A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A kormány szombaton egy másik rendeletben közel 44 millió euró állami támogatást hagyott jóvá a vasúttársaság utasszállító részlege (a CFR Călători) számára.
Romániában 993.613-ra nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 4.989 új esetet jelentettek, legtöbbet Bukarestből, ahol 865-tel nőtt…
Traian Băsescu volt államfő lemondott a rendkívüli jogorvoslat lehetőségéről abban a jogi ügyben, amelynek nyomán megállapították, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
Az Európai Unió hatóságai először küldenének fegyveres határ- és parti őrségeket Európán kívüli missziókba, első körben Szenegálba – írja az EU Observer.
Hazánkba látogat december 19-én Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki hivatalos programja szerint beszédet mond a bukaresti parlamentben.
Metsola kétnapos látogatásra érkezik. A parlamenti ülésen a két házelnök mellett Nicolae Ciucă miniszterelnök is felszólal. Roberta Metsola azt követően látogat hazánkba, hogy a héten az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsában Ausztria és Hollandia megvétózta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Az EP elnöke ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy mindkét ország teljesítette a követelményeket és megérdemelte volna a felvételét a belső határellenőrzések nélküli övezetbe. Felszólította továbbá az Európai Tanácsot, hogy találjon kompromisszumos megoldást.
Az ENSZ vasárnapi összesítése szerint több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából február 24., az orosz lerohanás kezdete óta, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult. Összesen több mint tízmillióan – azaz több mint a lakosság egynegyede – kényszerültek otthonuk elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket.
Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót.
Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekülthullám. Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint a menekültek között több mint másfél millió gyermek van. A háború előtt Ukrajnában több mint 37 millió ember élt a Kijev ellenőrzése alatt lévő területeken.
Drágul a vasúti személyszállítás július 1-től, miután a kormány pénteken jóváhagyta a Román Államvasutak személyszállító részlegének idei költségvetését, amely 20 százalékos díjemelést ír elő.
A vonatjegyek drágulását Sorin Grindeanu közlekedési miniszter jelentette be közösségi oldalán. Emlékeztetett, hogy a vasúti személyszállítás díjai 2013 óta, kilenc éve változatlanok, azóta pedig jelentősen drágult az üzemanyag és a villamos energia. Hozzátette, hogy a vállalat vezetősége azért kérte ezt a drágítást, hogy beruházásokat hajthasson végre, illetve elvégezhesse a karbantartási munkálatokat. A miniszter közölte: a vasút az egyik fő haszonélvezője az európai uniós helyreállítási tervnek, és biztosította a közvéleményt, hogy szigorúan ellenőrizni fogja a gördülőállomány korszerűsítésére irányuló beruházások megvalósítását.
A 12 ezer alkalmazottat foglalkoztató állami vasúttársaság személyszállító részlege az elmúlt években jelentős veszteséget halmozott fel, és vagonokkal is rosszul áll, a meglévő 2300-ból csak 850-et tud használni, a többi elavult. A kormány szombaton egy másik rendeletben közel 44 millió euró állami támogatást hagyott jóvá a vasúttársaság utasszállító részlege, a CFR Călători) számára.
Továbbra is élénk visszhangot vált ki itthon, hogy Ausztria és Hollandia megvétózta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.
Romániával szemben Ausztria támasztott kifogásokat, Bulgáriát pedig Hollandia vétózta meg. Lucian Bode belügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a kérdés ismét napirendre kerülhet az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának következő, márciusra tervezett ülésén. De bármely más rendkívüli tanácskozáson is terítékre kerülhet. Bode hangsúlyozta, hogy a szabályok világosak, erről a kérdésről csak a belügy- és igazságügyi minisztereket tömörítő uniós testület dönthet. Kifejtette: azért nem volt lehetőség különválasztani a szavazásnál Romániát Bulgáriától, mert ezt is valamennyi tagállam meg kellett volna szavazza. Bulgária pedig biztosan ellenezte volna – magyarázta a belügyminiszter. A tárcavezető szerint az Európai Bíróságnál egy esetleges eljárás elindítása nagyon elhúzódhat. Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint Bukarestnek fontolóra kell vennie, hogy leváljon Bulgáriáról. Ugyanakkor úgy vélte, a schengeni csatlakozás rövid távú napirendre tűzésének nincs értelme mindaddig, amíg Ausztria nem változtat álláspontján.
A román nyelv és irodalommal vizsgával kezdődött az idei próbaérettségi, amit holnap a kötelező, szerdán a választott tárgy követ, csütörtökön magyar nyelv és irodalomból mérik fel a középiskolai végzősök tudását.
A próbaérettségit minden középiskolában megtartják, az eredményeket április 14-én közlik a diákokkal, de ezek nem nyilvánosak, a tanulók, illetve a szülők kérésére a jegyek beírhatóak a naplóba.
A próbavizsga után az osztályközösségekben és a tantestületben kiértékelőt tartanak a teljesítmények jobbítását célzó intézkedések meghozatala érdekében.
A környezetvédelmi minisztérium arról tájékoztatott tegnap egy Facebook- bejegyzésben, hogy a román és az európai hatóságok nyomon követik a csernobili erdőtüzek hatásait, és a légmozgás irányából arra következtetésre jutottak, hogy Románia területét nem érinti környezetkárosodás.
A szaktárca a közösségi médiában tett bejegyzésében leírja azt is, hogy az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának adatai szerint a radioaktivitás szintje Európában sehol nem haladja meg a normális határértéket.
A minisztérium a bejegyzésben arról biztosította a közvéleményt, hogy a környezetvédelmi felügyelőség folyamatosan figyelemmel közveti a helyzetet, és tájékoztatni fog a fejleményekről.
"
["post_title"]=>
string(71) "Még nem jelent veszélyt Romániában a csernobili erdőtüzek füstje"
["post_excerpt"]=>
string(157) "Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának adatai szerint a radioaktivitás szintje Európában sehol nem haladja meg a normális határértéket. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(64) "meg-nem-jelent-veszelyt-romaniaban-a-csernobili-erdotuzek-fustje"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-03-28 13:13:44"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-03-28 10:13:44"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=413469"
["menu_order"]=>
int(19746)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3732 (24) {
["ID"]=>
int(400882)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2021-04-08 13:29:22"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-04-08 10:29:22"
["post_content"]=>
string(1246) "
Romániában 993.613-ra nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 4.989 új esetet jelentettek, legtöbbet Bukarestből, ahol 865-tel nőtt a betegek száma tegnaptól, a fertőzöttségi ráta pedig 6,81 ezrelék. Jelenleg Ilfov megyében a legmagasabb az ezer lakosra eső fertőzöttségi arány, éspedig 8,58 ezrelék.
gov.ro
A fertőzés következtében az elmúlt 24 órában 172-en hunytak el, így a halálesetek száma 24.733-ra emelkedett. A járvány kezdete óta 890.528-an gyógyultak meg. Az egészségügyi intézményekben jelenleg 13.859 személyt kezelnek, közülük 1.495-öt intenzív osztályon. Az elmúlt 24 órában országszerte 40.492 tesztet végeztek el - közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport.
A közvéleményt is élénken foglalkoztatja a schengeni csatlakozás meghiúsulása.
Több hazai politikus és vállalatvezető arra tett javaslatot, hogy a román állampolgárok, vállalkozások bojkottálják a különböző osztrák cégeket és bankokat, üzleti partnereiket, ugyanis méltánytalannak és igazságtalannak tartják Bécs döntését. Egyebek mellett a temesvári szépművészeti múzeum jelentette be, hogy bojkottálni fogja az osztrák művészeket. Az osztrák vezető politikusok közül Alexander van der Bellen államfő rendkívüli sajnálatát fejezte ki a döntés miatt. Kijelentette: nem látja, hogy Románia schengeni csatlakozásának blokádja mit változtat Ausztria helyzetén. Hozzátette: arra számít, hogy az osztrák gazdaság fogja megfizetni ennek a döntésnek az árát, hiszen ki fog hatni az idegenforgalomra, mert kevesebb román turista fog Ausztriába utazni, és a Romániában aktív osztrák befektetői tevékenységet is negatívan befolyásolja – mondta az osztrák elnök.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint máig több mint 1 millió 190 ezer népszámlálási kérdőívet töltöttek ki online. A népszámlálás első szakasza két hete kezdődött.
Tudorel Andrei az Országos Statisztikai Hivatal vezetője elmonda, a népszámlálás több szempontból is fontos, hiszen a begyűjtött adatok befolyásolják az országos és a helyi érdekű gazdasági döntéseket, emellett fontosak a politikai döntések meghozatalakor is. A népszámlálás online, önkitöltős szakasza május közepéig tart. Addig akinek van internet hozzáférése otthonról, akinek pedig nincs vagy nehézségekbe ütközik a nészámlálási központokban töltheti ki a kérdőíveket.
Azokat akik nem töltötték ki az íveket amájus 16-a és július 17-e között kérdezőbiztosok keresik fel, és segítenek kitölteni a népszámlálási íveket.
Ötven évvel ezelőtt, 1971. április 8-án tartották Londonban az I. Roma-világkongresszust. A találkozón fogadták el a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és hivatalosan elismerték a cigány nyelvet is.
Április 8-án a világ számos országában ünnepségeket szerveznek tiszteletükre. Ezeknek a rendezvényeknek céljai között szerepel felhívni a figyelmet a romák társadalmi helyzetére, arra, hogy ők is a különböző társadalmak teljes jogú polgárai, és rendelkeznek kulturális, történeti és nyelvi értékekkel.
Napjainkban Európa legnagyobb kisebbségét képviselik a romák, a becslések szerint 10-12 milliót is elérheti a számuk. Többségük lakhatási körülményei rosszak, és az átlaghoz képest alacsonyabb az iskolai végzettségük, valamint a munkaerőpiaci részvételük is elmarad. Anyagi helyzetük rosszabb az átlagnál és a várható élettartamuk is alacsonyabb.
Traian Băsescu volt államfő lemondott a rendkívüli jogorvoslat lehetőségéről abban a jogi ügyben, amelynek nyomán megállapították, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
A bírák tegnap tudomásul vették az exállamfő ügyvédei által benyújtott kérelmet. A volt elnök perújítást kezdeményezett, amelynek célja az volt, hogy semmissé nyilváníttassa az őt elmarasztaló bírósági ítéletet. A legfelsőbb bíróság márciusban állapította meg jogerősen, hogy Traian
Băsescu jelenlegi európai parlamenti képviselő együttműködött a Securitatéval. A Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság "újonnan feltárt dokumentumok alapján" megállapította, hogy Basescut a Securitate már diákkorában, 1972-ben beszervezte, és később Petrov fedőnév alatt írt jelentéseket.
Az Európai Unió hatóságai először küldenének fegyveres határ- és parti őrségeket Európán kívüli missziókba, első körben Szenegálba - írja az EU Observer.
A varsói székhelyű Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) terve, hogy Afrikába is küldenének tiszteket, egyelőre a megbeszélések stádiumában van, végső döntés nyárra várható. Az ügyben nemrég Ursula von der Leyen bizottsági elnök személyesen is tárgyalt Dakarban.Az ügynökség fő feladata a schengeni határellenőrzés, együttműködve a schengeni övezet tagállamainak határ- és parti őrségeivel, ezzel összefüggésben pedig az Európába irányuló migráció korlátozása. Ez a kezdeményezést rendkívül szimbolikussá és egyesek számára mélyen aggasztóvá teszi - írja az európai hírportál. Az európai határőrizeti ügynökség az előzetes tervek szerint a hivatalnokok mellett drónokat és hajókat is küldene a nyugat-afrikai országba. Ez lenne az ügynökség első missziója egy olyan országban, amely nem határos közvetlenül az EU-val.
Hazánkba látogat december 19-én Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki hivatalos programja szerint beszédet mond a bukaresti parlamentben.
Metsola kétnapos látogatásra érkezik. A parlamenti ülésen a két házelnök mellett Nicolae Ciucă miniszterelnök is felszólal. Roberta Metsola azt követően látogat hazánkba, hogy a héten az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsában Ausztria és Hollandia megvétózta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Az EP elnöke ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy mindkét ország teljesítette a követelményeket és megérdemelte volna a felvételét a belső határellenőrzések nélküli övezetbe. Felszólította továbbá az Európai Tanácsot, hogy találjon kompromisszumos megoldást.
