajnában a fehérorosz határ közelében orosz csapatokat szándékoztak megtámadni fehérorosz területen.
Lukasenka azt is elmondta, hogy a Nyugat célja Fehéroroszország és különösen Oroszország provokálása, „bevonva az ukrán felet ebbe a történetbe azzal a megvalósíthatatlan ígérettel, hogy befogadja az országot az EU-ban és a NATO-ba".
További oltópontokat nyitnak meg azokban a városokban, ahol az ezer lakosra számolt fertőzöttek száma meghaladja a 4,5-öt – jelentette be az oltsáskampányért felelős országos bizottság. Dr. Valeriu Gheorghiță katonaorvos kijelentette: fontos, hogy a sok fertőzöttel rendelkező településeken felgyorsítsák az immunizálás ütemét, ezzel is megelőzve az érintett település karantén alá vonását.
Az ukránok legalább 88 százaléka gondolja azt, hogy 10 éven belül országuk az Európai Unió virágzó tagjává válik - derül ki a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből.
Ukrajna röviddel a februári orosz invázió után kérte csatlakozását az Európai Unióhoz, júniusban pedig megkapta a tagjelölt státust. A nehéz harcok sújtotta keleti országrészben élő ukránok is derűlátóak az uniós csatlakozással kapcsolatban, 76 százalékuk látja országa jövőjét az Európai Unióból. A megkérdezettek csupán 5 százaléka vélekedik úgy, hogy a háború tönkre teszi a gazdaságot és az ukránok elvándorlását eredményezi. A felmérésben 1000 személy vett részt az ország egész területéről, kivéve a Krímet és a többi február előtt már orosz ellenőrzés alatt lévő övezetet.
A BBC és a CNN is arról adott hírt, hogy a hétfői megbeszéléseken egyelőre semmiben sem sikerült megegyezni. A delegációk visszatértek Kijevbe és Moszkvába. A következő napokban folytatódnak a tárgyalások.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt mondta újságíróknak a találkozó után, hogy „a felek meghatározták azokat a témákat, amelyekben bizonyos döntéseket hozhatnak”. Annak érdekében, hogy ezek a döntések megvalósuljanak, a felek konzultációra visszavonultak.
Zelenszkij – aki személyesen nem vett részt a tárgyaláson – vasárnap azt mondta, nem igazán hisz az egyeztetés sikerében, de legalább megpróbálják, így később senki sem mondhatja, hogy a kijevi vezetés nem akarta megállítani a háborút.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője elmondta: készen állnak az ukrán féllel mindaddig tárgyalni, ameddig sikerül megállapodásra jutni. „A konfliktus minden órával csak húzódik, ukrán civilek és katonák halnak meg. Megállapodásra akarunk jutni, de az egyezségnek mindkét fél érdekét kell szolgálnia” – jelentette ki.
A tárgyalások idején sem szünetelt az orosz támadás Ukrajnában.
Az oltások országos elektronikai jegyzékéből töltheti le az oltási igazolványát az, aki már mindkét dózisát megkapta a koronavírus elleni vakcinának – közölte Valeriu Gheorghiţă, a koronavírus-oltáskampányt koordináló országos bizottság vezetője. A renv.ro honlapra néhány biztonsági adatot kell beírni ahhoz, hogy le lehessen tölteni a saját oltási igazolványunkat az oltások országos elektronikai jegyzékéből.
Szállodai őrizetben kell megvárnia a vasárnapi bírósági meghallgatását Novak Djokovicsnak Melbourne-ben. Az ország bevándorlásügyi minisztere megvonta az oltásellenes világelső szerb teniszező vízumát.
Ezzel megnyílt a jogi lehetőség arra, hogy a hétfőn kezdődő ausztrál teniszbajnokság előtt kitoloncolják Djokovicsot. A sztár ügyvédei fellebbeztek. Az ügyben közép-európai idő szerint szombat éjfél előtt kezdődik a bírósági tárgyalás, így várhatóan vasárnap reggelre születhet ítélet. Addig a szerb sportoló nem hagyhatja el a szállodai őrizetet, mert az ausztrál kormány közegészségügyi veszélyként tartja számon a szabadlábon lévő teniszezőt.
Nagymértékű alkatrészhiány miatt korlátozni kényszerült a hét elejétől az új személygépkocsik gyártását a cseh Skoda autógyár. A hiányzó alkatrészeket néhány ukrajnai üzemben gyártották, amelyek az orosz hadművelet következtében most leálltak - közölte a Skoda Auto kedden.
A közlemény szerint egyebek között korlátozni kellett az Enyaq iV elektromos autó gyártását.
A Skoda Auto menedzsmentje eddig 10 millió koronát (150 millió forint) adományozott a Clovek v tísni cseh humanitárius szervezetnek ukrajnai tevékenységének elősegítésére.
Az oroszországi piac tavaly a második legnagyobb volt a Skoda számára, összesen 90 400 autót értékesítettek ott. Várható ezért, hogy az Oroszország elleni büntetőintézkedéseknek negatív hatása lesz a legnagyobb cseh autógyár gazdálkodására is - mutatott rá közleményében a Skoda.
Ukrajnában 2002 óta van összeszerelő üzeme a Skodának, ahol eddig mintegy 190 ezer Skoda autó készült el. Ukrajnában az utóbbi időben évente mintegy 6000 Skoda autót adtak el.
A Skoda tavaly összesen 878 200 autót szállított külföldi megrendelőinek, 126 600 darabbal kevesebbet, mint az előző évben. Ennek legfőbb oka a koronavírusjárvány következtében fellépett chiphiány.
A koronavírusos esetek számának gyors növekedésére figyelmeztetnek az orvosok, akik szerint a betegek közül sokan csak akkor mennek be a kórházba, amikor állapotuk már súlyos.
Dr. Virgil Musta, a temesvári Vicor Babeș Járványkórház intenzív osztályának vezetője elmondta: az utóbbi időben több olyan beteget kezelt, aki noha több napja tapasztalta már magán a koronavírusos fertőzés sajátos tüneteit, mégsem fordult orvoshoz. Ezek a betegek inkább otthon kezelték magukat és csak akkor mentek be a kórházba, amikor légzési nehézségeik lettek. A fertőzés károsította a tüdejük felét és ápolásuk is összetetté, nehézzé vált. A temesvári szakember hangsúlyozta: a legelső gyanús tünet észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, ugyanis a koronavírusos fertőzés egyik napról a másikra nagyon súlyossá, akár végzetessé is válhat.
Magyarország támogatja annak a nyolc uniós tagállamnak a kezdeményezését, mely sürgeti Ukrajna minél előbbi európai uniós csatlakozását – jelentette be Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-videókában arról beszélt: szeretnék, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon, sürgetik a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a nyolc elnök kérését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn írta alá a levelet, melyben hivatalosan is kérte országa felvételét az Európai Unióba.
