Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Húsvétra hangolódva Martinecz Márk János grafikusművész bibliai idézetekhez kapcsolódó grafikáiból nyílt kiállítás a bukaresti Liszt Intézet galériájában. A képeknek Lovas András református lelkész, missziói referens meditációja és Pálúr János orgonaművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatójának zongoraimprovizációja adott egyedi értelmezést. Kép, zene és szöveg összeolvadt és egy nyelvezetté vált az est folyamán. A megnyitón a közönség előbb megtekinthette a kiállítást, majd Pálúr János zongoraimprovizációja és Lovas András meditációja közben ismét a közönség elé kerültek kivetítve a fiatal grafikus munkái. Martinecz Márk János vallomása szerint a …mindazáltal című grafikai sorozat készítésekor a ciánkék nyomdafesték homogén felülete volt az a tér, amelyben szinte magától megjelent előtte a Gecsemáné kert, Jézus leborulása és gyötrődése. Mai nagypénteki egyórás rendhagyó adásunkban összeállítást hallhatnak a kiállításról. Az alkotókkal művészetükről és hitükről, valamint a vallás és a kultúra szoros kapcsolatáról beszélgettünk.
A 80 éves Mircea Lucescu, a román labdarúgó válogatott volt szövetségi kapitánya ma szívinfarktust kapott a kórházban, éppen azon a napon, amikor ki akarták utalni. Lucescut egy héttel ezelőtt szállították kórházba, amikor rosszul lett a válogatott edzésén, ami a Szlovákia elleni barátságos, a román csapat által 2-0-ra elvesztett mérkőzést előzött meg. Lucescut megműtötték a múlt héten, miután rosszul lett. A szakember arra panaszkodott, hogy az edzésen egyszerűen nem tudott lélegezni. Azóta úgy nézett ki, hogy minden rendbe jött, de ma reggel szívinfarktust kapott. A román sportsajtó értesülései szerint a szakembert újra kellett éleszteni. A kórház közlése szerint Lucescu állapota jelenleg stabil.
Ki lesz a következő szövetségi kapitány?
A Román Labdarúgó Szövetség tegnap jelentette be, hogy Lucescu megbízatása a válogatott élén véget ért. Ma közölték, hogy a technikai bizottság mai ülésén több személyt is javasolt szövetségi kapitánynak. A testület egyhangúlag javasolta Gheorghe Hagi kinevezését, de Edward Iordănescu neve is a listán szerepel, akárcsak másoké. A technikai bizottság javaslatait a szövetség ügyvezető testületének a jövő szerdán, április 8-án esedékes ülésén mutatják be.
A pénzügyminisztérium közzétette azt a sürgősségirendelet-tervezetet, amely a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes, literenként 30 banis csökkentését, valamint egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulás bevezetését irányozza elő a Romániában kitermelt kőolajat hasznosító gazdasági szereplők számára – adta hírül az Agerpres hírügynökség. A rendeletet pénteken a várhatóan délután 2-kor kezdődő rendkívüli ülésen fogadja el a kormány. Ezt Ilie Bolojan kormányfő is megerősítette tegnap.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a jövedékiadó csökkentéséből származó bevételek mintegy 610 millió lejre tehetők, a szolidaritási hozzájárulás pedig a kőolaj világpiaci árának alakulásától függően 70 és 650 millió lej közötti összeggel gyarapíthatja az államkasszát. Alexandru Nazare pénzügyminiszter a közleményben hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó csökkentése közvetlenül mérsékli az üzemanyagok árát, míg a szolidaritási hozzájárulás lehetővé teszi a válsághelyzetben keletkező rendkívüli cégbevételek igazságosabb elosztását.
A tervezet értelmében a gázolaj jövedéki adója az intézkedés hatálybalépésétől ideiglenesen csökken, a kőolaj- és üzemanyagpiaci válság időtartamára. A lépés célja az inflációs nyomás enyhítése, valamint a szállítási és elosztási költségek stabilizálása. Ezzel párhuzamosan szolidaritási hozzájárulásra kötelezik a Románia területén kitermelt kőolajat hasznosító vagy feldolgozó vállalatokat, ha a Brent kőolaj havi átlagára meghaladja a 70 dollárt hordónként.
A nyersolajat feldolgozás nélkül értékesítő cégek esetében a szolidaritási hozzájárulás (extraprofitadó) alapja az ebből származó bevételek 60 százaléka, amelyre a kőolaj árának függvényében 1,5 és 9,9 százalék közötti, progresszív adókulcsot alkalmaznak.
Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Egy sajtótájékoztató keretében ma délben bemutatta Nicușor Dan államfő a nemzetbiztonsági stratégiát, amely nagyobb szereppel ruházza fel a belföldi hírszerzést…
Ma délután 4 órától Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában folytat megbeszélést a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási…
Sikerült kompromisszumra jutnia a kormánykoalíciónak a helyi közigazgatás reformjáról – nyilatkozta Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke…
A kormány nem számol áfaemeléssel a 2026-os állami költségvetés összeállításakor – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a…
Éles küzdelem zajlik a bukaresti főpolgármeseteri tisztség elnyeréséért. A legfrissebb felmérés szerint a december 7-i előrehozott főpolgármester-választáson négy jelölt is…
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta tegnap Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy…
Egy sajtótájékoztató keretében ma délben bemutatta Nicușor Dan államfő a nemzetbiztonsági stratégiát, amely nagyobb szereppel ruházza fel a belföldi hírszerzést abban, hogy a korrupciós bűncselekmények esetében adatokat és bizonyítékokat gyűjtsön. Az elnök hangsúlyozta, hogy a hírszerzés csak az információk gyűjtésében vehet részt, az ügyészek által végzett eljárásban viszont nem. Az elnök szerint azért van szükség erre, mert a társadalomban igen elterjedt a korrupció. Az elnök közvitára bocsátotta a tervezetet, amit a Legfelsőbb Védelmi Tanács várhatóan november 24-én fog elfogadni.
Ma délután 4 órától Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában folytat megbeszélést a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) képviselőivel a bírák és ügyészek nyugdíjáról, amit a kormány csökkenteni akar, illetve növelni akarja a magisztrátusok szolgálati idejét és nyugdíjkorhatárát. Az egyeztetésre azt követően kerül sor, hogy korábban az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány által a parlamentben felelősségvállalással elfogadott törvényt, de a talárosok a tervezet ellen csak formai kifogást emeltek. Mint kiderült, a bírák és az ügyészek továbbra sem hajlandók elfogadni a kormány által kezdeményezett változtatásokat. Claudiu Sandu, a CSM elnöke tegnap kijelentette, hogy nem az utolsó nettó bérük 70 százalékát, hanem az utolsó bruttó fizetésük 65 százalékát szeretnék megkapni nyugdíjként és a 10 éves átmenet helyett 15-20 éves türelmi időszakot kérnek.
Sikerült kompromisszumra jutnia a kormánykoalíciónak a helyi közigazgatás reformjáról – nyilatkozta Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke tegnap este. A politikus elmondta, hogy az egyezség szerint egységesen csökkentik az önkormányzati álláshelyek maximális számát, de az átmeneti időszaknak tekintett 2026-os évben a polgármesterek és megyei tanácselnökök még eldönthetik: alkalmazottak elbocsátásával, vagy a személyi kiadások lefaragásával igazodnak a korlátokhoz. Hozzátette, hogy 2027-től ez a választási lehetőség megszűnik. Fritz elmondta, hogy a temesvári polgármesteri hivatalban csökkenteni fogják az álláskeretet. Közlése szerint a leépítések elkezdődtek, a múlt héten elbocsátottak már 40 alkalmazottat.
A kormánykoalíció szigorítani akarja a büntetéseket azokkal szemben, akik nem fizetik ki a bírságokat és a helyi adókat. Cseke Attila fejlesztési miniszter a Digi24 hírtelevíziónak elmondta, hogy azok a személyek, akik nem fizetik ki a helyi adójukat vagy a különböző bírságokat, nem adhatják el a lakásukat vagy autójukat anélkül, hogy teljesítenék ezt a kötelezettségüket. Emellett a bírságok kifizetésének elmulasztása miatt a jogosítványukat is felfüggeszthetik. A miniszter szerint a kormány hamarosan kidolgozza az erről szóló törvénytervezetet.
A kormány nem számol áfaemeléssel a 2026-os állami költségvetés összeállításakor - jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a jövő évi büdzsé kidolgozása nem lesz könnyű feladat. Közlése szerint tisztában van azzal, hogy a költségvetésnek az uniós helyreállítási források lehető legjobb felhasználására kell összpontosítania. A pénzügyminiszter bizakodóan nyilatkozott arról, hogy Románia teljesíteni fogja az idei hiánycélt.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) ma délelőtt tüntetést szervezett a kormány épülete előtt, ahonnan a parlamentig vonultak. A tüntetők megálltak több minisztérium épülete előtt is. A szakszervezeti szövetség felszólította a kormányt, hogy sürgősen intézkedjen a vásárlóerő csökkenésének megállításáról és a munkavállalók életkörülményeinek javításáról. A tiltakozás fő követelései között szerepelt az inflációt serkentő kormányzati politikák megszüntetése, valamint a minimálbér emelése.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció hazánkban - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). A nem élelmiszer jellegű termékek 10,9 százalékkal, a szolgáltatások 10,5 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,5 százalékkal drágultak egy év alatt. Az év elejétől számítva 9 százalékos volt az infláció. Mugur Isărescu, a jegybank kormányzója korábban kijelentette, hogy az infláció az év végéig valószínűleg 9 százalék fölött marad. A jegybank prognózisa szerint a fogyasztói árindex jövő év végén várhatóan 3 százalék lesz.
Szeptemberben 5443 lej volt a nettó átlagbér hazánkban, ami 4,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten – közölte ma az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér értéke elérte a 9078 lejt. A legnagyobb nettó átlagbért, 12 433 lejt a kőolaj- és gázkitermelés ágazatban jegyezték, de az információtechnológia ágazatában is a bérek megközelítették ezt a szintet. A legkisebb nettó bért, 3383 lejt a vendéglátóiparban jegyezték.
Éles küzdelem zajlik a bukaresti főpolgármeseteri tisztség elnyeréséért. A legfrissebb felmérés szerint a december 7-i előrehozott főpolgármester-választáson négy jelölt is jó esélyekkel indul. Az Avangarde ma közzé tett felmérése szerint Daniel Băluță, a Szociáldemokrata Párt jelöltje áll az élen 24 százalékos támogatottsággal. Második a liberális Ciprian Ciucu 21 százalékkal, harmadik az USR-és Cătălin Drulă 20 százalékkal, míg a függetlenként induló és az AUR által támogatott Anca Alexandrescu televíziós műsorvezető támogatottsága 17 százalék.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta tegnap Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet - írta az AFP francia hírügynökség. Kedd reggel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy meghiúsította a brit-ukrán műveletet, amelynek célja egy Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt orosz MiG-31 harci repülőgép külföldre történő eltérítése volt. Ukrajna Biztonsági és Védelmi Tanácsának dezinformációellenes központja propagandának minősítette ezeket a vádakat. A román külügyminisztérium szóvivője, Andrei Țărnea kitalációnak minősítette a vádakat.
Átvette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatói tisztségét Albu István rendező, aki versenyvizsga útján nyerte el a tisztséget – adta hírül a Háromszék napilap. Az intézményvezető korábban a gyergyószentmiklósi Figura Színházat vezette. Az új igazgató egyik legfőbb kihívása az, hogy januártól kezdődik a Tamási Áron Színház épületének felújítása, ami három évig tart. Ebben az időszakban a társulat alternatív helyszíneken fog játszani. Az új igazgató példaként említette a kamaratermet, a dohánygyárat, a Mikó Kollégium konferenciatermét, a Háromszék Táncstúdiót, a román színházat és szabadtéri színpadokat.
Folytatódik ma este a Liszt Intézet által szervezett Bukaresti Magyar Filmhét, amelyen este 6 órától Csibi László Szabadság a hegyen című dokumentumfilmjét vetítik, majd 8 órától Fazakas Péter Ványa bácsi – Buborékkeringő című tragikomédiáját láthatja a közönség a Román Parasztmúzeum mozitermében.
Egy sajtótájékoztató keretében ma délben bemutatta Nicușor Dan államfő a nemzetbiztonsági stratégiát, amely nagyobb szereppel ruházza fel a belföldi hírszerzést abban, hogy a korrupciós bűncselekmények esetében adatokat és bizonyítékokat gyűjtsön. Az elnök hangsúlyozta, hogy a hírszerzés csak az információk gyűjtésében vehet részt, az ügyészek által végzett eljárásban viszont nem. Az elnök szerint azért van szükség erre, mert a társadalomban igen elterjedt a korrupció. Az elnök közvitára bocsátotta a tervezetet, amit a Legfelsőbb Védelmi Tanács várhatóan november 24-én fog elfogadni.
