Mai adásunk első felében az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek - Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József református, Kovács István unitárius és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök - húsvéti üzenetét sugározzuk.
A mai műsor tartalmából: Székelyföld több településén ma is hagyomány a Szent Sír őrzése nagypénteken és nagyszombaton -* hogy pontosan miről is van szó, arról Bíró István összeállítában hallhatnak, amely Csíkszentdomokoson készült 2025-ben.
Kolozsvár művelődési élete újabb helyszínnel gyarapodott: március 30-án megnyitották a kalandos életű Sass Flóráról elnevezett szalont -. A szalon névadója, Sass Flóra (Florence Baker), híres magyar származású Afrika-kutató, aki Kolozsváron született. A Ludwig Roth utcában található ingatlanban korábban a Szőcs család élt – a szalon megnyitóján Szilágyi Enikő művésznő Szőcs Géza által összeállított verses-zenés műsorát adta elő - ezt követően beszélgetett Szebeni Zsuzsával,a szalon egyik megálmodójával László Tibor,a Kolozsvári Rádió riportere.
A műsor második felében Méra - Cifra lelkek forrásvize című produkcióról kérdezi Varga László Zoltánt, a Cifra együttes vezetőjét Rácz Éva. A kalotaszegi Méra község népzenéjét és néptáncait bemutató látványos előadásra, 2026. április 7-én, 19:00 órakor kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában - ez tehát mai kínálatunk, tartsanak velünk!
Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Mai adásunk első felében az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek - Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József református, Kovács István unitárius és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök - húsvéti üzenetét sugározzuk.
Az amerikai elnöknek ajánlotta friss Nobel-békedíját a venezuelai ellenzék vezetője. „Venezuela szenvedő népének és Trump elnöknek ajánlom ezt a díjat…
María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta az idei Nobel-békedíjat „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért” – jelentette be pénteken…
A perui törvényhozás egyhangúlag megszavazta Dina Boluarte elnök menesztését „erkölcsi alkalmatlanság” miatt, jelenti a Reuters. Az elnöki teendőket José Jeri,…
Washingtonban tárgyalt Oana Țoiu külügyminiszter amerikai kollégájával, Marco Rubióval. A megbeszélés középpontjában az amerikai katonák romániai jelenlétének jövője állt. A…
Az amerikai elnöknek ajánlotta friss Nobel-békedíját a venezuelai ellenzék vezetője. „Venezuela szenvedő népének és Trump elnöknek ajánlom ezt a díjat az ügyünk határozott támogatásáért” – írta María Corina Machado az X-en. Úgy fogalmazott: „a győzelem küszöbén állunk, és jobban, mint valaha, számítunk Trump elnökre, az Egyesült Államok népére, Latin-Amerika népeire és a világ demokratikus nemzeteire mint fő szövetségeseinkre a szabadságért és a demokráciáért vívott küzdelmünkben”.
Amikor péntek este újságírók a döntésről kérdezték, Donald Trump azt mondta, Machado valószínűleg neki adta volna a díjat, ha kéri. „Az a személy, aki ténylegesen megkapta a Nobel-díjat, ma felhívott, és azt mondta: Az ön tiszteletére fogadom el, mert ön érdemelte volna meg igazán” – mondta az amerikai elnök hozzátéve, hogy a venezuelai ellenzék vezérének gesztusa "nagyon kedves" volt. "Nem mondtam neki, hogy »akkor add nekem«, bár szerintem megtette volna” - bizonygatta Trump.
A New York Times szombati számában arról ír, hogy az idei Nobel-békedíj nyertese nyíltan támogatja Trump elnök hadjáratát a Karib-tengeren, amely elvileg a venezuelai rezsim droghajói ellen irányul, de amelynek egy kolumbiai polgári hajó is áldozatul esett.
Machado volt a venezuelai ellenzéki összefogás elnökjelöltje a tavaly nyári választáson, de Nicolas Maduro rezsimje megakadályozta az indulását. Helyette Edmundo González Urrutia diplomata indult az ellenzék szerint végül elcsalt voksoláson. Machado bujkál Venezuelában. Edmundo González, akit az Egyesült Államok és több más ország elnöknek ismer el, száműzetésben él. Mindkettőjüket „hazaárulással” vádolja a kormány.
Machado röviden megjelent egy tüntetésen Maduro januári beiktatása előtt, de letartóztatták, majd szabadon engedték. A választások után kirobbant tömeges tiltakozások azóta ritkultak, mert a résztvevők retorzióktól tartanak.
Az ellenzék felszólításai, hogy a hadsereg és a biztonsági erők forduljanak el Madurótól, eddig nem jártak sikerrel. A fegyveres erők és a hozzájuk kapcsolódó milíciák továbbra is hűségesek az elnökhöz.
Nyitott kérdés, hogy az ellenzék szövetségesei – köztük az Egyesült Államok – milyen messzire hajlandók elmenni a beavatkozásban.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok legalább négy hajóra mért csapást a Karib-tengeren Venezuela partjainál, nemzetközi vizeken, legalább 21 ember halálát okozva. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy kábítószer-kereskedő hajók, de nem közölt részleteket a fedélzeten lévőkről.
Egy nemrégiben kiszivárgott feljegyzés szerint, amelyet a kongresszusnak küldtek, az Egyesült Államok "nem nemzetközi fegyveres konfliktusként" határozza meg az akciókat – ami arra utalhat, hogy igazolni kívánják háborús erő alkalmazását az állítólagos kartellekkel szemben.
A BBC szerint bár igaz, hogy jelen vannak kartellek a régióban, de ez korántsem a legnagyobb csempész gócpont Latin-Amerikában. Ezért sokan azt gyanítsák, hogy Donald Trump valódi célja ezekkel a csapásokkal – az amerikai katonai jelenlét kiépítésével párhuzamosan –, hogy katonai nyomást gyakoroljon Maduróra és eltávolítsa a hatalomból.
Machado asszony külpolitikai tanácsadója, Pedro Urruchurtu nemrégiben egy interjúban azt mondta, hogy csapata kommunikál a Trump-adminisztrációval Nicolas Maduro venezuelai elnök eltávolításának tervéről, amit szavai szerint „erőszakkal kell megtenni”. Maga a kitüntetett pedig múlt héten a BBC-nek adott interjúban szintén kiállt a Trump-adminisztráció Karib-tengeri hadjárata mellett.
Ezt a moldovai kormányzó párt, a PAS vezetője jelentette ki az Agerpresnek adott interjúban. Igor Grosu hangsúlyozta: a szeptemberi választásokon a Dnyeszteren túli szavazók 40 százaléka az Európa-párti erőket támogatta, miközben a régió exportjának 80 százaléka már most Romániába és az EU-ba irányul.
Grosu szerint a tartós rendezéshez elengedhetetlen az orosz katonák és fegyverkészletek kivonása, ugyanakkor Moldova uniós csatlakozási folyamata 2028-ra teljesülhet – akár Transznisztriával, akár nélküle.
A PAS 55 mandátummal egyszerű többséget szerzett a parlamentben, így önálló kormányzásra készül. Grosu kiemelte: a következő időszakban az igazságügyi reform, a korrupcióellenes intézkedések, a digitalizáció és az energetikai függetlenség lesznek a fő prioritások, szoros együttműködésben Romániával és az Európai Unióval.
Az Eurostat 2024-re érvényes adatai szerint 1,19 milliárd személyes és üzleti utazást regisztráltak az Európai Unióban, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ugyanakkor az uniós polgárok által tavaly megtett összes utazás 92 százaléka az EU-n belül történt, 71 százalék pedig az országhatárokon belül.
A belföldi utazások terén az EU tagállamai közül Románia áll az első helyen, 90 százalékkal. Spanyolország következik 88, majd Franciaország, Portugália és Görögország 85 százalékkal. Ezzel ellentétben Luxemburgban mindössze 5 százalék volt a belföldi utazások aránya.
Az Eurostat adataiból másfelől az is kiderül, hogy összességében a külföldi utazásokra fordított kiadások lényegesen nagyobbak. 2024-ben az EU lakosai 257 milliárd eurót költöttek belföldi, és 360 milliárd eurót külföldi utazásokra.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a hét legfontosabb híréről, arról, hogy Krasznahorkai László író kapta az idén az irodalmi Nobel-díjat. Szó lesz még az alkotmánybíróság újabb halasztásáról a bírák és ügyészek nyugdíjazása ügyében, valamint az újabb koalíciós feszültségekről, amelyekben közvetlenül az RMDSZ is érintetté vált. Szót ejtünk Franciaország egyik legnagyobb politikai válságáról, ami a héten tovább mélyült Sébastien Lecornu miniszterelnök lemondásával.
Szőcs Levente összeállítása az Izrael és a Hamász között megszületett tűzszüneti és túszmegállapodásról
Garzó Ferenc: Vádlottak padján a kenyér, a cirkusz nem elég
Az RMDSZ nem kisebbségi szervezet, hanem nemzetstratégiai tényező – jelentette ki a magyar miniszterelnök az RMDSZ 17. ünnepi kongresszusán, amely a délelőtt kezdődött a Kolozs megyei Zsukiménesen.
Orbán Viktor szerint a szervezet bebizonyította, hogy nem a méret, hanem az elszántság adja a közösség súlyát: Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője, Budapesten pedig a megbízható partner - foglalta össze a magyar miniszterelnök.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében úgy fogalmazott: „a kongresszus legfontosabb célja, hogy egy új fejezetet nyissunk, beszéljünk a jövőről, az előttünk álló feladatokról”.
A meghívott román politikusok a kölcsönös tisztelet és az együttműködés fontosságát hangsúlyozták. Sorin Grindeanu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke megköszönte az RMDSZ-kongresszuson jelen lévő Orbán Viktor és a magyar népnek, hogy az EU soros elnökeként Magyarország kiharcolta Románia felvételét a schengeni övezetbe.
A következőkben elfogadnak majd egy stratégiai dokumentumot, amely megszabja az általános politikai irányt a következő RMDSZ-kongresszusig tartó kétéves időszakban.
Összesen 168 millió lejt utalt ki a kormány 34 megye 74 előadóművészeti intézményének támogatására – jelentette be a fejlesztési minisztérium. A támogatás célja a színházak, filharmóniák és kulturális intézmények működésének biztosítása.
A kedvezményezettek között szerepel többek között a Szatmárnémeti Északi Színház és Harag György Társulata 2,5 millió lejjel, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2,9 millióval, valamint a nagyváradi Szigligeti Színház közel 3 millió lejjel. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház 1,2 millió, a csíkszeredai Csíki Játékszín 1 millió, míg a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 700 ezer lejes támogatásban részesül.
A kormány döntése értelmében a kolozsvári Puck Bábszínház 2 millió, a temesvári Merlin Gyermekszínház 1,6 millió, a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes 700 ezer, a Háromszék Táncszínház pedig 470 ezer lejt kap.
A nagyobb intézmények közül a kolozsvári filharmónia 9 millió, a temesvári 6,7 millió, a marosvásárhelyi 4 millió, a brassói 3,2 millió, míg a Brassói Opera 5,4 millió lejes támogatásban részesül.
A minisztérium közleménye szerint a kulturális intézmények finanszírozása a közösségek kulturális életének fenntartását és a művészeti értékek megőrzését szolgálja.
Vádemelés nélkül lezárták a nyomozást annak a Tulcea megyei román nacionalistának az ügyében, aki az elnökválasztás első fordulója után a rádióban nem reprodukálható szitkok kíséretében buzdította az ország elhagyására a szerinte ide "menekült" magyarokat. A férfi így fejezte ki örömét a közösségi médiában afölött, hogy a radikális nacionalista George Simion nagy előnnyel nyerte az első fordulót.
Az ügyészség elnézően kezelte a szélsőséges, magyarellenes gyűlöletbeszéd ügyét – írja a G4media portál, ismertetve a babadagi főügyész indoklását. Eszerint a nagy nyilvánosság előtt elhangzott xenofób, a magyar közösséget sértő kijelentések nem tekinthetők törvénysértésnek, az illető mindössze a szólásszabadságával élt.
A G4media cikke szerint azonban a megadott jogi hivatkozások – az európai emberjogi bíróság ítéletei – semmiféle kapcsolatban nem állnak a romániai esettel.
A román hatóságokat régebb óta érik bírálatok a gyűlöletbeszéddel szembeni elnéző hozzáállásuk miatt.
María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta az idei Nobel-békedíjat „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért” – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
A venezuelai demokratikus mozgalom vezetőjeként María Corina Machado a latin-amerikai civilek bátorsáságának egyik legkivételesebb képviselője – hangzott el az indoklásban.
A politikus tavaly megkapta az Európai Parlament Szaharov-díját is.
Machado volt a venezuelai ellenzéki összefogás elnökjelöltje a tavaly nyári választáson, de a venezuelai rezsim megakadályozta az indulását. Helyette Edmundo González Urrutia diplomata indult az ellenzék szerint végül elcsalt voksoláson. Urrutia Spanyolországba menekült, Machado asszony Venezuelában bujkál.
A bejelentéskor a Nobel-bizottság úgy fogalmazott: a díjat egy bátor és elkötelezett békebajnok kapja – egy nő, aki a demokrácia lángját tartja magasra a növekvő sötétség közepette.
Idén a szokásosnál fokozottabb figyelem irányult a Nobel-békedíjra, miután az amerikai elnök több alkalommal is lényegében magának követelte.
A perui törvényhozás egyhangúlag megszavazta Dina Boluarte elnök menesztését „erkölcsi alkalmatlanság” miatt, jelenti a Reuters.
Az elnöki teendőket José Jeri, a kongresszus elnöke vette át, aki Peru hetedik elnöke 2016 óta. Az új elnök első beszédében a bűnbandákat nevezte Peru fő ellenségének, és háborút kell hirdetnünk a bűnözés ellen.
Boluarte 2022-ben került hatalomra Pedro Castillo bukása után. Kormányát az emberi jogi szervezetek is bírálták a tüntetések erőszakos leverése miatt. Mandáumát a növekvő bűnözés mellett korrupciós vádak terhelték.
Boluarte támogatottsága 2–4% között mozgott. Leváltását sokan ünnepelték az utcán, zászlókkal és zenével.
Előzetes letartóztatásban marad az a 17 éves bukaresti fiú, aki fenyegető e-maileket küldött több száz iskolának és kórháznak – döntött a legfelsőbb bíróság. A fiatal szeptember végén került vizsgálati fogságba, miután a hatóságok kiderítették: körülbelül ezer intézménynek küldött üzenetet, amelyekben fegyveres támadásokat helyezett kilátásba.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség terrorcselekménnyel való fenyegetés miatt gyanúsítja a fiatalt, akit egy 14 éves lány is segített. A nyomozás szerint a fiú már korábban is a hatóságok látókörébe került: az FBI több száz bombafenyegetést és online zsarolást rótt a terhére. Az Egyesült Államok kérte a kiadatását, amit a román bíróság idén májusban elutasított, azzal indokolva a döntést, hogy a fiút akár életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetnék az USA-ban, miközben itthon az általa végrehajtott cselekmények sokkal enyhébb büntetést vonnak maguk után.
Indokoltak és szükségesek voltak az elmúlt napokban kiadott időjárási riasztások – közölte a környezetvédelmi minisztérium. A tárca szerint a Barbara nevű ciklon október 5. és 8. között rekordmennyiségű csapadékot hozott Románia déli és délkeleti térségeibe.
Bukarestben 130–140 liter eső hullott négyzetméterenként, Giurgiuban pedig 193 litert mértek, ami több mint kétszerese az ilyenkor szokásos mennyiségnek. A meteorológiai szolgálat előrejelzései 70–90 kilométeres széllökéseket is jeleztek, ezért a riasztások célja a lakosság és az infrastruktúra védelme volt.
A minisztérium hangsúlyozta: a tudományos adatok megkérdőjelezése veszélyezteti a riasztási rendszer hatékonyságát, és emberéleteket sodorhat veszélybe. A közlemény szerint az elmúlt napok szélsőséges időjárása is azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak és intenzívebbek a heves esőzések.”
Az elmúlt napok viharos időjárása súlyos károkat okozott Románia déli és keleti megyéiben. A katasztrófavédelem közlése szerint kedd estétől csütörtök reggelig 22 megyében és Bukarestben, összesen 110 településen kellett beavatkozni.
A viharokban 71 autó rongálódott meg, és Konstanca megyében kilenc embert elővigyázatosságból evakuáltak otthonukból.
A hatóságok közölték: a lezárt kikötőket újra megnyitották, és az áramszolgáltatás is helyreállt minden településen. A katasztrófavédelem továbbra is készültségben marad, hiszen a meteorológusok újabb heves esőzések lehetőségére figyelmeztetnek.”
Washingtonban tárgyalt Oana Țoiu külügyminiszter amerikai kollégájával, Marco Rubióval. A megbeszélés középpontjában az amerikai katonák romániai jelenlétének jövője állt. A miniszter hangsúlyozta: Bukarest kulcsfontosságúnak tartja a NATO-erők részeként állomásozó amerikai csapatokat, és kész beruházásokat vállalni jelenlétük állandósítása érdekében.
A felek áttekintették a Mihail Kogălniceanu bázis fejlesztési terveit, valamint a Fekete-tenger biztonsági helyzetét is. Țoiu emlékeztetett: Románia az ENSZ-ben és nemzetközi fórumokon is napirenden tartja a térség biztonságát, különös tekintettel az orosz dróntámadásokra.
A külügyminiszter hozzátette: jövő év elején várható Donald Trump amerikai elnök és Nicușor Dan államfő találkozója, amelyen a transzatlanti partnerség, a biztonsági kérdések és a gazdasági kapcsolatok is terítékre kerülhetnek.”
Az amerikai elnöknek ajánlotta friss Nobel-békedíját a venezuelai ellenzék vezetője. „Venezuela szenvedő népének és Trump elnöknek ajánlom ezt a díjat az ügyünk határozott támogatásáért” – írta María Corina Machado az X-en. Úgy fogalmazott: „a győzelem küszöbén állunk, és jobban, mint valaha, számítunk Trump elnökre, az Egyesült Államok népére, Latin-Amerika népeire és a világ demokratikus nemzeteire mint fő szövetségeseinkre a szabadságért és a demokráciáért vívott küzdelmünkben”.
Amikor péntek este újságírók a döntésről kérdezték, Donald Trump azt mondta, Machado valószínűleg neki adta volna a díjat, ha kéri. „Az a személy, aki ténylegesen megkapta a Nobel-díjat, ma felhívott, és azt mondta: Az ön tiszteletére fogadom el, mert ön érdemelte volna meg igazán” – mondta az amerikai elnök hozzátéve, hogy a venezuelai ellenzék vezérének gesztusa "nagyon kedves" volt. "Nem mondtam neki, hogy »akkor add nekem«, bár szerintem megtette volna” - bizonygatta Trump.
A New York Times szombati számában arról ír, hogy az idei Nobel-békedíj nyertese nyíltan támogatja Trump elnök hadjáratát a Karib-tengeren, amely elvileg a venezuelai rezsim droghajói ellen irányul, de amelynek egy kolumbiai polgári hajó is áldozatul esett.
Machado volt a venezuelai ellenzéki összefogás elnökjelöltje a tavaly nyári választáson, de Nicolas Maduro rezsimje megakadályozta az indulását. Helyette Edmundo González Urrutia diplomata indult az ellenzék szerint végül elcsalt voksoláson. Machado bujkál Venezuelában. Edmundo González, akit az Egyesült Államok és több más ország elnöknek ismer el, száműzetésben él. Mindkettőjüket „hazaárulással” vádolja a kormány.
Machado röviden megjelent egy tüntetésen Maduro januári beiktatása előtt, de letartóztatták, majd szabadon engedték. A választások után kirobbant tömeges tiltakozások azóta ritkultak, mert a résztvevők retorzióktól tartanak.
Az ellenzék felszólításai, hogy a hadsereg és a biztonsági erők forduljanak el Madurótól, eddig nem jártak sikerrel. A fegyveres erők és a hozzájuk kapcsolódó milíciák továbbra is hűségesek az elnökhöz.
Nyitott kérdés, hogy az ellenzék szövetségesei – köztük az Egyesült Államok – milyen messzire hajlandók elmenni a beavatkozásban.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok legalább négy hajóra mért csapást a Karib-tengeren Venezuela partjainál, nemzetközi vizeken, legalább 21 ember halálát okozva. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy kábítószer-kereskedő hajók, de nem közölt részleteket a fedélzeten lévőkről.
Egy nemrégiben kiszivárgott feljegyzés szerint, amelyet a kongresszusnak küldtek, az Egyesült Államok "nem nemzetközi fegyveres konfliktusként" határozza meg az akciókat – ami arra utalhat, hogy igazolni kívánják háborús erő alkalmazását az állítólagos kartellekkel szemben.
A BBC szerint bár igaz, hogy jelen vannak kartellek a régióban, de ez korántsem a legnagyobb csempész gócpont Latin-Amerikában. Ezért sokan azt gyanítsák, hogy Donald Trump valódi célja ezekkel a csapásokkal – az amerikai katonai jelenlét kiépítésével párhuzamosan –, hogy katonai nyomást gyakoroljon Maduróra és eltávolítsa a hatalomból.
Machado asszony külpolitikai tanácsadója, Pedro Urruchurtu nemrégiben egy interjúban azt mondta, hogy csapata kommunikál a Trump-adminisztrációval Nicolas Maduro venezuelai elnök eltávolításának tervéről, amit szavai szerint „erőszakkal kell megtenni”. Maga a kitüntetett pedig múlt héten a BBC-nek adott interjúban szintén kiállt a Trump-adminisztráció Karib-tengeri hadjárata mellett.
