A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
Kiterjedt globális üzemzavar sújtja a Microsoft platformjait, köztük az Outlookot, a Teamst és a Copilotot. A felhasználók világszerte csatlakozási hibákat tapasztaltak a Microsoft 365 felhőalapú szolgáltatásainak elérésekor.
A technológiai óriás közlése szerint a fennakadást az infrastruktúra több régiót érintő, megnövekedett terhelése okozta.
Péntek hajnalban a vállalat jelezte, hogy a helyreállításra tett lépések nem a várakozásoknak megfelelően működnek, ezért alternatív megoldásokon dolgoznak a kapacitás növelése érdekében. Ennek részeként a Microsoft leállította az új fejlesztések élesítését, átirányítja az adatforgalmat a túlterhelt rendszerekről, és újraindítja az érintett szervereket.
A kormány a lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével és külön beruházási programmal ösztönözné az önkéntes település-összevonásokat. Ezt Alexandru Stoica fejlesztési miniszter jelentette be csütörtökön Buzăuban.
A közigazgatási reform keretében 429, legfeljebb 1500 lakosú település összevonását tervezik, köztük a miniszter édesapja által vezetett Pănătău községet is. Az önkéntes egyesülésről szóló helyi népszavazásokat 2027. március 1-jéig kell előkészíteni, az átszervezések pedig 2028-tól lépnének életbe. Az ösztönző program tervezetét a jövő héten tíznapos közvitára bocsátják, majd a kormány elé terjesztik. Az önkormányzatok fenntarthatóságát a Szociáldemokrata Párt (PSD) által korábban javasolt hat szempont – például a demográfia és a közszolgáltatások fejlettsége – alapján értékelik.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) csütörtöki közleménye szerint novemberben összesen mintegy 17,7 millió lej állami támogatást utaltak át nyolc politikai pártnak.
A legtöbb pénzt a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta 5,9 millió lejjel, amelyet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) követ 3,5 millió lejjel, majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 3,2 millió lejjel. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) számlájára 2,3 millió lej, az S.O.S. Románia pártnak 1,5 millió lej, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) pedig 1,2 millió lej érkezett. A kisebb összegek között a Népi Mozgalom Párt (PMP) 83 ezer lejt, míg a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) 79 ezer lejt kapott.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának május 6-i kolozsvári ülésén Balázs Attilát választották meg ügyvezető elnöknek a testület tagjai – tájékoztatott az RMDSZ.
Klaus Johannis államelnök hivatali kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel tegnap folytatott telefonbeszélgetésében „hosszasan” kitért az Ukrajnában nemrég elfogadott nemzeti kisebbségi törvényre is,…
A Bihar megyei tanács aláírta a tervezési és kivitelezési szerződést Élesd város terelőútjára. A Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő 1-es országúton lévő…
Kétezer konvertibilis márkáért, azaz több mint 5 ezer lejért hirdette meg az utolsó, Bosznia-Hercegovinában megvásárolt McDonald’s-es hamburgert egy férfi, miután…
A Romániába menekült ukrán gyermekek nyilvántartására dolgoz ki számítógépes programot a Családügyi, Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium az UNICEF Románia és a Mentsétek meg a gyermekeket szervezetekkel együtt.
Lassult az euróövezet gazdasági teljesítményének zsugorodása decemberben az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet szerdán ismertetett beszerzésimenedzser-index (BMI) végleges adata…
Ezen a héten már Kárpátalját is elérte az Ukrajnában zajló háború. Az orosz hadsereg használhatatlanná tett több ukrajnai vasútállomást, amelyet eddig arra használtak, hogy külföldi fegyverekkel lássák el az ukrán erőket – jelentette be az orosz védelmi minisztérium.
Erős robbanás rázta meg pénteken az ismert Saratoga hotelt Havanna belvárosában. A kubai hatóságok szerint valószínűleg gázszivárgás okozta a robbanást, amelyben legalább 18-an életüket vesztették és 56-an megsebesültek.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának május 6-i kolozsvári ülésén Balázs Attilát választották meg ügyvezető elnöknek a testület tagjai - tájékoztatott az RMDSZ.
A közlemény felidézi, hogy Balázs Attila fiatal egyetemistaként csatlakozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez önkéntesként, 2005-től az Iskola Alapítvány közgazdásza, 2010-től az RMDSZ gazdasági igazgatója volt, 2021-től pedig ideiglenes ügyvezető elnöke. Ugyanakkor a Magyar Ifjúsági Értekezlet javaslatára a Szövetségi Képviselők Tanácsa ifjúsági alelnöknek választotta Szilágyi Dóra Emesét - derül még ki az RMDSZ közleményéből.
Románia kiutasítja az országból a bukaresti orosz nagykövetség egyik tisztviselőjét - közölte a Külügyminisztérium.
Alekszej Grisajevről, az orosz nagykövetség katonai attasé-helyetteséről van szó, akit azzal az indokkal nyilvánítottak nemkívánatos személynek Romániában, hogy a tevékenysége sérti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961-es bécsi egyezmény rendelkezéseit. Korábban Csehország és Szlovákia is orosz diplomatákat utasított ki. A Külügyminisztérium döntését tegnap közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. Ez egyrészt a Prága iránti szolidaritás kifejezése.
Klaus Johannis államelnök hivatali kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel tegnap folytatott telefonbeszélgetésében "hosszasan" kitért az Ukrajnában nemrég elfogadott nemzeti kisebbségi törvényre is, amely aggodalmat és elégedetlenséget váltott ki a román hatóságok és az ukrajnai román közösség képviselői körében.
Johannis felkérte Zelenszkijt, hogy "gyorsan találjon megoldásokat az említett aggályok orvoslására". Ezzel kapcsolatban a két elnök megállapodott abban, hogy a két ország külügyminisztere a közeljövőben tárgyalásokat folytat az említett kérdések kétoldalú megoldásáról - közölte az Elnöki Hivatal.
Johannis megemlítette, hogy Románia a továbbiakban is támogatja Ukrajnát és az ukrán népet, ameddig csak szükséges lesz – mutat rá a közlemény.
A Bihar megyei tanács aláírta a tervezési és kivitelezési szerződést Élesd város terelőútjára. A Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő 1-es országúton lévő település terelőútja 6 kilométer hosszú és európai finanszírozással építik meg 15 hónap alatt.
A Kallós Zoltán Alapítvány és az Erdélyi Hagyományok Háza a táncházmozgalom 50 éves fennállása alkalmából hétvégén szervezi meg a Széki Szabadegyetemet. Május 7-8-án szakmai fórumokkal, előadásokkal, tánccal és jókedvvel ünnepelik a táncházmozgalom 50. születésnapját. A rendezvény célja megtölteni a Kolozs megyei Szék faluját minőségi programokkal, régen látott ismerősökkel, tánccal és zenével, feleleveníteni azt a hangulatot, amelyből a fél évszázados táncházmozgalom ered.
Kétezer konvertibilis márkáért, azaz több mint 5 ezer lejért hirdette meg az utolsó, Bosznia-Hercegovinában megvásárolt McDonald's-es hamburgert egy férfi, miután a múlt év végén a gyorsétteremlánc utolsó üzlete is bezárt a nyugat-balkáni országban.
A Klix.ba szarajevói hírportál beszámolója szerint Bosznia-Hercegovinában 2011-ben nyílt meg az első McDonald's, amelyből az országban három a fővárosban, Szarajevóban, kettő pedig a turisták közkedvelt városában, Mostarban működött.
Tavaly többször is lehetett hallani arról, hogy veszteségesek a McDonald's boszniai gyorséttermei. A helyi hússütödék, a csevapokat, pljeskavicákat és kebabokat árusító üzletek olcsóbban kínálják kiadósabb fogásaikat, az év végére pedig az is kiderült, hogy az amerikai gyorsétteremlánc feladja a versenyt. A szarajevói sajtó szerint azonban nem kizárható, hogy hamarosan újra megnyílhat egy-két McDonald's Bosznia-Hercegovinában.
A Romániába menekült ukrán gyermekek nyilvántartására dolgoz ki számítógépes programot a Családügyi, Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium az UNICEF Románia és a Mentsétek meg a gyermekeket szervezetekkel együtt.
Az ukrán konfliktus kezdete óta majdnem 40 ezer gyerek érkezett a szomszédos országból szüleivel vagy hozzátartozó nélkül. Az applikációval nyilvántartásba veszik a családjaikkal Romániában maradt gyerekeket is, így a hatóságok beavatkozhatnak veszélyes helyzetekben és garantálhatják a gyerekek oktatáshoz, egészségügyi vagy szociális ellátáshoz való hozzáférését. Gabriela Firea tárcavezető szerint jelenleg 255 árvaházi gyerek érkezett Ukrajnából Romániába, illetve 2700 kíséret nélküli gyereket vettek nyilvántartásba a román hatóságok. A legtöbb gyerek csak átutazott az országon.
Az orosz csapatoknak az invázió előtti állásokig vissza kell vonulni a béketárgyalások megkezdése előtt - jelentette be videó üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. Hozzátette, a mariupoli Azovsztal üzemben lévő emberek meggyilkolása lehetetlenné tenne bármilyen tárgyalást Oroszországgal. Ukrajna és nem egy mini-Ukrajna elnökének választottak meg - hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij üzenetében.
Lassult az euróövezet gazdasági teljesítményének zsugorodása decemberben az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet szerdán ismertetett beszerzésimenedzser-index (BMI) végleges adata szerint.
Decemberben a feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokat összesítő kompozit index értéke a közel két hete ismertetett 48,8 pontos előzetes adatnál jobb, 49,3 pont lett és felülmúlta a novemberi 47,8 pontot is.
Az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza, Chris Williamson szerint, bár a BMI július óta a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos határ alatt van, de december már öt hónapos csúcson állt. A szakértő szerint az eurózóna gazdaságának teljesítménye decemberben is romlott, de a visszaesés már a második egymást követő hónapban mérséklődött, ami azt jelentheti, hogy a gazdaság visszaesése a vártnál enyhébb lehet.
Ezen a héten már Kárpátalját is elérte az Ukrajnában zajló háború. Az orosz hadsereg használhatatlanná tett több ukrajnai vasútállomást, amelyet eddig arra használtak, hogy külföldi fegyverekkel lássák el az ukrán erőket – jelentette be az orosz védelmi minisztérium.
A célpontok között a Kárpátaljához tartozó Volóc (Volovec) is szerepelt. A tárca szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy elmondta, hogy megsemmisítették a Pidbirzi, Lviv, Volóc, Timkove és Pjatihatki települések vasútállomásai közelében levő transzformátorállomásokat. Volóc Kárpátalja keleti határainál található.
A kárpátaljai helyzetről Turos Lórándot az RMDSZ szenátorát kérdeztük.
Egyre több segítségre van szüksége a kárpátaljai magyar közösségnek, a támogatásról Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét kérdeztük.
Erős robbanás rázta meg pénteken az ismert Saratoga hotelt Havanna belvárosában. A kubai hatóságok szerint valószínűleg gázszivárgás okozta a robbanást, amelyben legalább 18-an életüket vesztették és 56-an megsebesültek.
Az ötcsillagos szállodát tatarozták és jövő kedden kellett volna kinyisson. A Granma, a Kubai Kommunista Párt hivatalos lapja által közzétett felvételeken látni lehetett, hogy a szálloda legalább két emeletének oldalfalai kirobbantak.
Az elmúlt napokban a kormányfő többször is nyilatkozott arról, hogy mikor és milyen feltételek mellett térhet vissza az ország a normalitáshoz. Konkrét időpontokat is említett, arra vonatkozóan például, hogy szeptembertől le lehet majd mondani a maszkviselésről, ha meglesz a 10 millió beoltott ember Romániában. Létrejött egy tárcaközi bizottság is, amelynek célja és hivatalos megnevezése is “az ország normalitáshoz való visszatérését előkészítő tárcaközi bizottság”. De mit jelentene a normalitáshoz való visszatérés? Hány embert kellene beoltani ahhoz, hogy létrejöjjön a nyájimmunitás? Mi történik, ha nem alakul ki a nyájimmunitás? Nem volna-e jó elgondolkodni az oltás kötelezővé tételén? Ezekre a kérdésekre kerestük a választást a Dr. Molnár Géza epidemiológussal folytatott beszélgetés során.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának május 6-i kolozsvári ülésén Balázs Attilát választották meg ügyvezető elnöknek a testület tagjai - tájékoztatott az RMDSZ.
A közlemény felidézi, hogy Balázs Attila fiatal egyetemistaként csatlakozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez önkéntesként, 2005-től az Iskola Alapítvány közgazdásza, 2010-től az RMDSZ gazdasági igazgatója volt, 2021-től pedig ideiglenes ügyvezető elnöke. Ugyanakkor a Magyar Ifjúsági Értekezlet javaslatára a Szövetségi Képviselők Tanácsa ifjúsági alelnöknek választotta Szilágyi Dóra Emesét - derül még ki az RMDSZ közleményéből.
