Kedves hallgatóink, csütörtökön, november 5-én karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári (Szakálháza) adótorony körzetében középhullámon az 1314-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Kedves hallgatóink, csütörtökön, november 5-én karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári (Szakálháza) adótorony körzetében középhullámon az 1314-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Az alkalmazottak veszítenek, amennyiben megadózzák a nyugdíjalapok által bevételezett osztalékokat – állítja a Nyugdíjalapok Résztvevőinek Egyesülete. Ugyanakkor riasztónak tartja a…
Tavaly csaknem 13 százalékkal nőtt hazánkban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint az előző évhez mérten – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok próbálja minél inkább meghosszabbítani az ukrajnai konfliktust.
Kilowattóránként mintegy 2,5 eurócentes gázadót vezetnek be október 1-től Németországban a gázimport megnövekedett költségeire hivatkozva. A lakosságnak így még az eddig vártnál is drágább lesz a fűtés télen.
Irán írásban válaszolt a végleges ütemtervnek nevezett ajánlatra, mely a világhatalmakkal kötött, megtépázott nukleáris megállapodásának helyreállítását célozza.
Elsietett és gazdaságilag megalapozatlan „ideológiai döntésnek” tartja a belső égésű motorok betiltását Winkler Gyula néppárti (EPP) európai parlamenti képviselő. Az…
Szellemi ezermester – így jellemezte Ferencz Imre költő, szerkesztő Székedi Ferencet, amikor bemutatta önéletrajzi kötetét a Csíkszeredai Könyvvásáron. Az írógéptől…
Az alkalmazottak veszítenek, amennyiben megadózzák a nyugdíjalapok által bevételezett osztalékokat - állítja a Nyugdíjalapok Résztvevőinek Egyesülete. Ugyanakkor riasztónak tartja a kormánykoalíció politikusainak utóbbi időben elhangzott nyilatkozatait. Az egyesület nemkormányzati szervezet, amely a magán nyugdíjak második pillérébe befizető alkalmazottak jogaiért harcol.
Ismét tiltakoznak a rendőr szakszervezetek, ezúttal a Belügyminisztérium előtt, miután a múlt héten a Pénzügyminisztériumnál álltak sztrájkőrséget.
A rendőrök elégedetlenek béreikkel és kifogásolják, hogy a kormány folytatja azt a politikáját, hogy preferenciálisan nyújt béremeléseket a költségvetési alkalmazottaknak. A tiltakozók szerint a kormánykoalíció továbbra is semmibe veszi a rendőrök és a katonai nyugdíjasok jogait. A szakszervezetek holnap a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt székházai előtt szerveznek sztrájkőrséget. Legfontosabb követelésük a 2017-es bérezési kerettörvény alkalmazása, bizonyos juttatások növelése, illetve az élelmezési norma aktualizálása.
A Világbank 6 százalékos gazdasági növekedést vár az idén Romániától. Ez 2,5 százalékponttal nagyobb növekedés volna a januári prognózishoz képest. A nemzetközi pénzintézet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a térségben kockázatot jelent a lakosság alacsony átoltottsága a koronavírus ellen, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a gazdasági növekedést. A Világbank a jövő évre a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékos bővülésével számol, ami 0,4 százalékponttal haladja meg a korábbi becslést, 2023-ban 3,9 százalékos gazdasági növekedésre számít.
A Nemzetközi Valutaalap korábban közölte, hogy az idén 7 százalékos román gazdasági növekedésre számít, míg az Európai Bizottság 5,1 százalékos növekedést, a román hatóságok pedig 5 százalékos GDP-bővülést remélnek.
A román statisztikai intézet tegnap megerősítette, hogy a májusi gyorsjelentésnek megfelelően a román GDP az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 0,2 százalékkal csökkent, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint pedig azonos volt a 2020 első negyedévivel. 2021. január-március között a GDP 2,8 százalékkal volt nagyobb a 2020. október-december közötti időszakhoz mérten. Ez a növekedés jóval meghaladta a gazdasági elemzők várakozását, akik 0,5-1,0 százalékos negyedéves bővülésre számítottak.
Tavaly csaknem 13 százalékkal nőtt hazánkban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint az előző évhez mérten – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
A szezonális és napárhatással kiigazított érték szerint a növekedés 10,8 százalék volt. Decemberben az építőipari termelés 15 százalékkal nőtt 2021 tizenkettedik hónapjához mérten. A tavalyi egész éves növekedés főleg a felújítási munkálatoknak volt köszönhető, amelyek volumene több mint 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok próbálja minél inkább meghosszabbítani az ukrajnai konfliktust.
A moszkvai nemzetközi biztonsági konferencia résztvevőinek küldött üzenetében Putyin azt mondta, az ukrajnai helyzet alapján arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok próbálja meghosszabbítani a konfliktust, amint azt Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is teszi, szítva a potenciális konfliktusokat - közli a RIA NOVOSZTYI. Putyin szerint a Nyugatnak konfliktusokra van szüksége, hogy megőrizze hegemóniáját, ezért Ukrajnát ágyútölteléknek használja. Ugyanakkor biztosította a résztvevőket, hogy Oroszország az ENSZ Alapokmányában foglaltaknak megfelelően indította el ukrajnai különleges hadműveletét. A cél világos, Oroszország és állampolgárai biztonságának szavatolása, illetve a donbassi lakosság megóvása a népirtástól - hangsúlyozta Putyin.
Kilowattóránként mintegy 2,5 eurócentes gázadót vezetnek be október 1-től Németországban a gázimport megnövekedett költségeire hivatkozva. A lakosságnak így még az eddig vártnál is drágább lesz a fűtés télen.
A spanyol kormány úgy döntött: a klímákat tilos 27 foknál hidegebbre állítani, télen pedig nem lehet 19 foknál melegebb az intézményekben.
Az Egyesült Királyságban is nehéz idők jönnek. Sokan úgy készülnek, hogy a rezsiszámlák négyszer akkorák lesznek, mint tavaly. Ráadásul a kormány vészhelyzeti terve azzal számol: a téli időszakban a többórás áramkimaradások is rendszeressé válhatnak. Németországban sok helyen már most sincs éjszakai díszkivilágítás, és uszodákat is bezártak. A lakosság pedig októbertől akár ezer euróval is többet fizethet a rezsiért, mert a szolgáltatók rájuk terhelhetik költségeiket. A gázhiány miatt lassan ott tartanak, hogy az ipar és a lakosság igényét is korlátozni kell.
Romániában a 12 év fölötti lakosság 25 százaléka van beoltva COVID-19 ellen. Bukarest és Kolozs megye élen jár, Kovászna megye a sereghajtók között van az átoltottság tekintetében. A fővárosban az oltásra jogosult, azaz a 12 éven felüli lakosság 43,8 százaléka van beoltva COVID-19 ellen. Kolozs megye a második az országos rangsorban 40,4 százalékos átoltottsági aránnyal, majd Szeben (34%), Brassó (32,1%), Temes (31%) és Konstanca (30,7%) megye következik - közölte Valeriu Gheorghiţă katonaorvos, az országos oltáskampány vezetője. A legkisebb arányban Kovászna (17,5%), Bákó (16,7%), Giurgiu (16,2%), Botoşani (16,1%) és Suceava (15,1%) megye lakossága élt az immunizálás lehetőségével.
Korosztály szerinti lebontásban a 60 és 69 év közöttiek kapták meg a legnagyobb arányban az oltást, 35,4 százalékuk, azaz 885.569 személy. A 70 és 79 év közöttiek korosztályába tartozók 33,2 százaléka van beoltva, az 50 és 59 év közöttiek körében 32,5 százalékos az átoltottság. Ugyanakkor a 12 és 15 év közötti gyerekek 1,1 százaléka és a 16 és 19 év közötti fiatalok 14,2 százaléka kapta meg a vakcinát.
Tavaly több mint 1 millió gépjármű-vezetői jogosítványt állítottak ki hazánkban, míg egy évvel korábban szinte 959 ezret.
317 ezren első alkalommal igényeltek jogosítványt, számuk mintegy 30 százalékkal nagyobb a 2021-es évhez mérten – közölte a belügyminisztérium. A vizsgált időszakban több mint 3 millió rendszámtáblát bocsátottak ki a hatóságok. Tavaly szinte 10 millió jármű volt hazánkban. Ebből több mint 23 ezer elektromos és csaknem 120 ezer hibrid járművet tartanak nyilván.
Irán írásban válaszolt a végleges ütemtervnek nevezett ajánlatra, mely a világhatalmakkal kötött, megtépázott nukleáris megállapodásának helyreállítását célozza.
Az iráni állami IRNA hírügynökség nem közölt részleteket a válasz tartalmáról, de azt sugallta, hogy Teherán továbbra sem fogadja el az Európai Unió közvetítésével készült javaslatot, annak ellenére, hogy nem lesz több tárgyalás. Az atomalku felélesztéséről tavaly áprilisban kezdődtek tárgyalások Bécsben. A 2015-ös egyezmény értelmében Irán kötelezte magát nukleáris tevékenysége korlátozására, aminek fejében fokozatosan feloldották a vele szemben elrendelt büntetőintézkedések többségét. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, és egyebek között fokozta az urándúsítást.
A kormánykoalíciónak minél hamarabb "helyre kell hoznia azokat a hibákat, amelyeket az előző szociáldemokrata kormány követett el" – jelentette ki Florin Cîțu. A miniszterelnök ugyanakkor kedvezőnek nevezte az Európai Bizottság által tegnap közzétett jelentést a román igazságszolgáltatásról.
Stelian Ion igazságügyi miniszter is úgy ítélte meg, hogy a legújabb jelentés alapvetően pozitív hangvételű, hűen és objektíven tükrözi mindazt, ami az elmúlt években történt az országban az igazságügyi reform terén. A tárcavezető ismét hangsúlyozta a bírák és ügyészek által elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztály mielőbbi felszámolásának szükségességét, amely Brüsszel egyik fő kérése. Ezt az ügyészségi részleget a szociáldemokraták kormányzása idején hozták létre azért, hogy ne a korrupcióellenes ügyészség vizsgálja a törvénytelenségek elkövetésével gyanúsított bírákat és ügyészeket, hanem ez a speciális részleg.
Elsietett és gazdaságilag megalapozatlan "ideológiai döntésnek" tartja a belső égésű motorok betiltását Winkler Gyula néppárti (EPP) európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ politikusa – többi EPP-s kollégájához hasonlóan – nemmel szavazott arra a javaslatra, amely szerint 2035-től nem lehetne forgalomba helyezni dízel- és benzinüzemű új autókat.
Chuttersnap/Unsplash
Winkler több kifogást fogalmazott meg a mindössze 61 fős szavazattöbbséggel elfogadott döntéssel szemben. Egyrészt ezáltal az Európai Unió leteszi a garast egyetlen technológia, az elektromos autózás mellett – ezzel közvetve kizárja az innovációt, illetve hazavágja a „hagyományos” autópiacot, munkahelyek millióit veszélyeztetve. Nem utolsó sorban az elektromos autók ára, valamint a hiányos és elégtelen töltőhálózat luxuscikké teszi a mobilitást. Az ilyen ideológiai döntések nem feltétlenül váltják be a hozzájuk fűzött politikai számításokat sem – mutatott rá Winkler, példaként említve a németországi atomerőművek bezárását, ami a Zöldeket erősítette, miközben a döntést meghozó kereszténydemokraták ellenzékbe kerültek.
Szellemi ezermester – így jellemezte Ferencz Imre költő, szerkesztő Székedi Ferencet, amikor bemutatta önéletrajzi kötetét a Csíkszeredai Könyvvásáron. Az írógéptől az Icloudig című kötet – ahogy az alcíme is mutatja: Egy zsögödi médiamunkás fél évszázadáról – a szerkesztők szerint nem csupán önéletrajz, hanem egyúttal kortörténet, székely korrajz is; egyszerre a szerző karriertörténete és az elmúlt 50 év médiatörténetének átfogó vetülete.
Mai adásunkban Benedek Csilla interjújával próbáljuk meg áttekinteni a Bukaresti Rádió jegyzetírójaként is működő Székedi Ferenc félévszázados újságírói és közéleti munkásságát.
Az alkalmazottak veszítenek, amennyiben megadózzák a nyugdíjalapok által bevételezett osztalékokat - állítja a Nyugdíjalapok Résztvevőinek Egyesülete. Ugyanakkor riasztónak tartja a kormánykoalíció politikusainak utóbbi időben elhangzott nyilatkozatait. Az egyesület nemkormányzati szervezet, amely a magán nyugdíjak második pillérébe befizető alkalmazottak jogaiért harcol.
