A heti hírösszefoglalóban részletesen foglalkozunk az itthoni politikai nagyüzemmel, hiszen az államfő újabb miniszterelnök-jelöltje még jobban elmélyítette a kormányválságot és elmérgesítette a főbb politikai szereplők közötti viszonyt. Ebben a pillanatban nem látszik a kiút, illetve az sem, hogy rövidtávon milyen megoldást lehet találni egy következő kormány beiktatásához. A nézeteltérések és az ellentétek feloldhatatlannak látszanak, a politikai küzdelembe pedig az igazságszolgáltatás is beavatkozott, emellett a dezinformáció is masszív méretet öltött, miután a PSD-hez közeli média megpróbálta ismét kijátszani a magyarellenesség kártyáját. Itthon ismét előtérbe került a medvekérdés, miután számos támadás történt a héten, Románia pedig Szlovákiával együtt kérte az Európai Bizottságot, hogy tegye rugalmasabbá a barnamedvék szigorú védelmére vonatkozó előírásokat.
Majd Forró László összefoglalóját hallhatják arról, hogy mit tartalmaz az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodás.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Bozótharcosok a Szent Ampullára várva című jegyzetét.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
A krasznodari regionális bíróság jogerős ítéletéről az Interfax orosz hírügynökség számolt be ma az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtóközpontjának közleménye alapján.
A 2002-ben született Chercio D.A.-nak egy szigorúan őrzött büntetőtelepen kell letöltenie büntetését.
Az FSZB szerint a román férfi az ukrán hírszerző szolgálat utasítására Szocsi városában lévő légvédelmi létesítményekről adott át információkat Ukrajnának 2024 augusztusában. Cserében az ukrán szolgálatok megígérték neki, hogy segítenek biztonságban elhagyni Oroszországot és csatlakozni önkéntesként az Oroszország ellen harcoló ukrán fegyveres erőkhöz.
Az izraeli hadsereg (IDF) mára virradóra légicsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtott végre Dél-Libanonban, válaszul a Hezbollah ismételt tűzszüneti jogsértéseire - közölte ma reggel a katonai szóvivő.
A támadásokat követően Svájc bejelentette, hogy elmaradnak az Irán és az Egyesült Államok között mára tervezett tárgyalások.
Libanoni források szerint az izraeli támadásokban legkevesebb 15 ember vesztette életét a dél-libanoni Nabatije környékének több településén. Miközben Teherán izraeli kivonulást követel Libanonból, Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyértelművé tette, hogy az IDF továbbra is a dél-libanoni biztonsági övezetben marad.
"
["post_title"]=>
string(84) "Elmaradnak az Irán és az Egyesült Államok között mára tervezett tárgyalások"
["post_excerpt"]=>
string(123) "Az izraeli hadsereg (IDF) mára virradóra légicsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtott végre Dél-Libanonban. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(75) "elmaradnak-az-iran-es-az-egyesult-allamok-kozott-mara-tervezett-targyalasok"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-06-19 15:20:51"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-06-19 12:20:51"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=464644"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3588 (24) {
["ID"]=>
int(464642)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-06-19 13:51:55"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-06-19 10:51:55"
["post_content"]=>
string(894) "
Hamenei hangsúlyozta: arról biztosította őt Maszúd Pezeskján iráni elnök és más magas rangú tisztségviselők, hogy Irán jogai és az úgynevezett ellenállási front érdekei nem fognak sérülni.
Az iráni legfőbb nemzetbiztonsági tanács tegnap este bejelentette, hogy Irán minden szükséges intézkedést megtesz a Hormuzi-szoros aknamentesítésére az Egyesült Államokkal kötött megállapodásnak megfelelően.
Az iráni testület bejelentette azt is, hogy Irán 60 napon keresztül nem fog díjat szedni a Hormuzi-szorosban. Az áthaladni kívánó hajók továbbra is kötelesek erről bejelentést tenni Irán Perzsa-öböl Felügyeleti Hivatalához, amely az összes kérelmet haladéktalanul elbírálja.
A heti hírösszefoglalóban részletesen foglalkozunk az itthoni politikai nagyüzemmel, hiszen az államfő újabb miniszterelnök-jelöltje még jobban elmélyítette a kormányválságot és elmérgesítette a főbb politikai szereplők közötti viszonyt. Ebben a pillanatban nem látszik a kiút, illetve az sem, hogy rövidtávon milyen megoldást lehet találni egy következő kormány beiktatásához. A nézeteltérések és az ellentétek feloldhatatlannak látszanak, a politikai küzdelembe pedig az igazságszolgáltatás is beavatkozott, emellett a dezinformáció is masszív méretet öltött, miután a PSD-hez közeli média megpróbálta ismét kijátszani a magyarellenesség kártyáját. Itthon ismét előtérbe került a medvekérdés, miután számos támadás történt a héten, Románia pedig Szlovákiával együtt kérte az Európai Bizottságot, hogy tegye rugalmasabbá a barnamedvék szigorú védelmére vonatkozó előírásokat.
Majd Forró László összefoglalóját hallhatják arról, hogy mit tartalmaz az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodás.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Bozótharcosok a Szent Ampullára várva című jegyzetét.
Medvetámadás halálos áldozata lett szombaton egy fiatalember Küküllőprod (Prod) bejáratánál – közölte az Agerpres hírügynökség. A Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőséghez…
Az amerikai védelmi miniszter – újabban hivatalosan hadügyminiszter – a normandiai partraszállás évfordulóján ismét arra szólította fel az európai szövetségeseket,…
Mai műsorunk tartalmából: Halálának 35., születésének közelgő 100. évfordulója előtt tisztelgett Kolozsvár az erdélyi magyar irodalom egyik legegyénibb hangú szerzője,…
A szombat esti Románia–Wales labdarúgó‑mérkőzés miatt meghosszabbított menetrenddel közlekedik a 41‑es és 47‑es villamos Bukarestben. A közlekedési vállalat döntése értelmében…
Német kormányzati források szerint lassan megnyílhat a lehetőség európai–orosz tárgyalásokra a háború lezárásáról. A németek szerint az úgynevezett E3‑csoport –…
Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó után tartott sajtóértekezletén Nicușor Dan elmondta: első lehetőségként politikai kormányt szeretett volna, de a pártokkal tartott konzultációkon…
Erõs, a különbözõ földtani intézetek mérései szerint 7,0 és 7,8 közötti magnitúdójú földrengés rázta meg hétfõ reggel a Fülöp-szigetek déli részét. A helyi katasztrófavédelem szerint legkevesebb 32 ember meghalt, a sérültek száma meghaladja a 140-et. A Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Japán egyes csendes-óceáni partvidékein cunamiriadót, illetve -figyelmeztetést adtak ki. A riasztásokat néhány órával késõbb feloldották.
Medvetámadás halálos áldozata lett szombaton egy fiatalember Küküllőprod (Prod) bejáratánál – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőséghez a 112-es segélyhívón érkezett szombat reggel riasztás arról, hogy egy férfi súlyosan megsérült. A helyszínre érkezett rohammentősök azonban már csak a 34 éves férfi halálát tudták megállapítani, akinek testén medvetámadás nyomai látszódtak.
Nicolae Lazar, a községközpont Holdvilág (Hoghilag) polgármestere az Adevarul hírportálnak elmondta: egyre gyakrabban fordulnak elő medvetámadások a térségben, a hatóságok pedig csak egyedi beavatkozásokkal próbálják megoldani a problémát anélkül, hogy hosszú távú stratégiát dolgoznának ki a megelőzésre.
Az erdészmérnöki végzettségű elöljáró szerint a medvepopuláció szabályozására van szükség az állatok élőhelyeinek és táplálkozási területeinek tényleges kapacitása alapján.
A jelenlegi medvepopuláció jelentősen meghaladja azon területek kapacitását, ahol a medvék élnek és táplálkoznak – vélekedett a polgármester.
Májusban a Beszterce-Naszód megyei Telcs (Telciu) határában sebesített halálra egy medve egy 53 éves asszonyt, a székelyföldi Farkaslaka közelében egy 65 éves, a vadonban egyedül élő férfi holttestét találták meg, akiről a külsérelmi nyomok alapján szintén azt feltételezték a hatóságok, hogy medvetámadás áldozata lehetett.
A legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei szerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne. A településekre bejáró vadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben emberekre is rátámadtak, és ezek közül több mint tíz halállal végződött.
A törvényhozás áprilisban a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázásáról döntött. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet 2026-ra és 2027-re a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal, a jogszabály kihirdetése helyett azonban az államfő alkotmányossági óvást emelt.
Az amerikai védelmi miniszter – újabban hivatalosan hadügyminiszter – a normandiai partraszállás évfordulóján ismét arra szólította fel az európai szövetségeseket, hogy nagyobb szerepet vállaljanak saját védelmük finanszírozásában és megerősítésében. Pete Hegseth szerint az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet vállal a nyugati szövetségben, de Európának is nagyobb áldozatot kell hoznia. Beszédében emellett a bevándorlást is a nyugati civilizációt fenyegető veszélyként említette.
A normandiai partraszállás 82. évfordulóján Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Franciaországban, a colleville-sur-mer-i amerikai katonai temetőben mondott beszédet, amelyben ismételten felszólította az európai országokat, hogy tegyenek többet saját védelmük érdekében.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a második világháborúban a szövetséges országok közösen viselték a háború terheit, és nem csupán politikai nyilatkozatokkal támogatták egymást. Az elesett amerikai katonák sírjai előtt úgy fogalmazott, hogy „az itt eltemetett férfiak egy háborús szövetség keretein belül harcoltak, amelyhez minden partner hozzájárult ipara, bátorsága és áldozata mértékével”.
Hegseth szerint a siker kulcsa akkor sem „üres szlogenek, sem fényűző csúcsértekezletek, sem közlemények” voltak, hanem az, hogy „minden szövetséges nemzet vérrel vette ki a részét” a harcokból.
Az amerikai miniszter kiemelte, hogy Washington továbbra is vezető szerepet vállal a nyugati szövetségi rendszerben, ugyanakkor elvárja, hogy az európai országok is nagyobb felelősséget vállaljanak. Mint mondta, „Amerikának kell megmutatnia az utat, és mi meg is fogjuk, de szövetségeseinknek vállvetve velünk kell tartaniuk”.
Beszédében arra is utalt, hogy a biztonság alapja a katonai erő. Megfogalmazása szerint „a béke csakis erő által garantálható”. Ugyanakkor nem tért ki konkrétan a jelenlegi nemzetközi konfliktusokra, így az ukrajnai háborúra vagy az iráni helyzetre sem.
Hegseth emellett élesen bírálta az Európát érő migrációs nyomást. A normandiai partraszállás történelmi eseményével párhuzamot vonva azt mondta, hogy ma „különböző veszélyes ideológiák ostromolják” Európa partjait. Példaként Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Bulgáriát említette, ahol szerinte a migráció jelent egyre nagyobb kihívást. A beszéd egyik legélesebb mondata az volt, amikor feltette a kérdést: „Fel fognak lépni az európai fővárosok ezen támadás ellen, vagy már túl késő?”
A miniszter eredetileg részt vett volna a normandiai partraszállás nemzetközi megemlékezésén is, ezt azonban lemondta, és inkább az amerikai katonák tiszteletére rendezett külön eseményen szólalt fel.
A megemlékezésen felidézték az 1944. június 6-i normandiai partraszállás történetét is. A történelem legnagyobb tengeri inváziójában közel 7000 hajó és több mint 132 ezer szövetséges katona vett részt. A hadművelet döntő szerepet játszott a náci Németország legyőzésében és a nyugat-európai front megnyitásában.
Halálának 35., születésének közelgő 100. évfordulója előtt tisztelgett Kolozsvár az erdélyi magyar irodalom egyik legegyénibb hangú szerzője, a költő, író, szerkesztő és humorista Bajor Andor előtt. A Bajorul elnevezésű tudományos konferencia és irodalmi est az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Helikon, a Napsugár és a Szivárvány gyereklapok, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság közös szervezésében zajlott az EME székházában és a Bulgakov Caféban 2026 áprilisában.
A kétnapos rendezvényen Berki Tímea a gyermeklapokban megjelent írásokat mutatta be, Bodó Márta a Keresztény Szóhoz fűződő kapcsolatot elemezte, Demény Péter pedig az életmű talán legfőbb vonásáról, a humorról értekezett - erről hallhatnak mai műsorunkban – tartsanak velünk!
„Senki se tud bajorul?" – tette fel a kérdést annak idején Marosi Péter kritikus. Nos, a kolozsvári emlékkonferencia után a válasz egyértelmű: tudnak. Az Észpresszó mai kiadásában a Bajorul konferencia előadói közül Berki Tímeát, Demény Péter és Bodó Mártát hallották – őket László Tibor kérdezte.
A szombat esti Románia–Wales labdarúgó‑mérkőzés miatt meghosszabbított menetrenddel közlekedik a 41‑es és 47‑es villamos Bukarestben. A közlekedési vállalat döntése értelmében a járművek a meccs után is biztosítják a nézők hazajutását.
A 41‑es villamos a Ghencea végállomásról ötpercenként indul a Sajtóház felé 23:00 és éjfél között.
A 47‑es villamos negyedóránként szintén indul a Ghenceáról az Unirii irányába 23:00 órakor, 23:15‑kor és 23:30‑kor.
A stadion környékén tartózkodók számára továbbra is elérhetők a 122‑es, 232‑es, 385‑ös és az éjszakai N101‑es buszjáratok, amelyek a megszokott menetrend szerint közlekednek.
Súlyos baleset történt egy amerikai katonai gyakorlaton, amelyben egy román haditengerészeti tiszt is megsérült. A Reuters vizsgálata szerint a nő május 12-én, Texas partjainál egy V‑BAT típusú drón elindításakor sérült meg, amikor a gép egyik forgólapátja két ujját levágta, egy harmadikat pedig eltört. A román katona több műtéten esett át New Orleansban, majd állapota romlása miatt a Walter Reed katonai kórházba szállították.
A drónt gyártó amerikai Shield AI szerint a baleset oka a biztonsági előírások megsértése, nem pedig műszaki hiba volt. A román védelmi minisztérium ugyanakkor vizsgálatot indított, és egyelőre nem von le következtetéseket.
A V‑BAT drónokkal kapcsolatban korábban is történtek incidensek: a Reuters szerint az elmúlt 18 hónapban több mint 50 alkalommal zuhantak le tesztek vagy gyakorlatok során. A román haditengerészet tavaly 30 millió dolláros szerződést kötött a függőleges fel- és leszállási felderítő pilóta nélküli légi jármű beszerzésére.
A brit kormány élesen bírálta az amerikai alelnök kijelentéseit, miután JD Vance a közösségi médiában támadta Londont a Henry Nowak‑ügy kezelése miatt.
A 18 éves brit diákot egy 23 éves szikh férfi, Vickrum Digwa ölte meg, akit a héten életfogytiglanra ítéltek, minimum 21 év letöltendővel. A Downing Street szerint Vance „megpróbál beavatkozni a brit demokráciába és szítani a feszültséget”.
A brit kormány azt is hangsúlyozta: Nowak családja kifejezetten kérte, hogy a tragédiát ne használják politikai célokra. Eközben Elon Musk is több, a rendőrséget bíráló üzenetet tett közzé, amit Keir Starmer miniszterelnök szintén „megosztó kísérletnek” nevezett.
A rendőrség eljárását jelenleg vizsgálják, a jelentés három hónapon belül várható.
Washingtonban attól tartanak, hogy Moszkva eszkalációként értékelné a lépést, de a döntés hátterében az is áll, hogy az amerikai hadsereg jelentős rakétakészleteket emésztett fel az Iránnal vívott háború első heteiben. A THAAD, Patriot és Tomahawk rendszerekből olyan nagy mennyiséget használtak fel, hogy a készletek újrafeltöltése évekig eltarthat.
A Tomahawk rakéták áthelyezése eredetileg a Biden‑kormányzat idején kötött megállapodás része volt, amely a NATO nagy hatótávolságú elrettentő képességét erősítette volna Európában. Berlin azt közölte: nincs végleges döntés a telepítés leállításáról. Közben Washington egy szélesebb európai jelenlétcsökkentést is mérlegel, beleértve az amerikai katonák számának visszafogását Németországban.
Német kormányzati források szerint lassan megnyílhat a lehetőség európai–orosz tárgyalásokra a háború lezárásáról.
A németek szerint az úgynevezett E3‑csoport – Németország, Franciaország, Egyesült Királyság – játszhat kulcsszerepet a tárgyalások előkészítésében, és akár titkos előkészítő találkozó is jöhet a felek tanácsadói között.
A Die Welt úgy tudja, Günter Sautter, a német kancellár külpolitikai főtanácsadója találkozhat Jurij Usakovval, Putyin tanácsadójával, egy semleges helyszínen, a nyilvánosság kizárásával. Ez eltérés lenne a jelenlegi, Oroszországot elszigetelő stratégiától.
Lengyelország új szankciókat sürget és hevesen ellenzi, hogy a tárgyalásokban vezető szerepe legyen Berlinnek, amely korábban évekig „oroszbarát politikát” folytatott.
Szakértők szerint a „tárgyalási ablak” inkább illúzió, mint realitás, hiszen Putyin nem jelezte, hogy tárgyalni akar Európával. Klemens Fischer geopolitikai szakértő szerint, amíg az USA nem vonul ki hivatalosan a konfliktusból, Washington marad Moszkva fő tárgyalópartnere.
Az E3‑országok vezetői belpolitikai nyomás alatt állnak: Macron mandátuma közeledik a végéhez, Starmer folyamatos lemondási felszólításokkal szembesül, Merz pedig súlyos diplomáciai vereséget szenvedett az ENSZ BT‑választáson.
Az ISW szerint az orosz hadsereg májusban jelentős területeket veszített Ukrajnában. Közben az orosz gazdaság is visszaesett, és a pénzügyi vezetők figyelmeztetik a Kremlt a háborús kiadások fenntarthatatlanságára.
Ukrajna az utóbbi időben fokozta dróntámadásait az orosz területek és az elfoglalt városok ellen, válaszul a mindennapos orosz bombázásokra.
Szombatra virradóra Oroszország 86 drón lelövését jelentette a Szentpétervár körüli Leningrádi területen, miközben a városban zajlik a nagy presztízsű Gazdasági Fórum. A régió kormányzója szerint a harci műveletek tovább folytatódnak.
A Pulkovo repülőtér átmenetileg felfüggesztette a forgalmat is.
Ukrán források szerint Kronstadt és Mariupol is támadás alatt állt, miközben az orosz védelmi minisztérium összesen 376 drón lelövését jelentette az éjszaka folyamán Oroszország felett. Moszkva polgármestere szerint további nyolc drónt semmisítettek meg, amelyek a főváros felé tartottak.
Egy holland bíróság egyenként 47 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a három férfit, akik ellopták az asseni Drents Múzeumnak kölcsön adott dák kincseket.
A tolvajok 2025 januárjában robbantással jutottak be a múzeumba, majd betörték a vitrineket, és elvitték a coțofenești-i aranysisakot és három aranykarperecet.
A három elkövetőt néhány napon belül elfogták, de a műtárgyak holléte hosszú ideig ismeretlen volt. Április elején a holland hatóságok megtalálták a sisakot és a három karkötőből kettőt, amelyeket sajtótájékoztatón be is mutattak. Ezek azóta visszakerültek a Román Nemzeti Történeti Múzeumba. A harmadik karkötő holléte még mindig ismeretlen.
A hatóságok vádalku révén jutottak el a tárgyakhoz. Ennek ellenére a bíróság szerint a bűncselekmény súlya miatt csak letöltendő büntetés jöhetett szóba.
Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó után tartott sajtóértekezletén Nicușor Dan elmondta: első lehetőségként politikai kormányt szeretett volna, de a pártokkal tartott konzultációkon egyik tömörülés sem tudott egyértelmű parlamenti többséget felmutatni, miközben az igényeik között egy sor ellentmondás feszült. Ebből következett, hogy a parlamenti csoportoktól független miniszterelnökre van szükség.
Arra a kérdésre, miért nem technokratát választott, Dan kifejtette: a politika egy szakma – a tárgyalóképesség, az érvek rangsorolása, a pártokkal való bánásmód olyan tudás, amelyet tapasztalat útján lehet elsajátítani. Ezért egy bonyolult koalíciós helyzetben szerinte egy politikus hatékonyabb lehet.
Az államelnök azt is közölte: a kijelölés előtt több körben informális egyeztetéseket folytatott a parlamenti pártokkal, Tomac pedig már meg is kezdte a tárgyalásokat. Arra a kérdésre, hogy elnöki tanácsadói közül kerülnek-e be miniszterek a leendő kabinetbe, Dan azt mondta: tanácsosai között valóban akadnak olyanok, akik jó miniszterek lehetnének, de ez kizárólag a kormányfőre tartozik.
Erõs, a különbözõ földtani intézetek mérései szerint 7,0 és 7,8 közötti magnitúdójú földrengés rázta meg hétfõ reggel a Fülöp-szigetek déli részét. A helyi katasztrófavédelem szerint legkevesebb 32 ember meghalt, a sérültek száma meghaladja a 140-et. A Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Japán egyes csendes-óceáni partvidékein cunamiriadót, illetve -figyelmeztetést adtak ki. A riasztásokat néhány órával késõbb feloldották.
