Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Húsvétra hangolódva Martinecz Márk János grafikusművész bibliai idézetekhez kapcsolódó grafikáiból nyílt kiállítás a bukaresti Liszt Intézet galériájában. A képeknek Lovas András református lelkész, missziói referens meditációja és Pálúr János orgonaművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatójának zongoraimprovizációja adott egyedi értelmezést. Kép, zene és szöveg összeolvadt és egy nyelvezetté vált az est folyamán. A megnyitón a közönség előbb megtekinthette a kiállítást, majd Pálúr János zongoraimprovizációja és Lovas András meditációja közben ismét a közönség elé kerültek kivetítve a fiatal grafikus munkái. Martinecz Márk János vallomása szerint a …mindazáltal című grafikai sorozat készítésekor a ciánkék nyomdafesték homogén felülete volt az a tér, amelyben szinte magától megjelent előtte a Gecsemáné kert, Jézus leborulása és gyötrődése. Mai nagypénteki egyórás rendhagyó adásunkban összeállítást hallhatnak a kiállításról. Az alkotókkal művészetükről és hitükről, valamint a vallás és a kultúra szoros kapcsolatáról beszélgettünk.
A 80 éves Mircea Lucescu, a román labdarúgó válogatott volt szövetségi kapitánya ma szívinfarktust kapott a kórházban, éppen azon a napon, amikor ki akarták utalni. Lucescut egy héttel ezelőtt szállították kórházba, amikor rosszul lett a válogatott edzésén, ami a Szlovákia elleni barátságos, a román csapat által 2-0-ra elvesztett mérkőzést előzött meg. Lucescut megműtötték a múlt héten, miután rosszul lett. A szakember arra panaszkodott, hogy az edzésen egyszerűen nem tudott lélegezni. Azóta úgy nézett ki, hogy minden rendbe jött, de ma reggel szívinfarktust kapott. A román sportsajtó értesülései szerint a szakembert újra kellett éleszteni. A kórház közlése szerint Lucescu állapota jelenleg stabil.
Ki lesz a következő szövetségi kapitány?
A Román Labdarúgó Szövetség tegnap jelentette be, hogy Lucescu megbízatása a válogatott élén véget ért. Ma közölték, hogy a technikai bizottság mai ülésén több személyt is javasolt szövetségi kapitánynak. A testület egyhangúlag javasolta Gheorghe Hagi kinevezését, de Edward Iordănescu neve is a listán szerepel, akárcsak másoké. A technikai bizottság javaslatait a szövetség ügyvezető testületének a jövő szerdán, április 8-án esedékes ülésén mutatják be.
A pénzügyminisztérium közzétette azt a sürgősségirendelet-tervezetet, amely a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes, literenként 30 banis csökkentését, valamint egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulás bevezetését irányozza elő a Romániában kitermelt kőolajat hasznosító gazdasági szereplők számára – adta hírül az Agerpres hírügynökség. A rendeletet pénteken a várhatóan délután 2-kor kezdődő rendkívüli ülésen fogadja el a kormány. Ezt Ilie Bolojan kormányfő is megerősítette tegnap.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a jövedékiadó csökkentéséből származó bevételek mintegy 610 millió lejre tehetők, a szolidaritási hozzájárulás pedig a kőolaj világpiaci árának alakulásától függően 70 és 650 millió lej közötti összeggel gyarapíthatja az államkasszát. Alexandru Nazare pénzügyminiszter a közleményben hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó csökkentése közvetlenül mérsékli az üzemanyagok árát, míg a szolidaritási hozzájárulás lehetővé teszi a válsághelyzetben keletkező rendkívüli cégbevételek igazságosabb elosztását.
A tervezet értelmében a gázolaj jövedéki adója az intézkedés hatálybalépésétől ideiglenesen csökken, a kőolaj- és üzemanyagpiaci válság időtartamára. A lépés célja az inflációs nyomás enyhítése, valamint a szállítási és elosztási költségek stabilizálása. Ezzel párhuzamosan szolidaritási hozzájárulásra kötelezik a Románia területén kitermelt kőolajat hasznosító vagy feldolgozó vállalatokat, ha a Brent kőolaj havi átlagára meghaladja a 70 dollárt hordónként.
A nyersolajat feldolgozás nélkül értékesítő cégek esetében a szolidaritási hozzájárulás (extraprofitadó) alapja az ebből származó bevételek 60 százaléka, amelyre a kőolaj árának függvényében 1,5 és 9,9 százalék közötti, progresszív adókulcsot alkalmaznak.
Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Ezt maga Nicușor Dan közölte, mielőtt a koalícióspártok vezetőivel tárgyalóasztalhoz ült a bírák és az ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet kapcsán.…
Az amerikai katonák számának csökkentése nem gyengíti Románia biztonságát – nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek a brüsszeli Wilfried Martens Központ biztonságpolitikai…
Eszerint a halálbüntetés alkalmazható lenne palesztin elkövetőkkel szemben, ha izraeli civilek ellen követnek el halálos támadást. Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági…
Az amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy egymilliárd dolláros kártérítési pert indít a BBC ellen, miután a brit közszolgálati médiatársaság kormányzótanácsának…
Az amerikai Szenátusban megszületett egy ideiglenes megállapodás a demokraták és a republikánusok között, amely véget vethet az Egyesült Államok költségvetési patthelyzetének.…
Csíky András Kossuth-díjas színművész, a 20. századi erdélyi magyar színjátszás meghatározó alakjának nevét viselő Csíky András Alapítvány Kuratóriuma 2024-ben művészeti…
Ezt maga Nicușor Dan közölte, mielőtt a koalícióspártok vezetőivel tárgyalóasztalhoz ült a bírák és az ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet kapcsán.
Az elnök szerint a frissen kinevezett miniszterelnök-helyettes „szerencsétlenül fogalmazott”, de a reakciók eltúlzottak, és „egy vélemény nem minősülhet bűncselekménynek”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a CSM közösség elleni uszításért bűnvádi feljelentést tett Gheorghiu ellen, miután a politikus egy vasárnap sugárzott interjúban úgy értékelte: a bírák és ügyészek speciális nyugdíjazása, illetve az átlagnyugdíj többszörösére rúgó juttatása olyan kiváltság, amely nem folytatódhat örökké; amiatt a társadalom más rétegeitől kell elvonni forrásokat.
Több civil szervezet kiállt Gheorghiu mellett egy nyílt levélben, amelyet eddig több mint 3300-an írták alá.
Közben aggodalmát fejezte ki a „Dăruiește Viață” civil szervezet egyik társalapítója, Carmen Uscatu amiatt, hogy Oana Gheorghiu – a szervezet másik alapítója – a miniszterelnök-helyettesi kinevezése ellenére továbbra is tagja az egyesület legfőbb döntéshozó testületének. Bár Gheorghiu felfüggesztette magát az operatív szerepeiből, a közgyűlésben való jelenléte szerintük összeférhetetlenséget jelent.
Uscatu elmondta: több nemzetközi szponzor és magánadományozó is visszavonta támogatását, mivel a szervezet korábban nyilatkozott arról, hogy nincs kormányzati kötődése. A civil szervezet most azon dolgozik, hogy tisztázza a szerepköröket és megőrizze a közösség bizalmát.
A „Dăruiește Viață” eddig több mint 53 millió eurót fektetett be egy bukaresti gyermekonkológiai kórház megépítésébe, és továbbra is átlátható működést ígér. Carmen Uscatu hangsúlyozta: ő maga nem kíván politikai szerepet vállalni, hanem szakmai tudását a beteg gyermekek érdekében kívánja kamatoztatni.
Ismét román területen értek földet egy drón roncsai keddre virradó éjszaka, miután Oroszország újabb légitámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen – erősítette meg a védelmi minisztérium.
A közlemény szerint a radarok észlelték a román légtér közvetlen közelében repülő drónok jelenlétét és riasztották a légvédelmet, a ködös időjárás azonban nem tette lehetővé a járőrszolgálat vadászgépeinek felszállását.
A határtól 5 kilométernyire fekvő Grindu község térségében becsapódott drónroncsok nem okoztak sérülést vagy tüzet, a területet lezárták.
Nicusor Dan román államfő újságírók érdeklődésére reagálva úgy értékelte: balesetről lehet szó, "korábban is történt hasonló eset".
A korábbi légtérsértésekre reagálva a Legfelsőbb Védelmi Tanács szeptember végén engedélyezte, hogy a román légteret megsértő katonai drónok és repülőgépek lelövéséről az illetékes katonai parancsnokság döntsön.
Lemondott a Vasúti Reform Hatóság (ARF) éléről Mihai Barbu, miután büntetőeljárás indult ellene korrupció gyanúja miatt és hatósági felügyelet alá került. Barbu lemondásáról a hatóság Facebook-oldalán közzétett rövid bejegyzésben adtak hírt.
Mihai Barbut a Fănel Bogos üzletember ellen indított büntetőeljárás keretében helyezte hatósági felügyelet alá 60 napra a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Azzal gyanúsítják, hogy politikai befolyását felhasználva próbált segíteni a baromfitelepeket birtokló Bogosnak, aki több mint hárommillió eurós kártérítést követelt a Vaslui megyei állategészségügyi hatóságtól egy szalmonellajárvány után. A hatóság elutasította a kérelmet, mivel a csirkefarmok nem feleltek meg az előírásoknak.
Barbu állítólag megpróbált nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A DNA szerint azt is megígérte, hogy eléri a Vaslui megyei igazgató leváltását, ha az nem vonja vissza a szabálytalanságokat rögzítő intézkedéseket.
A Nemzeti Liberális Párt múlt héten felfüggesztette Mihai Barbut minden pártbeli tisztségéből.
Az amerikai katonák számának csökkentése nem gyengíti Románia biztonságát – nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek a brüsszeli Wilfried Martens Központ biztonságpolitikai szakértője. Ionela Ciolan szerint az ország védelmét továbbra is a NATO előretolt harccsoportjai garantálják.
Emlékeztetett: az amerikai katonák rotációs alapon, egy kétoldalú román-amerikai megállapodás keretében voltak jelen, nem a NATO struktúrájának részeként. Washington lépése azt az üzenetet hordozza, hogy az európai országoknak képesnek kell lenniük saját kontinensük védelmére.
Ciolan szerint Romániának erősítenie kell az EU-val és kulcsállamokkal – például Franciaországgal és Lengyelországgal – való védelmi együttműködést, növelnie kell a katonai kiadásokat, és ki kell használnia az európai védelmi forrásokat. Ukrajna bekapcsolása az európai hadiiparba szintén stratégiai fontosságú, különösen a drón- és mesterséges intelligencia fejlesztések terén.
Eszerint a halálbüntetés alkalmazható lenne palesztin elkövetőkkel szemben, ha izraeli civilek ellen követnek el halálos támadást.
Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter kezdeményezését 39 igen és 16 nem szavazat mellett fogadták el. A 120 fős parlamentben több párt bojkottálta a szavazást.
A Reuters emlékeztet, hogy Izrael 1954-ben eltörölte a halálbüntetést gyilkosság esetén. Az egyetlen kivégzés azóta, 1962-ben a náci Adolf Eichmanné volt.
Ben-Gvir javaslatának célja meggátolni a jövőbeni fogolycseréket, amelyek során elítélt palesztinokat engednek szabadon.
A javaslatnak még három szavazáson kell átmennie, mielőtt törvényerőre emelkedik.
Az amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy egymilliárd dolláros kártérítési pert indít a BBC ellen, miután a brit közszolgálati médiatársaság kormányzótanácsának elnöke, Samir Shah elnézést kért, amiért a Panorama című televíziós hírmagazin félrevezető módon szerkesztve közölte Donald Trump 2021 januárjában elhangzott beszédét.
A műsor így azt sugallta, mintha az elnök kifejezetten a kongresszus washingtoni épületegyüttesének megrohamozására biztatta volna támogatóit, akik megpróbálták megakadályozni a demokrata párti Joe Biden beiktatását.
Vasárnap benyújtotta lemondását Tim Davie vezérigazgató és Deborah Turness, a BBC News vezetője, miután a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap nyilvánosságra hozott egy 19 oldalas belső emlékeztetőt, amely az ominózus Panorama-műsort kritizálta.
Sajtóértesülés szerint Trump jogi képviselői november 14-ig adtak haladékot a BBC-nek, hogy hivatalosan visszavonja az elhangzott "rágalmakat", és közvetlenül Trumptól elnézést kérjen a történtekért.
A bolgár parlament sürgősségi törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy teljes ellenőrzést vegyen át a Lukoil orosz olajipari óriás helyi műveletei felett. A döntés azután született, hogy a Gunvor Group visszavonta ajánlatát a Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlására. A törvény értelmében a bolgár kormány különleges adminisztrátorokat nevez ki, és a vállalat nem élhet vétójoggal.
Romániában ezzel szemben egyelőre nincs hivatalos döntés. A kormány fontolgatja, hogy halasztást kér az amerikai szankciók alkalmazására, amelyek november 21-én lépnek életbe. A Ploiești-i Petrotel finomító eladása már évek óta napirenden van, de a beruházási igények miatt nem találtak vevőt. A román kormány szerint a Lukoil hazai benzinkút-hálózata stratégiai fontosságúbb, mint maga a finomító.
A legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító díj öttagú zsűrije hétfőn késő este Londonban jelentette be a döntést.
Az 1974-ben Kanadában született, Angliában felnőtt, Oxfordban végzett, Bécsben élő David Szalay - akinek édesapja magyar, édesanyja kanadai – a Flesh című új regényéért kapta a díjat. A főhős egy fiatal magyar férfi, István, aki Magyarországon nőtt fel, összeütközésbe került az igazságszolgáltatással, Irakban szolgált katonaként, majd biztonsági őrnek szegődött, utána pedig egy gazdag londoni család sofőrjeként a londoni felső tízezer életvitelét is közelről megtapasztalhatta.
A szeptemberben ismertetett rövid listán, amelyet 153 műből válogattak össze, David Szalayn kívül szerepelt az indiai származású Kiran Desai The Loneliness of Sonia and Sunny című művével - ő 19 éve már elnyerte a Booker-díjat -, valamint a brit Andrew Miller (The Land in Winter) és három amerikai író, Susan Choi (Flashlight), Katie Kitamura (Audition) és Ben Markovits (The Rest of Our Lives).
David Szalayt már 2016-ban is jelölték a Booker-díjra Minden, ami férfi (All That Man Is) című regényéért.
Roddy Doyle, a Booker-díjat odaítélő zsűri elnöke a döntés bejelentése után elmondta: a döntnökök öt órán át mérlegelték a rövid listára felkerült alkotásokat, de "a többi nagyszerű regény közül is kimagasló Flesh volt az, amelyikhez folyamatosan visszakanyarodtunk".
"Soha nem olvastunk még ehhez hasonlót. Sok szempontból sötét tónusú alkotás, mégis öröm volt olvasni" - fogalmazott Doyle. Hozzátette méltatásában, hogy "a regény végén sem tudjuk meg, milyen is István, a főszereplő, de ez nem hiányérzetet kelt, sőt éppen ellenkezőleg: valamiképp a szavak hiánya, vagy István szűkszavúsága az, amely lehetővé teszi István megismerését".
Gaby Wood, a Booker-díj alapítványának - Booker Prize Foundation - vezérigazgatója hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott: a zsűri mindegyik tagja egyetértett abban, hogy David Szalay "úttörő munkát végzett" új könyvével.
Hozzátette: osztozik a döntnökök elragadtatásában, mivel olyan szerző művéről van szó, aki hosszú évek óta lázas, elszánt elkötelezettséggel ír.
Szalay a döntés kihirdetése után a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy "kissé bódultan" nyugtázta az elismerést, és "kell még egy kis idő ahhoz", hogy feldolgozza a történteket. Hozzátette: talán túl alaposan győzködte magát arról, hogy úgysem ő kapja a Booker-díjat, annak érdekében, "hogy túlzott stressz nélkül" túljusson ezen az estén, és most fejben egy kicsit utol kell érnie az eseményeket.
A Booker-díjjal kitüntetett Flesh David Szalay hatodik műve.
Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat annak idején azzal a céllal hozták létre, hogy az angolszász nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló presztízsű elismerésben.
A Bookert korábban Nagy-Britannia, Írország és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták.
Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban 2013-ban eltörölték; azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek a díj odaítélése előtti egy évben meg kell jelennie az Egyesült Királyságban vagy Írországban.
Az elismerés 50 ezer font (22 millió forint) pénzjutalommal jár.
Az amerikai Szenátusban megszületett egy ideiglenes megállapodás a demokraták és a republikánusok között, amely véget vethet az Egyesült Államok költségvetési patthelyzetének.
A kétpárti egyezség januárig biztosítaná a kormányzati intézmények működésének finanszírozását. A megállapodást még jóvá kell hagynia a Képviselőháznak, majd Donald Trump elnök aláírására is szükség lesz. Az egyezség lehetővé teszi a szövetségi élelmiszersegély-program folytatását, amely mintegy 42 millió amerikait támogat. A demokraták elérték továbbá, hogy érvénytelenítsék több ezer közalkalmazott elbocsátását, amelyet Trump múlt hónapban rendelt el, és azt,hogy szavazatra bocsássák a szövetségi egészségügyi támogatások meghosszabbítását is, amelyek az év végén járnának le.
Csíky András Kossuth-díjas színművész, a 20. századi erdélyi magyar színjátszás meghatározó alakjának nevét viselő Csíky András Alapítvány Kuratóriuma 2024-ben művészeti díjat hozott létre, amelyet az Alapítvány Statútuma szerint arra érdemes, erdélyi színházművészeti intézményekben és független professzionális társulatoknál magyar nyelven alkotó, 35 év alatti színművészeknek ítél oda, az Alapító halálától számított első évforduló után.
A Kuratórium 2024-ben a Csíky András-díjat és az ezzel járó pénzösszeget a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának ítélte oda, amelynek Csíky András alapító tagja és örökös tagja, valamint egykori igazgatója volt.
A „Csíky András-díj 2025” odaítélése során a Kuratórium a romániai magyar színházművészeti intézmények, társulatok vezetőségének, művészeti tanácsainak jelöléseit figyelembe véve, az alapítvány szabályzatának megfelelően, kizárólag szakmai indokok alapján hozta meg döntését. A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma 2025-ben a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban látható Molnár Ferenc: Liliom című, Albu István rendezte előadásban nyújtott, lélektani szempontból részletesen kimunkált, eszköztárában fegyelmezett és letisztult, ugyanakkor megrendítően mély és különlegesen szuggesztív alakításáért Szilágyi Míra színművésznek, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művészének ítéli oda a Csíky András-díjat.
Európai viszonylatban Románia meglehetősen későn, mindössze hat éve szüntette meg a hivatalos iratok pecsét általi hitelesítését. Az ókortól a 19. századig tekinti át a pecsét használatát és szerepét az a tanulmánykötet, amelynek szerkesztőivel László Tibor beszélgetett. Műsorunkban szót ejtünk még egy két évvel korábbi konferencia anyagának kiadásáról, illetve „Izrael történelmének legsúlyosabb PR-katasztrófájáról”.
Ezt maga Nicușor Dan közölte, mielőtt a koalícióspártok vezetőivel tárgyalóasztalhoz ült a bírák és az ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet kapcsán.
Az elnök szerint a frissen kinevezett miniszterelnök-helyettes „szerencsétlenül fogalmazott”, de a reakciók eltúlzottak, és „egy vélemény nem minősülhet bűncselekménynek”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a CSM közösség elleni uszításért bűnvádi feljelentést tett Gheorghiu ellen, miután a politikus egy vasárnap sugárzott interjúban úgy értékelte: a bírák és ügyészek speciális nyugdíjazása, illetve az átlagnyugdíj többszörösére rúgó juttatása olyan kiváltság, amely nem folytatódhat örökké; amiatt a társadalom más rétegeitől kell elvonni forrásokat.
Több civil szervezet kiállt Gheorghiu mellett egy nyílt levélben, amelyet eddig több mint 3300-an írták alá.
Közben aggodalmát fejezte ki a „Dăruiește Viață” civil szervezet egyik társalapítója, Carmen Uscatu amiatt, hogy Oana Gheorghiu – a szervezet másik alapítója – a miniszterelnök-helyettesi kinevezése ellenére továbbra is tagja az egyesület legfőbb döntéshozó testületének. Bár Gheorghiu felfüggesztette magát az operatív szerepeiből, a közgyűlésben való jelenléte szerintük összeférhetetlenséget jelent.
Uscatu elmondta: több nemzetközi szponzor és magánadományozó is visszavonta támogatását, mivel a szervezet korábban nyilatkozott arról, hogy nincs kormányzati kötődése. A civil szervezet most azon dolgozik, hogy tisztázza a szerepköröket és megőrizze a közösség bizalmát.
A „Dăruiește Viață” eddig több mint 53 millió eurót fektetett be egy bukaresti gyermekonkológiai kórház megépítésébe, és továbbra is átlátható működést ígér. Carmen Uscatu hangsúlyozta: ő maga nem kíván politikai szerepet vállalni, hanem szakmai tudását a beteg gyermekek érdekében kívánja kamatoztatni.
