Ettől a héttől 25%-ra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat - jelentette be Donald Trump,az Amerikai Egyesült Államok elnöke - tudósít az Euronews hírügynökség.
Az amerikai elnök azzal indokolta a lépést, hogy az EU nem tartja be az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást. Nem egyértelmű azonban, hogy a döntés mennyiben egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság februári határozatával, amely szerint a vámok kivetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője hangsúlyozta, ha az Egyesült Államok a közös nyilatkozattal ellentétes intézkedéseket hoz, az EU megvédi saját érdekeit és nyitva hagyja a válaszlépések lehetőségét.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy hétfőtől nagyszabású műveletet indít a Perzsa-öbölben rekedt kereskedelmi hajók kimenekítésére, miután Irán február végén indított háborúja leállította a Hormuzi-szoroson át haladó forgalmat. Irán 14 pontos békejavaslatát a nukleáris kérdések halasztásával vetette fel, de Washington szigorú korlátozásokat követel az iráni nukleáris programra. A konfliktus globális gazdasági hatásai már most is jelentősek: az olajárak 100 dollár fölé emelkedtek, és felmerül a kérdés, hogy létezik-e valós alternatíva az olajfüggőség csökkentésére.
Az energetikai reziliencia növelése abszolút prioritásnak számít, és Románia jelentős mértékben hozzájárulhat ehhez földrajzi elhelyezkedésének, fejlett infrastruktúrájának, valamint a transzatlanti partnerség melletti elkötelezettségének köszönhetően - hangsúlyozta hétfőn Nicușor Dan államfő. Az elnök az Európai Politikai Közösség nyolcadik csúcstalálkozóján vesz részt hétfőn Jerevánban.
Az esemény keretében Bulgária, Szerbia, Görögország, a Moldovai Köztársaság és Románia vezetői a Vertikális Gázfolyosóról és ennek a regionális energiaellátás biztonságának megerősítésében betöltött szerepéről tárgyaltak. "Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a beszerzési források és a tranzitútvonalak diverzifikálása nem opcionális, hanem stratégiai szükségszerűség" - számolt be Facebook-bejegyzésében az államfő.
Nicușor Dan Maia Sandu moldovai elnök mellett részt vesz a Moldovai Köztársasággal foglalkozó csoport ülésén is. A csoportot Románia és Franciaország közös kezdeményezésére hozták létre 2024-ben, és célja a Moldovának nyújtott nemzetközi támogatás megerősítése.Ugyanakkor a román államfő Jakov Milatovic montenegrói elnökkel együtt fogja vezetni a dezinformáció és a hibrid fenyegetések témájában tartandó kerekasztal-beszélgetést.
Hétfői Facebook-bejegyzésében a tárcavezető azt írta, határozott intézkedéseket hozott ott, ahol a megoldások várattak magukra, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a külföldön élő román állampolgárok "bürokrácia vagy hanyagság miatt" ne tudjanak élni a jogaikkal. Oana Țoiu a bonni konzulátus teljes vezetőségét visszahívta, kinevezett egy 15 év tapasztalattal rendelkező konzult, és kiküldött Bonnba egy külügyi stábot. Prioritásuk a környéken élő mintegy 300 ezer román állampolgár elmaradt ügyeinek rendezése. A miniszter szerint az elmúlt években a konzulátusnál nehézkes volt az időpontkérés, az online rendszer nem működött, és a késések miatt az emberek sokszor feleslegesen utaztak el addig, mert nem tudták elintézni az ügyeiket.
A külügyminiszter visszahívta a hamburgi konzult is. Az ottani román konzulátust létrehozták, de a működése azóta sem indult be, és a tárcavezető szerint "ez a stagnálás nem tolerálható. A konzuli rendszer modernizálása erkölcsi kötelességünk a diaszpórában élő román közösségekkel szemben" - tette hozzá bejegyzésében Oana Țoiu tárcavezető.
Ettől a héttől 25%-ra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat - jelentette be Donald Trump,az Amerikai Egyesült Államok elnöke - tudósít az Euronews hírügynökség.
Az amerikai elnök azzal indokolta a lépést, hogy az EU nem tartja be az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást. Nem egyértelmű azonban, hogy a döntés mennyiben egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság februári határozatával, amely szerint a vámok kivetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője hangsúlyozta, ha az Egyesült Államok a közös nyilatkozattal ellentétes intézkedéseket hoz, az EU megvédi saját érdekeit és nyitva hagyja a válaszlépések lehetőségét.
Adásunkban a magyar líra egyik legérzékenyebb hangú alkotójára, az aradi származású Tóth Árpádra emlékezünk születésének 140. évfordulója alkalmából, majd Matei…
Nicușor Dan államfő ma délelőtt a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetemen kijelentette, hogy hazánk valószínűleg belép mától a politikai turbulenciák időszakába, de…
Ma dönt a Szociáldemokrata Párt arról, hogy folytatja-e a kormányzást a jelenlegi kormánykoalícióban vagy nem. A szociáldemokraták várhatóan azt fogják…
Az Egyesült Államok haditengerészete megszállt egy iráni zászló alatt közlekedő teherszállító hajót az Ománi-öbölben. Az akció miatt Teherán válaszlépéseket helyezett…
Adásunkban a magyar líra egyik legérzékenyebb hangú alkotójára, az aradi származású Tóth Árpádra emlékezünk születésének 140. évfordulója alkalmából, majd Matei Pop kolozsvári zeneszerző beszél egy zenei csemegének számító kortárs dalest élményei nyomán a zene és költészet kapcsolatáról.
A hétvégén hét ember életét követelte egy lövöldözés Kijevben. A hatóságok szerint egy fegyveres túszokat ejtett egy szupermarketben, mielőtt a rendőrség ártalmatlanította volna. A tragédia után sokan azt követelik, hogy a civileknek joguk legyen önvédelmi fegyvert hordani, mások viszont attól tartanak, hogy a háború okozta traumák és a több millió illegálisan keringő fegyver miatt ez további erőszakhoz vezetne, írja a Reuters.
A parlament előtt már korábban is volt egy törvénytervezet a fegyverviselés szabályozásáról, amely 2022-ben átment az első olvasaton, és most ismét napirendre kerülhet. A belügyminiszter támogatja a szigorú, de engedélyező szabályozást, míg több törvényhozó óvatosságra int, mondván: egy tragédia után nem szabad érzelmi alapon törvényt módosítani.
Az Egyesült Államok és Irán közötti, közel két hete fennálló tűzszünet szerdán éjjel lejár, miközben a béketárgyalások folytatásáról szóló hírek egymásnak ellentmondó jelzéseket küldenek a világnak, írja a Reuters.
A február 28-án az USA és Izrael által indított háborút követően kéthetesnyi fegyverszünet vette kezdetét – ez most a végéhez közeledik. Az első tárgyalási kör tíz napja eredmény nélkül zárult, Teherán pedig eleinte elzárkózott egy második fordulótól, miután Washington fenntartotta az iráni kikötőket sújtó blokádot, sőt, vasárnap le is foglalt egy iráni teherhajót.
Ugyanakkor egy pakisztáni forrás szerint van esély arra, hogy a felek szerdán mégis tárgyalóasztalhoz üljenek Iszlámábádban. JD Vance alelnök várhatóan személyesen is megjelenik a tárgyalásokon – Donald Trump elnök esetleg virtuálisan csatlakozna, ha megállapodás születne.
Irán egyelőre „pozitívan mérlegeli" a részvételt, de ragaszkodik feltételeihez: Washingtonnak el kell ismernie Teherán urándúsítási jogát, és fel kell oldania a blokádot.
Az olajpiacok az esetleges tárgyalások hírére valamivel megnyugodtak – az ár körülbelül fél dollárral csökkent, miután hétfőn hat százalékkal ugrott meg a bizonytalanság miatt.
A tét rendkívül magas: az iráni Hormuzi-szoros a világ kőolaj- és cseppfolyósítottgáz-szállításának körülbelül egyötödét bonyolítja le. Trump leszögezte: Irán nem rendelkezhet nukleáris fegyverrel, Teherán viszont ragaszkodik atomprogramjának legalább részleges megőrzéséhez.
Ha a tárgyalások csütörtök reggelre sem indulnak el, a háború folytatódhat – ez pedig globális gazdasági sokkot okozhat.
A coțofenești-i arany sisakot és két arany karperecet a Román Nemzeti Történeti Múzeumban, kedden este mutatják be a sajtónak, majd szerdától május 3-ig a nagyközönség is megtekintheti azokat.
A műkincseket 2025 januárjában három férfi lopta el az asszeni Drents Múzeumból, miután felrobbantották az épület hátsó bejáratát. A tetteseket ugyan napok alatt elfogták, a kincsek hollétére csak idén április elején derült fény, miután a holland hatóságok megállapodást kötöttek két gyanúsítottal.
A tárgyak kiváló állapotban kerültek elő, egyetlen kisebb sérüléssel a sisakon. A harmadik karperec hollétét egyelőre nem sikerült meghatározni.
A mai nap folyamán Budapesten egyeztet Magyar Péter leendő miniszterelnök és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Erről a választásokon győztes Tisza Párt elnöke számolt be Facebook-oldalán.
A politikus néhány nappal ezelőtt hívta meg tárgyalásra Kelemen Hunort. Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétette videóban azt mondta: kérni fogja Kelemen Hunort, hogy az RMDSZ a jövőben ne avatkozzon be az anyaországi pártpolitikába.
Megrendülten értesültünk arról, hogy életének 72. évében, 2026. április 21-én Kisbácsban elhunyt Majtényi Ildikó, a Bukaresti Rádió hosszú időn át meghatározó munkatársa.
1954. március 13-án született Bukarestben, Majtényi Erik költő, író, szerkesztő, műfordító lányaként. Majtényi Ildikó életútja szorosan összefonódott a romániai magyar rádiózással: 1975 és 2005 között, három évtizeden át dolgozott a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségében.
Pályáját a rendszerváltás előtti években a szerkesztőség titkárságán kezdte, majd 1990 után szerkesztőként teljesedett ki. Nevéhez fűződik a Szombati fórum című, szombatonként jelentkező egyórás műsor, amelynek szerkesztőjeként rangos külső munkatársakat vont be a közös gondolkodásba. Olyan ismert alkotók és közírók működtek közre adásaiban, mint Halász Anna, Szász János, Fodor Sándor vagy Lászlóffy Aladár – a „nagy öregek” nemzedékének képviselői.
Majtényi Ildikó kezdeményezte A hét verse című rovatot is, amely éveken át gazdagította a műsorkínálatot, és fontos szerepet játszott a magyar irodalom népszerűsítésében. Szerkesztői munkáját alaposság, igényesség és elhivatottság jellemezte. Műsorai számára jelentős értékű hangzó archívumot, úgynevezett „aranyfonotékát” hozott létre, megőrizve számos fontos megszólalást és kulturális pillanatot.
Kollégái csendes, következetes, a tartalom iránt mélyen elkötelezett szakemberként emlékeznek rá, aki a háttérben dolgozva is maradandót alkotott. Majtényi Ildikó munkássága a romániai magyar rádiózás értékes fejezete marad. Emlékét kegyelettel megőrizzük.
Nyugodjon békében.
Majtényi Ildikő 1954-2026
2015-ben, a Bukaresti Rádió fennállásának 70. évfordulója alkalmából készült Majtényi Ildikóval interjú, amelyben pályájáról és a rádiós munka kulisszatitkairól vall. Hallgassák meg.
– Majtényi Ildikóval beszélgetek. Szervusz, Kuki! Mikor kerültél a Bukaresti Rádió szerkesztőségébe?
– Szervusz. Azt hiszem, hogy 1975-ben. Tehát tíz évvel korábban, mint Ági. (Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió egykori főszerkesztője, aki 2021. december 31-én hunyt el Ákosfalván – a szerk. megj.).
– Először mivel foglalkoztál?
– Hála Istennek titkársággal inkább, mert hát mivel lehetett akkor foglalkozni. Többnyire muszáj adások voltak. Volt egy-két apróbb interjú, amit megcsináltam, de azok olyan színes, semmiségek voltak. Nem is tudom, voltak-e hallgatóink.
– Voltak. Mi hallgattuk Csíkszeredában annak idején a Bukaresti Rádiót délután háromtól négyig. Téged a hallgatók a szombati műsoraidról ismernek. A nap jegyzetét te hoztad be a műsorba, azóta is létezik. És hozzád kötődik A hét verse is, ez a rovat már nincs meg. Mesélnél az adásaidról, hogy álltál hozzá, mi volt a célod velük?
– Én szerencsésnek éreztem és érzem magam, hogy a szombati adásokat vállalhattam. Igaz, hogy szombatonként dolgoztam, ám az adásidő miatt valószínűleg többen is hallgathatták a háromórai kezdés miatt. Ezt a visszajelzésekből következtettem. Így hát egy laza, semmitmondó, fura hírecskékből álló adásból lett a szombati fórum. Állandó munkatársai voltak Halász Anna, Szász János és Lászlóffy Aladár. Idézőjelben a nagy öregeknek nevezném őket. Ne felejtsem ki Fodor Sándort sem, de hát ő nem szombatonként volt, azt hiszem ő a szerdai jegyzetíró volt. Voltak mások is, például Gáspárik Atilla, akivel év végeken próbálkoztunk kabarékkal, azon kívül amúgy a forumba illő gondolatokkal, véleményekkel jelentkezett szombatonként az elején. Megtisztelő volt együttműködni ezekkel a munkatársakkal. Óriási, műveltségű, különleges személyiségek voltak. Ezek a nagy öregek mindig is a sajtóban dolgoztak, és 1989-ben már nem voltak nagyon fiatalok, amikor végre szabadon mondhatták el véleményüket. Talán ezért voltak igen jók, mert egy drasztikus cenzúra alatt lettek azokká, akik lettek ezek a jó tóllú emberek, majd egyszerre ott volt a teljes szólásszabadság.
– Gyere, beszéljünk egyenként róluk, ki volt Halász Anna, mert szerintem most már nagyon kevesen ismerik.
– Újságíróként kezdte, nagyváradi volt, eljött Bukaresbe, aztán ő is menekült a színházba a napi politika elől. És hála Istennek sikerült ez neki, színikritikus lett.
– Szász János?
– Nem kell nekem bemutatnom. Rengeteg könyve jelent meg. Szintén azokban az 1989 előtti években egy ilyen szabadabb műfaja volt A Hétben a naplójegyzetei, ha jól emlékszem. A hétnek az utolsó oldalán volt. Egyébként Halász Anikó is A Hétnél dolgozott.
– Mondod, hogy a nagy öregek, de ti barátok voltatok, ők el sem vállalták volna ezt a munkát, ha nem lett volna köztetek meg az a barátság?
– Szerintem vállalták volna, mert mondanivalójuk volt, amit évekig nem tudtak elmondani, és akkoriban, ‘89 után mindenki mindenhez hozzászólt, és nekik komoly véleményük is volt. És hát miért ne jusson el a hallgatókhoz, olvasókhoz, a sajtó, a magyar írott sajtó már alig volt. Szerintem vállalták volna. Jó, persze, így még jobb volt. Nem akarok dicsekedni, meg is harcoltam értük.
– Ki is jártál Szász Jánoshoz, mert ő nem tudott már bejönni a szerkesztőségbe. A jegyzeteit sokszor rögzítetted.
– Igen, mert idős emberek voltak már, és hát ragaszkodtam hozzájuk, nem csak ők a fórumhoz. Jó, ez a legkevesebb azért, hogy egy jó adás kikerekedjen belőle. És gondolom, jó adások voltak, mert tényleg sok visszajelzés volt. Halász Anna kapta a legtöbb levelet a szerkesztőségbe. Még névnapjára is felköszöntötték. Telefonon is keresték. Nagyon szerették, és volt is mit szeretni.
– A hét verse volt a másik rovatod. Mi vezérelt, amikor ez az ötlet megfogalmazódott benned?
– Nehéz kérdés, mert nem emlékszem pontosan. Talán azért, mert szeretem a verseket. És miért ne szerettesse meg az ember mással is esetleg. És mert jó verseink voltak, olyan beleillőnek találtam. Jól elválasztott valamit, nem kellett mindig slágereket beékelni, bár azok is kellettek, de jól jöttek a versek. Volt sok megzenésített versünk is, nem tudom mennyire kedvelték. Azóta csak egy ember mondta nekem, hogy hiányolja a verseket az adásból és általában a sajtóból, de gondolom egyedül van.
– Másik nagy érdemed az Aranyszalagtár. Állandóan gyűjtögetted és félretetted az értékesebb hanganyagokat.
– Igen, mert érdekeltek. Voltak akkoriban is már akkora nevek, még az átkosból is, amelyeket nem szabad elfelejteni, nem szabad eldobni.
– Kuki, neked mit jelentett a rádió?
– Körülbelül tizenöt év volt 1989 előtt és ugyancsak tizenöt év ‘89 után. Hát az első tizenötről ne beszéljünk. Az egy munkahely volt. Azután számomra főleg nagyon érdekes volt. Szerencsém volt, hogy ezekkel az emberekkel dolgozhattam, és láttam ezt a vulkánkitörést, ahhoz hasonlítanám ma. Akkoriban nem fogtam fel, csak azt akartam, hogy mások is hallják. És aztán láttam, hogy érdekli az embereket, akkor persze, hogy ragaszkodik az ember ahhoz, hogy ez menjen minél tovább. Hálás munka volt számomra, én is sokat tanultam. Furcsa, de érdekes is volt az áttérés a modern technikára, a számítógépekre. Olyan írógépeken dolgoztunk azelőtt, hogy azok most már múzeumba kerülhetnének.
– Egyébként engem te tanítottál meg ollóval hanganyagot vágni szalagon. Neked volt türelmed erre.
– Igen. Én szerettem ollóval és számítógéppel is dolgozni.
– Hallgatsz-e mostanában rádiót és főleg minket?
– Itt nehezen hallgathatunk, mert Marosvásárhely környékén nem lehet jól hallani a Bukaresti Rádiót.
– Igen, elvették a frekvenciánkat.
– Panaszkodnak is.
– Mi is, és nem adják vissza.
– Ez elég baj. Engedtétek. Mi azért ott megharcoltunk mindenért, volt például olyan Száz János-jegyzet, amelyért nagyon komolyan meg kellett harcolnom. Volt egy rövid periódus, amikor más volt a főszerkesztő, és szinte cenzúráról beszélhetünk akkoriban, ezért kellett megharcolni. Mondtam, hogy nélküle adást nem csinálok, és aznap nem lesz adás.
– Igen, akkor ilyen harcosabb időszak volt Meg lehetett valamiért harcolni.
– Harcolni mindig lehet, csak meg kell tanulja az ember. Talán az érdeklődés nincs meg. 89 előtt is lehetett harcolni, persze nem akkora sikerrel. Mindig lehetett harcolni, csak akarni kell.
Ilie Bolojan kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette, hogy ha a szociáldemokraták kilépnek a kormányból, elrendeli a PSD kormányzati tisztségviselőinek leváltását. A miniszterelnök a B1 TV-nek nyilatkozva elmondta, hogy nem támaszkodhat olyan emberekre, akik nem értik meg, hogy egy kormányzati tisztség felelősséggel jár. Ha pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) valóban kilép a kormányból – amit ő továbbra sem szeretne, mert az országnak nincs szüksége egy ilyen válságra –, akkor a szociáldemokrata miniszterek tisztségét a kormány többi minisztere veszi át ügyvivőként - mutatott rá Bolojan. Leszögezte azt is, hogy az általa vezetett kormány mindaddig folytatja mandátumát, ameddig a parlament bizalmatlansági indítvánnyal meg nem buktatja.
A szociáldemokraták az elmúlt időszak megszorító intézkedéseit róják fel a miniszterelnöknek, és azért is elégedetlenek, mert - szerintük - nincs valós párbeszéd a kormánykoalíción belül. Sorin Grindeanu pártelnök a hétvégén Temesváron úgy nyilatkozott, hogy az ország kormányozhatatlanná vált, nincs koherencia a kormányzati tevékenységben. Szerinte a koalíció többi tagja sem lehet elégedett a kabinet jelenlegi működésével, és ennek véget kell vetni. – Rossz irányba haladnak a dolgok, és ezt nem Sorin Grindeanu mondja, hanem a polgárok 80 százaléka. Változtatnunk kell az irányon – fogalmazott a PSD elnöke, aki szerint a hétfői szavazást követően egy új politikai valóság veszi kezdetét, és a válság elhúzódásának megelőzése érdekében gyorsan tisztázni kell a helyzetet. Grindeanu ismét leszögezte, hogy a PSD nem fog kisebbségi kormányt támogatni vagy a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) többséget alkotni. Grindeanu arra számít, hogy a hétfői döntésüket követően Nicușor Dan államfő konzultációra hívja a parlamenti pártokat.
Nicușor Dan államfő ma délelőtt a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetemen kijelentette, hogy hazánk valószínűleg belép mától a politikai turbulenciák időszakába, de reményét fejezte ki, hogy az ország a jelenlegi gazdasági és költségvetési úton marad, mert a kormánykoalíciót alkotó pártok között egyetértés van az állami költségvetésről és az uniós helyreállítási alap keretében végzett beruházások lezárásának fontosságáról. Az elnök megerősítette, hogy továbbra is Európa-párti kormányt szeretne, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy támogatja-e Ilie Bolojan kormányfőt, elmondta: neki közvetítői szerepe van, és igyekszik olyan megoldást találni, ami a kormányfővel elégedettek és a vele elégedetlenek számára is elfogadható. A körvonalazódó válsághelyzet további konkrét lépéseire vonatkozó kérdéseket elutasította arra hivatkozva, hogy előbb meg kell várni a szociáldemokraták döntését, majd holnap meglátják, mit kell tenni – mondta Nicușor Dan.
Ma dönt a Szociáldemokrata Párt arról, hogy folytatja-e a kormányzást a jelenlegi kormánykoalícióban vagy nem. A szociáldemokraták várhatóan azt fogják kérni, hogy Ilie Bolojan kormányfő mondjon le a miniszterelnöki posztról. Gyakorlatilag megvonják a kormányfőtől a bizalmat azon a belső szavazáson, amely ma délután 5 órakor kezdődik a párt belső gyűlésén a megyei szervezetek és a párt Országos Politikai Tanácsának mintegy 5000 tagjának részvételével. Ezt a belső konzultációt a szociáldemokraták már egy hónappal ezelőtt meghirdették. Eddig regionális tanácskozásokat tartottak, és szinte minden ülés után azt állították, hogy a jelenlegi körülmények között nem folytatható a kormányzás. Élesen bírálták a miniszterelnököt amiatt, hogy szerintük nem vette figyelembe a szociáldemokraták véleményét. Ilie Bolojan többször leszögezte már, hogy nem hajlandó lemondani. Ebben az esetben a szociáldemokraták visszavonhatják minisztereiket a kormányból, ami gyakorlatilag a koalíció felbomlását jelentené és egy újabb belpolitikai válság kezdetét.
Az Egyesült Államok haditengerészete megszállt egy iráni zászló alatt közlekedő teherszállító hajót az Ománi-öbölben. Az akció miatt Teherán válaszlépéseket helyezett kilátásba, és elutasította az újabb tárgyalási fordulót Washingtonnal. Donald Trump amerikai elnök egy közösségi platformon tett közlése szerint a 274 méter hosszú teherhajó figyelmen kívül hagyta az amerikai haditengerészet figyelmeztetéseit. A hajó amerikai szankciós listán szerepel feltételezett illegális tevékenységek miatt. Az incidens tovább rontotta a diplomáciai kilátásokat, hiszen Teherán elutasítja az újabb tárgyalási fordulót, arra hivatkozva, hogy Washington "túlzó követeléseket", "irreális elvárásokat" támaszt, folyamatosan változtatja álláspontját, miközben fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot. Az iráni vezetés ezt a fegyverszünet megsértésének tekinti.
A Rumen Radev volt bolgár elnök által vezetett Progresszív Bulgária Párt nyerte a tegnapi bulgáriai parlamenti választásokat. A szavazatok 78%-ának feldolgozása után az oroszbarátnak tekintett Radev pártja a szavazatok 44 százalékát kapta. Az eredmény legalább 129 mandátumot biztosít pártja számára a 240 fős parlamentben. Rumen Radev bírálja az Európai Unió egyes politikáit, ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, és a pragmatikus kapcsolatok mellett áll ki Oroszországgal. Januárban lemondott elnöki tisztségéről azzal a céllal, hogy miniszterelnök legyen, és az ország oligarchikus vezetése elleni, valamint a korrupt bírósági rendszer megváltoztatására irányuló üzeneteivel népszerű lett. Radev elmondta, hogy Bulgária igyekezni fog folytatni európai útját, de hangsúlyozta, hogy egy erős Bulgáriának és egy erős Európának kritikus gondolkodásra és pragmatizmusra van szüksége.
Adásunkban a magyar líra egyik legérzékenyebb hangú alkotójára, az aradi származású Tóth Árpádra emlékezünk születésének 140. évfordulója alkalmából, majd Matei Pop kolozsvári zeneszerző beszél egy zenei csemegének számító kortárs dalest élményei nyomán a zene és költészet kapcsolatáról.
