A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
Újabb háborús eszkaláció küszöbén áll Izrael és az amerikai–iráni konfliktus: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy az iráni rezsim megdöntése Izrael elsődleges stratégiai célja.
Netanjahu ezt a közelgő izraeli választások és a Donald Trumppal, valamint Pete Hegseth Pentagon-főnökkel folytatott egyeztetések után hangsúlyozta - tudósít az Al Jazeera.
Az amerikai sajtóban,például a The New York Times napilapba kiszivárgott információk szerint az amerikai és az izraeli haderő közösen készül az Irán elleni katonai csapások folytatására. Teheránban és az Iráni Forradalmi Gárdánál (IRGC) legfelsőbb szintű készültséget rendeltek el, mivel „100 százalékig biztosak” egy újabb amerikai–izraeli támadásban.
Oroszország jelezte az Egyesült Államoknak, hogy kész újraindítani a háromoldalú béketárgyalásokat Ukrajna és Washington részvételével – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este.
A Kreml vezetője szerint a tárgyalások célja a tartós béke megteremtése és Oroszország biztonságának garantálása lenne. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is el kívánja érni az Ukrajnában indított háborúval kapcsolatos célkitűzéseit. Az orosz állami hírügynökségek október 22-i beszámolói szerint Vlagyimir Putyin közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Washingtont a háromoldalú egyeztetések folytatására vonatkozó szándékáról; a tárgyalásokra november folyamán kerülhetne sor – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az orosz elnök ismét élesen bírálta az ukrán vezetést. Az ukrajnai mozgósításról szólva azt állította, hogy az embereket „úgy szedik össze az utcákon, mint a kóbor kutyákat”, majd akaratuk ellenére a frontra küldik őket. Putyin a háború kirobbanásáért is Kijevet tette felelőssé. Állítása szerint Oroszország korábban felajánlotta Ukrajnának, hogy segítséget nyújt a Donyec-medencével kapcsolatos konfliktus tárgyalásos rendezésében, az ukrán vezetés azonban ehelyett a fegyveres megoldást választotta. „Kijev maga választotta a háborút – hát tessék” – fogalmazott az orosz elnök.
Az erdélyi magyarság „A szabadság nevében” mottóval idén összesen 158 rendezvénnyel emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
Az RMDSZ és a helyi civil, egyházi, illetve diplomáciai szervezetek koordinálásában 73 erdélyi, partiumi és bánsági helyszínen zajlanak ünnepségek ma és a hétvége folyamán. A hangsúly a pesti srácok mellett az 1956-os forradalom erdélyi vonatkozásain és mártírjain van.
A kincses városban ma délután egyetemi tanácskozással és a belvárosi unitárius templomban tartandó ökumenikus istentisztelettel veszi kezdetét a központi program. A Sétatéri '56-os emlékműnél zajló koszorúzást követően, szimbolikusan 19 óra 56 perckor fáklyás diákfelvonulás indul Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőbe. A megemlékezések a hétvégén is folytatódnak: vasárnap a kommunizmus idején meghurcolt lelkészekre emlékeznek a templomokban.
Csíkszeredában ma este látványos fényfestéssel vetítik ki a forradalom szimbólumait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületére, amelyet koszorúzás követ a Gloria Victis emlékműnél, a Csíki Moziban pedig tematikus történelmi filmeket vetítenek a hétvégén.
Székelyudvarhelyen az „Egy nép kiáltott” mottó alatt fáklyás felvonulást tartanak, este pedig Ferenczi György és a Rackajam ad Gérecz Attila-emlékkoncertet, de bemutatják a Márton Áron püspök életét feldolgozó folkoperát is.
Marosvásárhelyen a megemlékezés ökumenikus istentisztelettel indul, ahonnan fáklyás felvonulás vezet a várba. A helyi '56-os kopjafánál koszorúznak illetve ünnepi műsort adnak elő a diákok.
A fővárosban tegnap este 18 órától a Petőfi Sándor Művelődési központban ünnepi előadásra került sor, amelyet a bukaresti Ady Endre Líceum diákjai állítottak össze - a megemlékezések pedig a jövő héten is folytatódnak: Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ október 27–28-án szervezi meg „A félelem rendszere. Az 1956-os magyar forradalom hatása és a kommunista megtorlás Romániában” című nemzetközi tudományos konferenciát. A rendezvényen neves történészek tárják fel, hogyan csapódott le a pesti események hulláma a romániai elnyomásban és a helyi diákmozgalmakban.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
A 2011-ben kidolgozott közoktatási rendszer megérett a finomhangoláson túl akár egy komolyabb szerkezetváltozásra – értékeli Szabó Ödön, a képviselőház oktatási…
Bár az unióban a felnőtt lakosság 70 százalékát beoltották már, így is a koronavírus árnyékában indult a tanév az iskolákban. A delta variáns gyors terjedése miatt az Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottságának vezetője, Susan Flocken aggódik.
Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság tavaszi gazdasági csomagjában. Az első ajánlás szerint Románia költségvetési politikáját az EU Tanácsának javaslatához kell igazítani, amelynek elsődleges célja a túlzott deficit megszüntetése 2024-ig.
A 2021-2022-es tanévben Kovászna megye hatmillió lejt fordít a tej-kifli-alma programra, ugyanakkor a megyéből három község részt vesz abban a kísérleti programban, amely meleg ebédet biztosít az iskolásoknak. Az augusztus végén megjelent kormányhatározatnak megfelelően a tej-kifli-alma programon keresztül Kovászna megye 6 millió lej értékben biztosít pékárut, gyümölcsöt és tejterméket 23 ezer gyermek számára.
Az oktatási szakszervezetek elutasították a kormány ajánlatát és folytatják az általános sztrájkot – jelentette be a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor a bukaresti Victoriei téren zajló tüntetésen.
Az USR PLUS megzsarolta a többi koalíciós partnert, amikor kilátásba helyezte, hogy csak akkor szavazza meg a koalíción belül vitát kiváltó országos fejlesztési programot, ha az RMDSZ és a liberálisok elfogadják a speciális ügyészség felszámolásáról szóló indítványt az általuk javasolt formában – nyilatkozta Kelemen Hunor.
„Kérjük a koalíciót, vegye tudomásul, hogy nincs meg a többség a Cîţu-kabinet támogatásához, és kérjük a koalíciós tárgyalások sürgős megkezdését egy új miniszterelnök kinevezéséről az új kormány megalakítása érdekében”- olvasható az USR PLUS közleményében.
Pénteken lemond tisztségéről Nicolae Ciucă miniszterelnök, amint azt a kormányzási protokollum megköveteli, függetlenül attól, hogy nem fejeződtek be a minisztériumok vezetésével kapcsolatos tárgyalások a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között.
Stelian Ion, a kormányfő által leváltott igazságügyi miniszter csütörtökön kijelentette: korábban olyan jelzéseket kapott, miszerint másvalakinek kellene helyette koordinálnia a magas rangú ügyészek kinevezési eljárását, hogy a folyamat előre eldöntött eredménnyel záruljon.
Katonai és egyházi szertartásokat tartanak országszerte csütörtökön a hősök napja alkalmából. Klaus Iohannis államfő és Angel Tîlvăr védelmi miniszter Nagyszebenben…
A 2011-ben kidolgozott közoktatási rendszer megérett a finomhangoláson túl akár egy komolyabb szerkezetváltozásra – értékeli Szabó Ödön, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a parlament által frissen elfogadott új tanügyi törvények kapcsán. A politikus ugyanakkor a Bukaresti Rádiónak adott interjúban úgy vélte, hogy a reform sok tekintetben nem eléggé bátor, remélhetőleg megoldja viszont azokat a sajátosan kisebbségi problémákat, amelyekre a SoDiSo Research nemrégiben megjelent elemzése is rámutatott.
Bár az unióban a felnőtt lakosság 70 százalékát beoltották már, így is a koronavírus árnyékában indult a tanév az iskolákban. A delta variáns gyors terjedése miatt az Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottságának vezetője, Susan Flocken aggódik.
“Világosan kell kommunikálni arról, hogy milyen egészségügyi illetve biztonsági intézkedéseket vezetnek be az iskolákban. A járvány alatt azt láttuk, hogy nehéz volt kezelni a későn meghozott döntéseket. Néha pénteken, vagy vasárnap este döntöttek valamiről, amit hétfőn már alkalmazni kellett.” Bár az oltás széles körben elérhető az unióban, nincs minden tanár beoltva. A szakszervezetük szerint hiba lenne kötelezővé tenni a vakcinát számukra. Európában a 12 év fölöttiek oltása engedélyezett. Azonban a korosztályuk töredéke védett csak. Belgiumban a legmagasabb ez az arány: 23 százalékuk van beoltva. Bulgáriában ez a szám mindössze fél százalék. Az oltási kampány segítheti az oktatás folyamatosságát. Az előző év a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek egyaránt nehéz volt és a lemaradás komoly többletmunkát jelent. "A diákok szenvednek, mert nem érték el azt a szintet, ahol lenniük kellene. A tanároknak és az egész oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez és egyenként kell felzárkóztatni a diákokat" -hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. A mostani a második tanév a koronavírus alatt, de a járvány hatásait még sokáig érezni fogják a diákok.
Adrian Cioroianu egyetemi tanárt, volt ENSZ nagykövetet nevezte ki a kulturális miniszter a Román Nemzeti Könyvtár ideiglenes menedzserének.
Adrian Cioroianu európai parlamenti képviselőként tevékenykedett, 2012 és 2015 között a Bukaresti Egyetem történelem fakultásának dékánja volt, 2007-2008 között külügyminiszteri tisztséget töltött be, emellett történész, újságíró, a Dilema Veche kulturális lap szerkesztője volt, publicisztikák és szépirodalmi művek szerzője. A kinevezésről szóló miniszteri határozatott tegnap írta alá Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter.
Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság tavaszi gazdasági csomagjában. Az első ajánlás szerint Románia költségvetési politikáját az EU Tanácsának javaslatához kell igazítani, amelynek elsődleges célja a túlzott deficit megszüntetése 2024-ig.
Ezért az EB azt javasolja Romániának, hogy legkésőbb az év végéig szüntesse meg az érvényben levő energiatámogatási intézkedéseket, és az így megtakarított összegeket használja a költségvetési hiány csökkentésére. A jelentésben hangsúlyozzák, hogy Romániának folytatnia kell az állami beruházásokat, illetve biztosítania kell a helyreállítási alapból az országnak járó pénzösszegek és az egyéb uniós alapok hatékony felhasználását, elsősorban a zöld és a digitális átállás támogatása érdekében. A második ajánlás a hatékony kormányzás és közigazgatás biztosítására vonatkozik az országos helyreállítási terv mielőbbi gyakorlatba ültetése érdekében. Az Európai Bizottság harmadik ajánlása a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a zöldenergiára történő átállás felgyorsítására irányul, elsősorban a megújuló energiaforrások gyorsabb ütemű növekedése és a hálózati kapacitás javítása révén. Az országspecifikus ajánlások iránymutatást jelentenek a tagállamoknak, segítenek nekik megküzdeni a kihívásokkal és teljesíteni a közös stratégiai célkitűzéseket - mutatott rá az Európai Bizottság.
A 2021-2022-es tanévben Kovászna megye hatmillió lejt fordít a tej-kifli-alma programra, ugyanakkor a megyéből három község részt vesz abban a kísérleti programban, amely meleg ebédet biztosít az iskolásoknak. Az augusztus végén megjelent kormányhatározatnak megfelelően a tej-kifli-alma programon keresztül Kovászna megye 6 millió lej értékben biztosít pékárut, gyümölcsöt és tejterméket 23 ezer gyermek számára.
Az országos programot a kormány európai uniós forrásokból finanszírozza, a megyei önkormányzatok a technikai lebonyolítói a közbeszerzésnek és az elszámolásnak. Az említett kormányhatározat egyik újdonsága, hogy az iskolákban objektív okok miatt ki nem osztható termékeket eljuttathatják a helyi közösségeknek. „Évek óta szorgalmazzuk, hogy át kell alakítani ezt a programot úgy, hogy lehessen meleg ebédet adni az iskolákban, ez különösen fontos lenne a nehéz körülmények között nevelkedő gyerekeknek, de összességében egészségesebb lenne minden iskolásnak. Málnás, Bereck és Mikóújfalu vesz részt Kovászna megyéből abban kísérleti programban, amely meleg ebédet biztosít az iskolások számára. Most már a gyakorlat is igazolja, hogy ebbe az irányba lenne érdemes a tej-kifli programot fejleszteni” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Az országban 150 tanintézmény vesz részt a programban, az óvodásoknak és tanulóknak tíz lej értékben biztosítanak díjmentesen meleg ebédet vagy élelmiszercsomagot.
Az oktatási szakszervezetek elutasították a kormány ajánlatát és folytatják az általános sztrájkot - jelentette be a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor a bukaresti Victoriei téren zajló tüntetésen.
Marian Neacşu kormányfőtitkár szerdán azt nyilatkozta, az egyeztetésen közölték a szakszervezeti vezetőkkel, hogy a kormánynak jelenleg nem áll módjában fizetésemelést vagy új bérpótlékokat adni a tanügyi alkalmazottaknak, de felajánlott egy juttatást, amelyet két részletben folyósítanának. A pedagógusok és a kisegítő tanszemélyzet júniusban 1000 lej, októberben 1500 lej értékű, úgynevezett szakmai utalványkártyát kapna, a kisegítő személyzet pedig 500-500 lejt kapna ugyanebben a formában.
Az USR PLUS megzsarolta a többi koalíciós partnert, amikor kilátásba helyezte, hogy csak akkor szavazza meg a koalíción belül vitát kiváltó országos fejlesztési programot, ha az RMDSZ és a liberálisok elfogadják a speciális ügyészség felszámolásáról szóló indítványt az általuk javasolt formában – nyilatkozta Kelemen Hunor.
A politikus az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy az 50 milliárd lej értékű, hat évre szóló országos fejlesztési programot a liberálisok is támogatták, amikor egy hónappal ezelőtt megvitatták első olvasatban. Az Anghel Saligny mérnökről elnevezett országos beruházási program keretében az önkormányzatok víz- és gázvezeték-hálózatok építésére, közművesítésre és útfejlesztésekre pályázhatnak. Kelemen Hunor szerint nem sérült a koalíciós megállapodás azáltal, hogy a kormányülés tegnapi napirendjére felkerült az Anghel Salignyról elnevezett országos beruházási program.
A kormány emelni akar és emelni is fog a tanárok fizetésén - nyilatkozta csütörtökön a Victoria-palotában Dan Cărbunaru kormányszóvivő.
Cărbunaru rámutatott, július 15-éig elkészül az új közalkalmazotti bértörvény tervezete, amelybe a tanügyi alkalmazottak által kért béremeléseket is belefoglalják. Addig egy kiegészítő juttatást kínálnak az oktatási rendszerben dolgozó mintegy 300 ezer személynek, elsősorban szakmai tevékenységük támogatására - emlékeztetett a szóvivő a kormány szerda este ismertetett ajánlatára.
„Kérjük a koalíciót, vegye tudomásul, hogy nincs meg a többség a Cîţu-kabinet támogatásához, és kérjük a koalíciós tárgyalások sürgős megkezdését egy új miniszterelnök kinevezéséről az új kormány megalakítása érdekében”- olvasható az USR PLUS közleményében.
Azt követőn, hogy Klaus Johannis államfő jóváhagyta Florin Cîțu miniszterelnök kérelmét Stelian Ion igazságügyi miniszter felmentésére vonatkozóan, Dacian Cioloș európai parlamenti képviselő, a kormánykoalíció második legnagyobb tagjának számító pártszövetség PLUS-os társelnöke a közösségi oldalán bejelentette, hogy az USR–PLUS 80 törvényhozója, akik aláírásukkal segítették a tavaly decemberi parlamenti választások után a jobbközép többség kialakítását, most aláírásukkal támogatják Florin Cîțu nemzeti liberális párti miniszterelnök leváltását. Magyarán az USR PLUS bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a jelenlegi kormány ellen, melynek már tekinti részesének a koalíciót.
Pénteken lemond tisztségéről Nicolae Ciucă miniszterelnök, amint azt a kormányzási protokollum megköveteli, függetlenül attól, hogy nem fejeződtek be a minisztériumok vezetésével kapcsolatos tárgyalások a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között.
Klaus Iohannis államfő szerint a kormányváltást korrektül és gyorsan kell végrehajtani. Hozzátette, Nicolae Ciucă lemondása után azonnal beindítja a háromtagú koalícióban megegyezett procedúrát. Az államfő szerint tartható az eredeti menetrend és optimális esetben május 30-án már új kormánya lehet az országnak.
Stelian Ion, a kormányfő által leváltott igazságügyi miniszter csütörtökön kijelentette: korábban olyan jelzéseket kapott, miszerint másvalakinek kellene helyette koordinálnia a magas rangú ügyészek kinevezési eljárását, hogy a folyamat előre eldöntött eredménnyel záruljon.
Stelian Ion emlékeztett arra, hogy a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészi tisztsége már régóta betöltetlen, de üresen állnak más fontos posztok a DIICOT-nál és a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) is. Véleménye szerint a magas rangú ügyészeket átlátható módon, az intézmények közötti párbeszéd révén kell kinevezni.
Katonai és egyházi szertartásokat tartanak országszerte csütörtökön a hősök napja alkalmából. Klaus Iohannis államfő és Angel Tîlvăr védelmi miniszter Nagyszebenben vett részt a rendezvényeken, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök Buzauban, Nicolae Ciucă kormányfő pedig a fővárosi Ismeretlen katona sírjánál emlékezik a hősökre. Az esti órákban forgalomkorlátozások lesznek Bukarest központjában, a közlekedésrendészet elővigyázatosságra kéri a gépkocsivezetőket.
A 2011-ben kidolgozott közoktatási rendszer megérett a finomhangoláson túl akár egy komolyabb szerkezetváltozásra – értékeli Szabó Ödön, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a parlament által frissen elfogadott új tanügyi törvények kapcsán. A politikus ugyanakkor a Bukaresti Rádiónak adott interjúban úgy vélte, hogy a reform sok tekintetben nem eléggé bátor, remélhetőleg megoldja viszont azokat a sajátosan kisebbségi problémákat, amelyekre a SoDiSo Research nemrégiben megjelent elemzése is rámutatott.
