Közel egy évtizednyi tárgyalássorozat után Ausztrália és az Európai Unió végre aláírta átfogó kereskedelmi megállapodását – olyat, amely két kontinens gazdasági kapcsolatait alakíthatja át. Ezekről hallhatnak mai műsorunkban. Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, az uniós törvényhozás nemzetközi kereskedelmi bizottságának alelnökét kérdeztük az egyezség előnyeiről és kihívásairól.
Adásunkban szó lesz még arról, hogy a várakozásokkal ellentétben Iránban a külső katonai fenyegetés nem gyengítette, hanem inkább stabilizálta a háború előtt éppenséggel meggyengült rezsimet; egyre erősebb a gyanú, hogy az amerikai elnök környezete bennfentes információk alapján tőzsdei haszonra tesz szert az elnök kül- és katonapolitikai döntései nyomán, illetve akanadai miniszterelnök vezetésével mintegy negyven ország keres alternatív megoldásokat a globális kereskedelmi szabályok fenntartására az amerikai különutas politika és a Kereskedelmi Világszervezet megbénulása közepette.
A máról holnapra virradó éjszaka áttérünk a nyári időszámításra, ami azt jelenti, hogy éjjel 3 órakor átállítjuk az órákat 4 órára. Emiatt a vasárnap csak 23 órából áll. Ennek a változásnak az a legfőbb következménye, hogy az esték hosszabbak és világosabbak lesznek, ezzel szemben a reggelek egy ideig sötétebbek. Romániában az időátállítási rendszert először 1932-ben vezették be, és a jelenlegi formája – miszerint a nyári időszámításra március utolsó vasárnapján, a téli időszámításra október utolsó vasárnapján térünk át – az 1990-es évek óta van érvényben.
Donald Trump amerikai elnök szerint előfordulhat, hogy az Egyesült Államok szükség esetén nem siet a NATO segítségére. Trump egy miami-i üzleti fórumon ismét bírálta az észak-atlanti szövetséget amiatt, hogy tagállamai nem nyújtanak katonai támogatást a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolására. – Évente több száz milliárd dollárt költünk a NATO-ra, hogy megvédjük őket, és mindig ott lettünk volna értük, de most úgy gondolom, hogy már nem kell ott lennünk – mondta Donald Trump. Az elmúlt hetekben az amerikai elnök egyre több harcias kijelentést tett a NATO-val szemben, amelyet „papír tigrisnek” és „gyávának” nevezett. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán március 19-i közös közleményében kijelentette: készek hozzájárulni a szoros átkelésének biztonságát szavatoló erőfeszítésekhez, de kizárták a közvetlen katonai részvételt.
Közel egy évtizednyi tárgyalássorozat után Ausztrália és az Európai Unió végre aláírta átfogó kereskedelmi megállapodását – olyat, amely két kontinens gazdasági kapcsolatait alakíthatja át. Ezekről hallhatnak mai műsorunkban. Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, az uniós törvényhozás nemzetközi kereskedelmi bizottságának alelnökét kérdeztük az egyezség előnyeiről és kihívásairól.
Adásunkban szó lesz még arról, hogy a várakozásokkal ellentétben Iránban a külső katonai fenyegetés nem gyengítette, hanem inkább stabilizálta a háború előtt éppenséggel meggyengült rezsimet; egyre erősebb a gyanú, hogy az amerikai elnök környezete bennfentes információk alapján tőzsdei haszonra tesz szert az elnök kül- és katonapolitikai döntései nyomán, illetve akanadai miniszterelnök vezetésével mintegy negyven ország keres alternatív megoldásokat a globális kereskedelmi szabályok fenntartására az amerikai különutas politika és a Kereskedelmi Világszervezet megbénulása közepette.
Magyarország nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy feltételek nélkül támogassa az ukrán-orosz háború befejezésére kidolgozott 28 pontos javaslatot, miután Európa…
Moszkva figyelemmel kíséri a genfi tárgyalásokról a médiában megjelenő híreket, de még semmi hivatalos értesítést nem kaptak – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Irán elítélte, hogy az izraeli légierõ vasárnap célzott légicsapásban megölte a Hezbollah libanoni síita szervezet katonai parancsnokát Hajtam Ali Tabatabait…
Izraelben menesztettek több katonai tábornokot a 2023. október 7-i támadásokkal kapcsolatos kivizsgálás lezárását követően, mivel nem tudták megelőzni a Hamasz palesztin szervezet támadását, amely Izrael történetének legvéresebb napja volt – közli az AFP.
A kabinet hamarosan közzéteszi azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket már nem lehet megmenteni – közölte a kormányülésről tartott sajtótájékoztatóján…
A Hargita megyei önkormányzat korrupcióval vádolt és ez okból tisztségéből felfüggesztett alelnöke a brassói táblabíróságon fellebbezett a korlátozó intézkedés ellen.…
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az eddigi „talán legproduktívabb” egyeztetésnek nevezte a tegnapi genfi tárgyalást az ukrán küldöttséggel.
A BBC-nek elmondta: a felek áttekintették a 28 pontos béketervet, és sikerült szűkíteniük a még nyitott kérdések körét, ám Rubio hangsúlyozta: a végső döntés az országvezetőké lesz. A külügyminiszter nem árulta el, mely pontok maradtak vitásak, mert szerinte túl kényes a helyzet. Az RBK-Ukraina ügynökség saját forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna delegációi megállapodtak a 28 pontból álló amerikai béketerv többségében.
Magyarország nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy feltételek nélkül támogassa az ukrán-orosz háború befejezésére kidolgozott 28 pontos javaslatot, miután Európa határozottan elutasította az eredeti tervet - írja a Reuters. Budapest hétfőn kérte ezt Brüsszeltől, annak ellenére, hogy az amerikai békejavaslatot az európaiak többsége elutasította, Washington és Kijev pedig már egy aktualizált változaton dolgozik.
Moszkva figyelemmel kíséri a genfi tárgyalásokról a médiában megjelenő híreket, de még semmi hivatalos értesítést nem kaptak - jelentette ki Dmitrij Peszkov.
A Kreml szóvivője a Reuters szerint hozzátette, megvárják a tárgyalások kimenetelét, nem fogják kommentálni a sajtóhíreket, amik ebben az ilyen komoly és bonyolult kérdésben megjelennek. Volodimir Zelenszkij, aki az Ukrajna szövetségeseinek Svédországban tartott tanácskozására jelentkezett be videokonferencián azt mondta, folytatják az együttműködést partnereikkel, különösen az Egyesült Államokkal, hogy olyan kompromisszumokat találjanak, amelyek megszilárdítják, nem gyengítik Ukrajnát.
Irán elítélte, hogy az izraeli légierõ vasárnap célzott légicsapásban megölte a Hezbollah libanoni síita szervezet katonai parancsnokát Hajtam Ali Tabatabait Bejrútban. A Hezbollah vezetésében őt tekintették Ibrahim Akil utódjának. Akillal 2024 szeptemberében végzett az izraeli hadsereg.
Izraelben menesztettek több katonai tábornokot a 2023. október 7-i támadásokkal kapcsolatos kivizsgálás lezárását követően, mivel nem tudták megelőzni a Hamasz palesztin szervezet támadását, amely Izrael történetének legvéresebb napja volt - közli az AFP.
A jelentés megállapítja, hogy hosszú távú rendszerbeli és szervezési hiányosságok voltak a katonai rendszerben, amely kudarcot vallott abban, hogy megállapítsa a valós helyzet és a stratégiai valóság közötti különbséget a Gázai övezetben és a Hamasz sorában. Ugyanakkor a kivizsgálás felrója a katonai hírszerzésnek, hogy képtelen volt riadót fújni, habár kiváló és magas szintű információk birtokában volt.
A mai műsorban a 19. Bukaresti Magyar Filmhétről hallanak összeállítást, benne Bara Zsolt interjúit, többek között a nagysikerű Hunyadi tévésorozat rendező-szövegírójával, Lengyel Balázzsal, illetve más, a fővárosi magyar filmhéten résztvevő rendezőkkel, vágókkal, a filmek szempontjából kulcsfontosságú személyekkel. Tartsanak velünk!
A kabinet hamarosan közzéteszi azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket már nem lehet megmenteni – közölte a kormányülésről tartott sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A miniszterelnök elmondta: az egyik napirendi pont a nehézségekkel küzdő vállalatok menedzsmentjének javítása volt. Azonosították azokat a cégeket, amelyeket a jövő évtől hatékonyabbakká lehet tenni, de azokat is, „amelyeket be kell zárni, mivel menthetetlenek”.
A megmaradó vállalatoknak csökkenteniük kell veszteségeiket, javítaniuk kell a szolgáltatásaikon, reformot kell végrehajtaniuk – sorolta a miniszterelnök, aki korábban a Szabad Európának nyilatkozva elárulta, hogy a román vasút teherfuvarozó részlegét biztosan felszámolják.
A miniszterelnök reméli, hogy a kormány már jövő héten megkapja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezését a bírói nyugdíjreform tervezetéről, és a hétvége előtt elindíthatja a jogszabály elfogadásának procedúráját.
Az intézmény pénteken jelentette be, hogy jövő hétre összehívta az ügyészek és a bírák közgyűléseit.
Ilie Bolojan emlékeztetett, hogy a különnyugdíjak rendezése mérföldkő az Országos Helyreállítási Tervben, a határidő pedig lejár november 28-án, azaz jövő pénteken.
A kormány új tervezete szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára fokozatosan nő 65 évre a jelenlegi 48-ról.
A miniszterelnök elmondta, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítását egy múlt heti találkozón kérték az igazságszolgáltatási rendszer képviselői. A kormány elfogadta a kérésüket, így az új változat szerint a nyugdíjkorhatár évente egy évvel nő, 15 éven keresztül, amíg eléri az általános nyugdíjkorhatárt.
A szív- és érrendszeri betegségek, az onkológia, a ritka betegségek, a neonatológia, a mentális egészség, a táplálkozás, a cukorbetegség és a fogászat azok a fő kockázati területek, amelyekre az országos prevenciós és szűrési stratégia épülni fog – közölte az egészségügyi miniszter.
Alexandru Rogobete Facebook-bejegyzésben számolt be a stratégiáról. Kifejtette: meg kell változtatni az eddigi szemléletet, és világos, szervezett és minden beteg számára hozzáférhető szűrési rendszert kell kidolgozni.
A központi pillért a családorvoslás képezi majd, hangsúlyozta az egészségügyi miniszter.
Az SOS Románia párthoz közel álló, Makaveli néven ismert influenszerről van szó, aki polgári nevén Alexandru Zidaru.
Közölte, hogy születésnapja alkalmából „megajándékozza a bukarestieket” a visszalépésével, és a továbbiakban a szélsőjobboldal jelöltjét, Anca Alexandrescut támogatja.
Utóbbi hivatalosan függetlenként indul. A szélsőjobboldali AUR elnöke, George Simion azonnal gratulált is Makavelinek, amiért Alexandrescu javára visszalépett, hangsúlyozva, hogy az „egyesülés a román nép egyetlen megoldása”.
Mioveniben egy 60 éves taxisofőrt szúrtak le fuvar közben. Az áldozat a helyszínen életét vesztette. A gyanúsított egy 21 éves fiatalember a közeli Davidești községből, akit a rendőrség többórás hajtóvadászat után elfogott.
Szintén péntek este Suceavában egy BOLT-sofőr került kórházba, miután egy 17 éves utas késsel támadt rá. A tinédzser nem akarta kifizetni a teljes viteldíjat, a vita két lej miatt robbant ki. A sofőr karján és lábán sérült meg, az elkövetőt a rendőrök azonnal őrizetbe vették. Mindkét ügyben folyik a nyomozás.”
A Hargita megyei önkormányzat korrupcióval vádolt és ez okból tisztségéből felfüggesztett alelnöke a brassói táblabíróságon fellebbezett a korlátozó intézkedés ellen.
Az ítélőtábla hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott döntés szerint a talárosok helyben hagyták a brassói törvényszék november 13-i ítéletét, amely alapján január 11-ég hosszabbították meg az RMDSZ politikusa elleni hatósági felügyeletet.
Az ügyészek szerint Barti Tihamér tavaly július-augusztusban a Gyergyószéki szervezet elnökeként, valamint a Hargita megyei tanács alelnökeként befolyást gyakorolt az országos adóhatóság (ANAF) vezetőire, hogy Kurkó Andrást léptessék elő a területi hivatal vezetőhelyettesi tisztségébe. Ezért cserébe Kurkó cégekről szolgáltatott neki nem nyilvános információkat.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az eddigi „talán legproduktívabb” egyeztetésnek nevezte a tegnapi genfi tárgyalást az ukrán küldöttséggel.
A BBC-nek elmondta: a felek áttekintették a 28 pontos béketervet, és sikerült szűkíteniük a még nyitott kérdések körét, ám Rubio hangsúlyozta: a végső döntés az országvezetőké lesz. A külügyminiszter nem árulta el, mely pontok maradtak vitásak, mert szerinte túl kényes a helyzet. Az RBK-Ukraina ügynökség saját forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna delegációi megállapodtak a 28 pontból álló amerikai béketerv többségében.
