A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
Újabb háborús eszkaláció küszöbén áll Izrael és az amerikai–iráni konfliktus: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy az iráni rezsim megdöntése Izrael elsődleges stratégiai célja.
Netanjahu ezt a közelgő izraeli választások és a Donald Trumppal, valamint Pete Hegseth Pentagon-főnökkel folytatott egyeztetések után hangsúlyozta - tudósít az Al Jazeera.
Az amerikai sajtóban,például a The New York Times napilapba kiszivárgott információk szerint az amerikai és az izraeli haderő közösen készül az Irán elleni katonai csapások folytatására. Teheránban és az Iráni Forradalmi Gárdánál (IRGC) legfelsőbb szintű készültséget rendeltek el, mivel „100 százalékig biztosak” egy újabb amerikai–izraeli támadásban.
Oroszország jelezte az Egyesült Államoknak, hogy kész újraindítani a háromoldalú béketárgyalásokat Ukrajna és Washington részvételével – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este.
A Kreml vezetője szerint a tárgyalások célja a tartós béke megteremtése és Oroszország biztonságának garantálása lenne. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is el kívánja érni az Ukrajnában indított háborúval kapcsolatos célkitűzéseit. Az orosz állami hírügynökségek október 22-i beszámolói szerint Vlagyimir Putyin közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Washingtont a háromoldalú egyeztetések folytatására vonatkozó szándékáról; a tárgyalásokra november folyamán kerülhetne sor – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az orosz elnök ismét élesen bírálta az ukrán vezetést. Az ukrajnai mozgósításról szólva azt állította, hogy az embereket „úgy szedik össze az utcákon, mint a kóbor kutyákat”, majd akaratuk ellenére a frontra küldik őket. Putyin a háború kirobbanásáért is Kijevet tette felelőssé. Állítása szerint Oroszország korábban felajánlotta Ukrajnának, hogy segítséget nyújt a Donyec-medencével kapcsolatos konfliktus tárgyalásos rendezésében, az ukrán vezetés azonban ehelyett a fegyveres megoldást választotta. „Kijev maga választotta a háborút – hát tessék” – fogalmazott az orosz elnök.
Az erdélyi magyarság „A szabadság nevében” mottóval idén összesen 158 rendezvénnyel emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
Az RMDSZ és a helyi civil, egyházi, illetve diplomáciai szervezetek koordinálásában 73 erdélyi, partiumi és bánsági helyszínen zajlanak ünnepségek ma és a hétvége folyamán. A hangsúly a pesti srácok mellett az 1956-os forradalom erdélyi vonatkozásain és mártírjain van.
A kincses városban ma délután egyetemi tanácskozással és a belvárosi unitárius templomban tartandó ökumenikus istentisztelettel veszi kezdetét a központi program. A Sétatéri '56-os emlékműnél zajló koszorúzást követően, szimbolikusan 19 óra 56 perckor fáklyás diákfelvonulás indul Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőbe. A megemlékezések a hétvégén is folytatódnak: vasárnap a kommunizmus idején meghurcolt lelkészekre emlékeznek a templomokban.
Csíkszeredában ma este látványos fényfestéssel vetítik ki a forradalom szimbólumait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületére, amelyet koszorúzás követ a Gloria Victis emlékműnél, a Csíki Moziban pedig tematikus történelmi filmeket vetítenek a hétvégén.
Székelyudvarhelyen az „Egy nép kiáltott” mottó alatt fáklyás felvonulást tartanak, este pedig Ferenczi György és a Rackajam ad Gérecz Attila-emlékkoncertet, de bemutatják a Márton Áron püspök életét feldolgozó folkoperát is.
Marosvásárhelyen a megemlékezés ökumenikus istentisztelettel indul, ahonnan fáklyás felvonulás vezet a várba. A helyi '56-os kopjafánál koszorúznak illetve ünnepi műsort adnak elő a diákok.
A fővárosban tegnap este 18 órától a Petőfi Sándor Művelődési központban ünnepi előadásra került sor, amelyet a bukaresti Ady Endre Líceum diákjai állítottak össze - a megemlékezések pedig a jövő héten is folytatódnak: Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ október 27–28-án szervezi meg „A félelem rendszere. Az 1956-os magyar forradalom hatása és a kommunista megtorlás Romániában” című nemzetközi tudományos konferenciát. A rendezvényen neves történészek tárják fel, hogyan csapódott le a pesti események hulláma a romániai elnyomásban és a helyi diákmozgalmakban.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
Az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács arról határozott, hogy október végére el kell készülnie a minimálbér-emelésről szóló tervezetnek minden érintett fél által támogatott változata – közölte tegnap este a munkaügyi miniszter.
Kijevbe utazik Matteo Zuppi bíboros, aki Ferenc pápa békeküldöttnek nevezett ki, hogy megpróbálja előmozdítani az ukrajnai háború politikai rendezését –…
További három hét áll rendelkezésükre az alacsony jövedelmű romániaiaknak, hogy benyújtsák kérelmüket, és azok elbírálása után maximum 1900 eurós támogatást…
A Környezetvédelmi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium nemrég közzétett tanulmányából az derül ki, hogy a hazai szántóföldek egyharmadát fenyegeti aszályosodás, egy…
Az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács arról határozott, hogy október végére el kell készülnie a minimálbér-emelésről szóló tervezetnek minden érintett fél által támogatott változata - közölte tegnap este a munkaügyi miniszter. Raluca Turcan szerint valamennyi fél egyetért abban, hogy a minimálbért növelni kell, illetve hogy az emelési mechanizmust nem szabad többé politikai eszközként használni.
Florin Cîţu kormányfő a tanács tegnapi ülésén elmondta: jónak látná, hogy előbb hallgassák meg a kérdésben a Munkaügyi Minisztérium, a munkáltatók és a szakszervezetek véleményét, majd ezt követően szögezzenek le egy munkamenetrendet, minél pontosabb határidőkkel.
"
["post_title"]=>
string(44) "Turcan a minimálbér-emelés tervezetéről"
["post_excerpt"]=>
string(262) "Az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács arról határozott, hogy október végére el kell készülnie a minimálbér-emelésről szóló tervezetnek minden érintett fél által támogatott változata - közölte tegnap este a munkaügyi miniszter. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(39) "turcan-a-minimalber-emeles-tervezeterol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-09-08 12:27:41"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-09-08 09:27:41"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=406395"
["menu_order"]=>
int(14257)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3627 (24) {
["ID"]=>
int(427256)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2023-06-05 14:20:16"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-06-05 11:20:16"
["post_content"]=>
string(625) "
Közel félmillióan tüntettek Varsóban tegnap a lengyel kormány ellen, tudósít a Politico. A rég nem látott méretű demonstrációt Donald Tusk, a legnagyobb lengyel ellenzéki erő, a jobbközép, konzervatív-liberális Polgári Platform párt vezetője hívta össze. A lengyel rendszerváltás óta nem nagyon látott tömeget az úgynevezett orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló friss törvény elleni tiltakozás vitte ki ekkora számban az utcára, bár a hivatalos apropó a kommunizmus utáni első szabad választás 34. évfordulója volt.
A támogatandó fogyasztók minimális energiaszükségleteinek biztosításáról fogadott el törvényt tegnap a Képviselőház. A jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, elégtelen jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, illetve egyedül élő személyek a lakásuk fűtéséhez használt energiahordozótól, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak energiaszámláik kifizetéséhez.
A jogszabályban "veszélyeztetettnek" nevezett fogyasztók energetikai szempontból hatékonyabb fűtésrendszerek, illetve háztartási gépek beszerzésére is igényelhetnek támogatást. A törvény a gázfűtéses lakások esetében a havi 250 lejnél, a villanyárammal fűtött lakások esetében az 500 lejnél, a szilárd, vagy folyékony tüzelőanyagú fűtés esetében pedig a 160 lejnél nem nagyobb energiaszámla kifizetését minősíti támogathatónak. A fűtéstámogatás az érintett fogyasztó nettó jövedelme függvényében arányosan csökken. Az a rászoruló család, ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a 200 lejt - a törvényben meghatározott, később kormányhatározattal aktualizálható energiafogyasztási kereten belül - 100 százalékos fűtéstámogatásra jogosult. A legkisebb, 10 százalékos fűtéstámogatást pedig olyan családok kaphatják meg, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az 1386 lejt.
Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint mintegy félmillió romániai háztartásnak nyújt segítséget az elfogadott törvény. A Parlament szenátusa által korábban már megszavazott jogszabályt tegnap egyetlen tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el a Képviselőház és - ha az államfő kihirdeti - novembertől lép hatályba.
Kijevbe utazik Matteo Zuppi bíboros, aki Ferenc pápa békeküldöttnek nevezett ki, hogy megpróbálja előmozdítani az ukrajnai háború politikai rendezését – jelentette be a Vatikán hétfői közleményében.
A közlemény szerint a kezdeményezés fő célja az ukrán vezetés álláspontjának alapos megismerése azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzelik el igazságos béke elérését és érhetik el a feszültség csökkentését. Ferenc pápa vasárnap ismét a béke mellett állt ki és a háború ellen emelt szót, amikor először adott interjút az olasz RAI1 televíziós csatorna stúdiójában. „Ez a történet annyi idős, mint maga az emberiség. A békével mindig nyerünk. Lehet, hogy csak egy kicsit, de mégis. A háborúval mindent elveszítünk. Mindent!” – hangoztatta a pápa.
Kelemen Hunor szerint nincs alternatívája Romániában a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta jelenlegi kormánykoalíciónak, az RMDSZ elnöke ezért kifejezte reményét, hogy a két pártban esedékes tisztújítás után az USR-PLUS visszatér a koalícióba. A miniszterelnök-helyettes tegnap az RMDSZ Tíz perc Bukarest című kormányzati videotájékoztatójában fejtette ki álláspontját a politikai válságról.
Kelemen Hunor szerint az USR-AUR együttműködés óriási károkat okoz az egész társadalomnak. Elismerte, a továbblépést nehezíti, hogy mind a PNL, mind az USR-PLUS tisztújításra készül, ezért a koalíciós együttműködés helyreállítása szerinte csak október 2-a (az USR-PLUS kongresszusa) után lehetséges. A kisebbségi kormányzás lehetőségére utalva leszögezte: az országnak ehelyett inkább az lenne az érdeke, hogy egy "tiszta, világos többség" legyen a parlamentben. Kelemen Hunor szerint az Anghel Saligny program csak ürügy volt az USR-PLUS-nak, hogy szakítson a koalícióval.
"
["post_title"]=>
string(70) "Kelemen Hunor: A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs alternatívája"
["post_excerpt"]=>
string(129) "Az RMDSZ elnöke kifejezte reményét, hogy a két pártban esedékes tisztújítás után az USR-PLUS visszatér a koalícióba."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(64) "kelemen-hunor-a-jelenlegi-kormanykoalicionak-nincs-alternativaja"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-09-08 12:18:13"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-09-08 09:18:13"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=406388"
["menu_order"]=>
int(14261)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3654 (24) {
["ID"]=>
int(427254)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2023-06-05 14:13:28"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-06-05 11:13:28"
["post_content"]=>
string(1540) "
Klaus Iohannis államfő tegnap vette át a frankfurti Szent Pál-templomban tartott ünnepségen a 2023. évi Franz Werfel emberjogi díjat.
A román államelnök a díj átvételekor elmondott beszédében azt fejtette ki, hogy az emberi jogok és az emberi méltóság a szabadság, a demokrácia és a szolidaritás által jellemzett társadalmak építésének kulcsfontosságú elemei. Románia számára kiemelten fontos a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. A kisebbségek hozzájárultak Románia kulturális sokszínűségéhez és modernizációjához, és ezáltal európai és euroatlanti integrációjához – jelentette ki az államfő. Az ünnepségen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke és a Luxemburgi Nagyhercegség korábbi miniszterelnöke mondott laudációt, kiemelve Klaus Iohannis elnök érdemeit a korrupció elleni küzdelem, a jogállamiság és a kisebbségvédelem terén. A díjat olyan személyiségek vagy csoportok kapják meg, akik jelentős szerepet vállalnak a népirtás, az üldöztetés, a kitelepítés elleni harcban.
A kormány idei első költségvetés-kiigazításában 2,7 százalékponttal 7 százalékra emelte 2021-es GDP-bővülési prognózisát, és a GDP 7,16 százalékáról 7,13 százalékára csökkentette a várható államháztartási hiányt – közölte tegnap Florin Cîţu miniszterelnök. Abszolútértékben a GDP elérheti az 1170 milliárd lejt a korábban remélt 1116 milliárd lej helyett.
Cîţu közölte, hogy az államháztartási hiány a magasabb GDP-nek köszönhetően csökkenhet. Abszolútértékben ugyanakkor a deficit 83,8 milliárd lejre nő a korábban tervezett 80 milliárd lejről. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány tavalyhoz képest 14,7 milliárd lejjel, 69,7 milliárd lejre növeli a beruházásokra fordított összeget, ami a GDP 5,9 százalékát teszi ki.
A költségvetés-kiigazítás során az egészségügyi, a fejlesztési, a beruházási és a közlekedési minisztériumok kapták a legtöbb pénzt.
Az előrejelzés főleg Erdély egyes régióira és a hegyvidékre érvényes. A meteorológusok szerint hétfőn, június 5-én délben12 és este 22 óra között Bihar, Kolozs, Hunyad, Arad, Fehér, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Beszterce-Naszód, Máramaros megyében, valamint Neamţ és Suceava megye nyugati részén felerősödik a szél, záporokra, zivatarokra, illetve helyenként jégesőre lehet számítani.A lehulló csapadék mennyisége eléri a 20-25, helyenként a 30 litert négyzetméterenként.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) 98 százalékát érintette kedvezőtlenül a nyersanyag- és energiadrágulás – derült ki tegnap a hazai kkv-k országos tanácsának egyik felméréséből.
A megkérdezettek 73 százaléka válaszolta azt, hogy 10-30 százalékkal nőttek a költségei, 18 százalékának több mint 30 százalékkal. A megkérdezett vállalkozók 66 százaléka leginkább a nyersanyagok drágulására panaszkodott, 65 százalékát a villamosenergia árának emelkedése érintette kedvezőtlenül. Szintén 65 százalék a munkaerő drágulására panaszkodott, a földgáz árának emelkedése 44 százalékukat érintette kedvezőtlenül. A válaszadók 83 százaléka szerint az államnak be kellett volna avatkoznia, hogy megállítsa az áremelkedéseket, amelyek láncreakciót váltottak ki a gazdaságban és megnövelték az inflációt. A vállalkozók 37 százaléka emelte árait 10-30 százalékkal, vagy tervez ilyen arányú drágítást, 31 százalék 10 százalék alatti áremelésről számolt be, 25 százalék nem változtatott, 6,3 százalék 30 százalék feletti drágítást jelölt meg. A felmérés szerint a vállalkozók 70 százaléka halasztotta el beruházásokat.
A kutatás augusztus második felében készült 760 vállalkozó megkérdezésével.
"
["post_title"]=>
string(119) "A kis- és középvállalkozások 98 százalékát érintette kedvezőtlenül a nyersanyagok és az energia drágulása"
["post_excerpt"]=>
string(85) "A kutatás augusztus második felében készült 760 vállalkozó megkérdezésével."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(104) "a-kis-es-kozepvallalkozasok-98-szazalekat-erintette-kedvezotlenul-a-nyersanyagok-es-az-energia-dragulasa"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-09-08 12:10:31"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-09-08 09:10:31"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=406384"
["menu_order"]=>
int(14265)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3658 (24) {
["ID"]=>
int(427252)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2023-06-05 14:08:04"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-06-05 11:08:04"
["post_content"]=>
string(1164) "
További három hét áll rendelkezésükre az alacsony jövedelmű romániaiaknak, hogy benyújtsák kérelmüket, és azok elbírálása után maximum 1900 eurós támogatást kapjanak a közüzemi víz- és csatornahálózatra való csatlakozáshoz, ott ahol ez lehetséges.Az Országos Helyreállítási Alapból nyújtott segély összértéke 900 millió lej, a támogatásokat a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága folyósítja majd az érintetteknek. A pályázatokat az ANAF által biztosított számítógépes alkalmazáson keresztül kell benyújtani, az “Első csatlakozás a csatornázáshoz” program segítségével. A pénzek elosztása a kiutalt költségvetésen belül történik, jelentkezési sorrendben.
A kormány az Alkotmánybíróságnál emel panaszt a Parlament ellen, mivel úgy értékeli, hogy a kormánykoalícióban részt vevă USR-PLUS szövetség szabálytalanul terjesztett be az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) közösen bizalmatlansági indítványt saját kormánya ellen - jelentette be ma Florin Cîţu liberális miniszterelnök. A kormányfő azt is szabálytalannak nevezte, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét betöltő Ludovic Orban házelnök a házbizottság jóváhagyása és a PNL által emelt szabályossági kifogások kivizsgálása nélkül összehívta holnapra a Parlament ülését, hogy az USR-PLUS ismertesse kormánybuktató indítványát. Cîţu lehetségesnek nevezte a jobbközép koalíció helyreállítását, ha az USR-PLUS visszavonja a bizalmatlansági indítványt.
A kormányfő ma elküldte az USR PLUS lemondott tárcavezetőinek helyére ügyvivő miniszternek javasolt kormánytagok listáját az elnöki hivatalba
Ezek szerint a következő személyek vennék át ügyvivő jelleggel a megüresedett tárcákat:
Florin Cîţu - európai projektek minisztériuma
Dan Vîlceanu - szállításügyi minisztérium
Cseke Attila - egészségügyi minisztérium
Tánczos Barna - kutatási minisztérium
Virgil Popescu - gazdasági minisztérium
.
"
["post_title"]=>
string(81) "Cîţu az Alkotmánybírósághoz fordul a bizalmatlansági indítvány ügyében"
["post_excerpt"]=>
string(154) "A kormányfő ma elküldte az USR PLUS lemondott tárcavezetőinek helyére ügyvivő miniszternek javasolt kormánytagok listáját az elnöki hivatalba."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "citu-az-alkotmanybirosaghoz-fordul-a-bizalmatlansagi-inditvany-ugyeben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-09-08 12:31:35"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-09-08 09:31:35"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=406381"
["menu_order"]=>
int(14267)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3660 (24) {
["ID"]=>
int(427251)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2023-06-05 14:05:18"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-06-05 11:05:18"
["post_content"]=>
string(1305) "
A Környezetvédelmi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium nemrég közzétett tanulmányából az derül ki, hogy a hazai szántóföldek egyharmadát fenyegeti aszályosodás, egy részüket pedig elsivatagosodás.
Az aszályosodás veszélye több mint 11millió hektárt érint, 7,5 millió hektár esetében pedig nagy a valószínűsége, hogy ez már be is következett - írja az economica.net, a minisztérium tanulmányából kiiindulva. Az erősen veszélyeztetett termőföldek legnagyobb része, 6,4 millió hektár, a Román Alföldön, a Moldvai-fennsíkon és Dobrudzsában található. A nyugati határszélen, Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyékben 1,5 millió hektár szántóföldek közepesen és erősen veszélyeztetett, míg az Erdélyi-medencében közepes veszélyeztetettség áll fenn hozzávetőleg 600 ezer hektár termőterület esetében.
Az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács arról határozott, hogy október végére el kell készülnie a minimálbér-emelésről szóló tervezetnek minden érintett fél által támogatott változata - közölte tegnap este a munkaügyi miniszter. Raluca Turcan szerint valamennyi fél egyetért abban, hogy a minimálbért növelni kell, illetve hogy az emelési mechanizmust nem szabad többé politikai eszközként használni.
Florin Cîţu kormányfő a tanács tegnapi ülésén elmondta: jónak látná, hogy előbb hallgassák meg a kérdésben a Munkaügyi Minisztérium, a munkáltatók és a szakszervezetek véleményét, majd ezt követően szögezzenek le egy munkamenetrendet, minél pontosabb határidőkkel.