Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Ismeretlen eredetű, engedély nélkül repülő drónokat észleltek pénteken az amerikai légierő legnagyobb angliai támaszpontjánál. A brit királyi légierő (RAF) tulajdonában lévő, de kizárólag az Egyesült Államok által használt kelet-angliai Lakenheath bázis személyzete egy időre óvóhelyre vonult.
Az amerikai légierő szóvivőjének péntek esti beszámolója szerint személyi sérülés nem történt és sem a repülőgépekben, sem a támaszpontot kiszolgáló infrastruktúrában nem keletkeztek anyagi károk.
Néhány hete a nyugat-angliai - szintén az amerikai légierő által használt - Fairford légitámaszpontnál történt súlyosnak minősített incidens, amelynek részleteit azóta sem tisztázták. Az amerikai légierő akkor összes hadászati bombázóját kivonta a Fairford támaszpontról, a héten pedig két további angliai támaszpontról telepítettek át más európai országokba amerikai üzemanyag-utántöltő repülőgépeket.
Andy Burnham brit miniszterelnök a minap a parlamentben azt mondta: a szeptemberi incidens mögött szinte bizonyosan az iráni rezsim állt.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Az Európai Bizottság január 15-én közölte, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló európai polgári kezdeményezés kilenc pontja kapcsán. Az Minority SafePack kezdeményező bizottsága – amelyet Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának korábbi elnöke és Kelemen Hunor vezet – jogi és procedurális hiányosságokra hivatkozva kérte most az EB-határozat megsemmisítését.
A rendőrség idén majdnem 70 ezer esetben lépett közzé családon belüli erőszak miatt és 15 ezer agresszor kapott eltiltást áldozatától – derül ki a nők elleni erőszak világnapja alkalmából közölt adatokból.
Nem lehet aláírni a 37 villanyvonat beszerzésére vonatkozó szerződést, miután az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács hivatalosan is kizárta egy román-kínai cégcsoport ajánlatát és elrendelte a francia gyártó által benyújtott nyertes pályázat felülvizsgálatát.
Az Európai Unió a legfontosabb feladatának tekinti, hogy gyorsítsa a koronavírus elleni vakcinák gyártását Európában, és javítsa az oltóanyagok tagországok közötti elosztását – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapja utáni sajtótájékoztatóján.
Bírálja a kormányt a Pro Infrastructura Egyesület, az ország legjelentősebb szállítási infrastruktúrával foglalkozó civil szervezete, mert ismét 145 lejen befagyasztotta a büntetőpont értékét, amely 2017 óta nem változott.
Dr. Lingvay József a bukaresti székhelyű Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutatóintézete tudományos főtitkára egyik fő kutatási területe a bioszféra elektromágneses szennyezése…
A romániai lakosság kétharmada szerint a COVID-19 világjárványt a globális elit robbantotta ki, hogy ellenőrzése alá vonja a világ lakosságát. Csupán egyharmada hiszi azt, hogy a járvány természetes úton jelent meg, amint az más járványokkal is történt az emberiség történetében – derül ki az INSCOP januárban készített felméréséből.
Március 28-án, vasárnap hajnali 3 órakor egy órával előre, hajnali 4 órára kell átállítani az órákat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás. A köznyelv úgy emlegeti, hogy ilyenkor „egy órával kevesebbet alszunk”, ami csak részben igaz, mert pontosabb az a megfogalmazás, hogy az a nap csak 23 órából fog állni.
Példátlannak nevezte az orosz-kínai kapcsolatok Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a pekingi olimpiai játékok megnyitója alkalmával a kínai fővárosban tárgyalt Xi Jinping kínai államfővel.
Az Európai Bizottság január 15-én közölte, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló európai polgári kezdeményezés kilenc pontja kapcsán. Az Minority SafePack kezdeményező bizottsága – amelyet Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának korábbi elnöke és Kelemen Hunor vezet – jogi és procedurális hiányosságokra hivatkozva kérte most az EB-határozat megsemmisítését.
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a Minority SafePack európai aláírásgyűjtését koordináló FUEN elnöke elmondta, az uniós törvényszéknek benyújtott részletes dokumentációban a jogi és procedurális hiányosságokra világítottak rá, viszont a döntés megszületéséig másfél-két év is eltelhet. A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az EB ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozást tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést a FUEN megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felpereseknek adott igazat, így az EB regisztrálta a kezdeményezést, amelynek szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást.
A rendőrség idén majdnem 70 ezer esetben lépett közzé családon belüli erőszak miatt és 15 ezer agresszor kapott eltiltást áldozatától - derül ki a nők elleni erőszak világnapja alkalmából közölt adatokból.
Alina Gorghiu, a szenátus ügyvezető elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy az otthon a legbiztosabb hely kellene legyen, nem a tettlegesség, a halált okozó ütések, a pszichikai erőszak színhelye. Hozzátette, a parlament megváltoztathatja a törvényt, de azt a mentalitást nem, hogy “a nőnek a fazék mellett a helye”. A családon belüli erőszak csökkentése az állam egyik legnagyobb kihívása, hiszen nagyon sok esetben az áldozatok hallgatnak, nem kérik a hatóságok segítségét.
Európában új falat emeltek a szabadság elé - jelentette ki az ukrán államfő a német parlamentben közvetített videóüzenetében. Vologyimir Zelenszkij szerint bizonyos szankciók és segélyek túl későn érkeztek ahhoz, hogy megállíthassák a háborút. Az ukrán államfő ismét hangoztatta, hogy országa csatlakozni akar az Európai Unióhoz. Zelenszkij azt kérte Olaf Scholz német kancellártól, hogy Németország vállaljon vezető szerepet és állítsa meg a háborút Ukrajnában.
Nem lehet aláírni a 37 villanyvonat beszerzésére vonatkozó szerződést, miután az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács hivatalosan is kizárta egy román-kínai cégcsoport ajánlatát és elrendelte a francia gyártó által benyújtott nyertes pályázat felülvizsgálatát.
A mintegy 4 milliárd lejes szerződés megszerzésére a francia cég marad versenyben, de a Vasúti Reformügyi Hatóság felmérése nyomán mondják meg, hogy az ajánlat megfelel-e a követelményeknek. Az új villanyvonatok beszerzésére három évvel ezelőtt írt ki pályázatot a Szállításügyi Minisztérium. Korábban érvénytelenítették a 40 regionális kapcsolatot biztosító szerelvényre kiírt versenytárgyalást, amelyet ismét ki kell írni. Ezzel az a gond, hogy elveszíthetik az európai finanszírozást, amelynek határideje 2023. Románia utoljára több mint 15 évvel ezelőtt vásárolt új vasúti szerelvényeket.
Az Európai Unió a legfontosabb feladatának tekinti, hogy gyorsítsa a koronavírus elleni vakcinák gyártását Európában, és javítsa az oltóanyagok tagországok közötti elosztását - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapja utáni sajtótájékoztatóján.
Az ET elnöke elmondta, a következő hetekben döntés születhet arról, hogy az unió milyen feltételek mellett vezesse be a koronavírus elleni oltást bizonyító EU-igazolványt. Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a koronavírus elleni tömeges oltás sokkal gyorsabban menne, ha a vakcinagyártó vállalatok betartották volna az unióval kötött beszerzési keretszerződéseiket. A brit-svéd érdekeltségű AstraZeneca gyógyszergyár például 17 millió adag vakcinát szállított az Európai Unió országaiba a szerződésekben foglalt 180 millió helyett. Ursula van der Leyen hangsúlyozta: az Európai Bizottság szerdán megszigorította az oltóanyagok exportjára vonatkozó szabályozását. Tájékoztatása szerint eddig az unióval szerződésben álló cégek 88 millió adag vakcinát szállítottak a tagországoknak, amelyek ebből 62 milliót használtak fel. Az unióban ez idáig 18,2 millió ember kapta meg az oltás mindkét dózisát, 26 millióan pedig még csak az elsőt - közölte.
Bírálja a kormányt a Pro Infrastructura Egyesület, az ország legjelentősebb szállítási infrastruktúrával foglalkozó civil szervezete, mert ismét 145 lejen befagyasztotta a büntetőpont értékét, amely 2017 óta nem változott.
A kormány döntése nélkül a közúti kihágásokért járó büntetőpont értéke 300 lejre emelkedett volna, mert a jogszabály szerint a mindenkori minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg. A kevesebb, mint 1000 kilométer autópályával rendelkező országban, ahol csúszó pénzért az írástudatlanok is kapnak vezetői engedélyt, a kormánynak népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket kellene hoznia, mint amilyen a bírságok emelése, a súlyos bűncselekmények börtönnel történő büntetése, sebességmérők felszerelése, illetve a biztonság növelése a nem korszerűsített utakon - állítja a Pro Infrastructura Egyesület.
Dr. Lingvay József a bukaresti székhelyű Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutatóintézete tudományos főtitkára egyik fő kutatási területe a bioszféra elektromágneses szennyezése és az elektromágneses terek biológiai kihatásai. A jeles kutatóval és tanárral készült interjúból megtudhatjuk többek között azt, hogy a bioszféra elektromágneses szennyezése és az elektromágneses terek milyen kockázati tényezőt jelentenek az élő világra, így az emberre is.
A romániai lakosság kétharmada szerint a COVID-19 világjárványt a globális elit robbantotta ki, hogy ellenőrzése alá vonja a világ lakosságát. Csupán egyharmada hiszi azt, hogy a járvány természetes úton jelent meg, amint az más járványokkal is történt az emberiség történetében - derül ki az INSCOP januárban készített felméréséből.
A válaszadók 28,5 százaléka szerint világszintű terv van, hogy chipet helyezzenek az emberekbe oltással, míg 66 százalékuk elutasítja ezt az elméletet. Az alanyok többsége, 54,7 százaléka szerint az elmúlt hónapokban számos álhírt vagy félretájékoztatást láttak, hallottak, ami 1 százalékkal kevesebb, mint tavaly szeptemberben. A felmérés szerint a megkérdezettek 27,3 százaléka úgy tartja, hogy Oroszország a fő forrása a romániai propagandának, félretájékoztatásnak és álhíreknek, ami majdnem 10 százalékos növekedést jelent szeptemberhez képest. Az Európai Uniót csak a válaszadók 17 százaléka tartja a félretájékoztatás fő forrásának. A felmérést január 11-18 között végezték telefonon 1162 fős mintacsoporton, a hibahatár ± 2,9 százalék.
Március 28-án, vasárnap hajnali 3 órakor egy órával előre, hajnali 4 órára kell átállítani az órákat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás. A köznyelv úgy emlegeti, hogy ilyenkor „egy órával kevesebbet alszunk”, ami csak részben igaz, mert pontosabb az a megfogalmazás, hogy az a nap csak 23 órából fog állni.
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében- emlékeztet a Magyra Távirati Iroda. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében. Az utóbbi években felvetődött az óraátállítás megszüntetésének az igénye. Az Európai Bizottság egy 2018-as döntésének megfelelően a tagállamok önállóan dönthetnek, hogy melyik időzónát választják, a nyárit, vagy a csillagászatit, és már 2019-ben eltörölték volna az óraátállítást, de néhány EU-s ország ellenezte ezt. Ezért 2021-et szabtak meg határidőnek. A tagállamoknak 2020 áprilisában kellett volna választ adniuk az Európai Bizottságnak, hogy melyik időszámítás mellett döntenek, de a tavaly kitört világméretű koronavírus-járvány miatt nem ez volt a prioritás.
Több, mint 23 tonna műanyag hulladékot fedeztek fel a giurgiui határőrök. A hulladékot Bulgáriából szállították egy németországi cégnek. A határőrség és a környezetvédelmi őrség képviselői azt követően tagadták meg a beléptetést az országba és fordították vissza a szállítmányt, hogy a fuvarlevélben hiányosságokat tapasztaltak.
Példátlannak nevezte az orosz-kínai kapcsolatok Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a pekingi olimpiai játékok megnyitója alkalmával a kínai fővárosban tárgyalt Xi Jinping kínai államfővel.
A két államfő a látogatás alkalmával nyilatkozatot fogad el a nemzetközi biztonságról - közli az AFP. Emlékeztet, Peking támogatásáról biztosította Moszkvát az orosz-ukrán feszültségek ügyében. A Kreml közlése szerint Vlagyimir Putyin kínai látogatása alkalmával több földgázzal kapcsolat szerződést írnak alá, ezek közül Putyin azt említette meg, amely 10 milliárd köbméter gáz szállítását irányozza elő Kínába az orosz távol-keletről.
Az Európai Bizottság január 15-én közölte, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló európai polgári kezdeményezés kilenc pontja kapcsán. Az Minority SafePack kezdeményező bizottsága – amelyet Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának korábbi elnöke és Kelemen Hunor vezet – jogi és procedurális hiányosságokra hivatkozva kérte most az EB-határozat megsemmisítését.
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a Minority SafePack európai aláírásgyűjtését koordináló FUEN elnöke elmondta, az uniós törvényszéknek benyújtott részletes dokumentációban a jogi és procedurális hiányosságokra világítottak rá, viszont a döntés megszületéséig másfél-két év is eltelhet. A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az EB ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozást tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést a FUEN megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felpereseknek adott igazat, így az EB regisztrálta a kezdeményezést, amelynek szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást.