Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók? (Sajtószemle, 2020. május 29.)

A Republica lap szerint történelmi fordulópont következhetne be Romániában: az EU-tól jövő támogatásból(és kölcsönből) újra lehet építeni az országot. Vagy meg lehet emelni a nyugdíjakat, és aztán három év múlva, amikor a pénz elfogy feltehetjük magunknak  a kérdést: mi lett volna ha?  Iancu Guda közgazdász néhány fontos gondolatot fogalmaz meg arról a pénzügyi csomagról, amelyet Románia kap az EU-tól 31,2 milliárd euró értékben, amelynek kétharmada vissza nem térítendő támogatás. A pénzügyi segély a GDP 15% -át képviseli, ami  Guda szerint nemcsak a Covid-19 világjárvány által okozott negatív hatások kijavítására, hanem az elmúlt 30 év lopásai és a korrupció következtében tönkrement gazdaság újjáépítéséhez is elegendő. Nincs több kifogás, alibi. Az elmúlt évtizedben Romániát 12 kormány uralta – több mint Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban együttesen -, és  természetesen mindenik a korábbi kormányt hibáztatta amiatt, hogy a gazdaság, infrastruktúra, oktatás, egészségügy stb. nem úgy fejlődik ahogyan az elvárt lenne mert nagy az államháztartás hiánya, és hasonlók. A mindenkori kormányok amiatt panaszkodtak kivétel nélkül, hogy a rendelkezésükre álló pénzügyi források szűkösek és korlátozottak. Most kell lépni – véli Iancu Guda közgazdász aki szerint a prioritások a következők: állami beruházások (infrastruktúra, oktatás, egészségügy, sport); a közigazgatás digitalizálása (amely hozzájárul az alacsonyabb személyi költségekhez és az állami bevételek hatékonyabb beszedéséhez); fiskális ösztönzők (vállalkozói fejlesztés, tőkepiac, új munkahelyek, magánkézben tartott nyugdíjrendszerek); veszteséges állami tulajdonú társaságok felújítása és átalakítása – a kérdés csak az, hogyan dönt a jelenlegi kormány, vagy a következő.A teljes cikket a Republica online lap mai számában olvashatják.

A távolságtartási szabályok, az emberek fertőzéstől való félelme és elvékonyodott pénztárcája csődhullámot indíthat el a vendéglátóiparban – véli a maszol.ro online napilap, amely összeállítás közöl arról, hogy hétfőtől kinyithatnak az éttermek és kocsmák teraszai, kerthelyiségei, ám egyelőre nem jelent meg a működésük pontos feltételeit szabályozó miniszteri rendelet. Hivatalosan csak annyit tudni, amit a csütörtök este elfogadott kormányhatározat rögzít: az asztaloknak legalább két méterre kell lenniük egymástól, és egy asztalnál legfeljebb négy személy foglalhat helyet. Az utóbbi korlátozás családtagokra nem vonatkozik – nyilatkozták azok a vendéglőtulajdonosok, akiket a lap megkeresett. Kolozsváron, de országszerte több vendéglátóipari egység máris tönkrement, és a működtetők úgy vélik, a neheze még csak ezután jön. „Az államnak pénzzel kellene támogatnia az ágazatot, hogy magához térjen. Ha ez nem történik meg, akkor egy éven belül a vállalkozások 30-40 százaléka megszűnik” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Dani Caramihai, a Fratelli cégcsoport társtulajdonosa. Az üzletember szerint kérdéses, hogy mekkora lesz az emberek hajlandósága, hogy étterembe, sörözőbe menjenek, mivel sokaknak kevesebb a pénzük, mint a járvány kitörése előtt.

A román katonák emlékhelye helyett tévedésből az orosz emlékművet koszorúzták meg Tordán a Hősök Napja alkalmából – erről a Főtér.ro és a mandiner.hu is beszámol. Az ünneplő társaság a hírek szerint egyszerűen eltévedt a temetőben, és nem vették észre, hogy háttal állva a román katonák emlékművének lekeverték a szokásos műsort:  katonai tiszteletadás, rövid beszédek, sőt, egy pap is imát mondott. A Főtér.ro szerint a malőrről egy később érkező ünneplő hölgy értesítette a díszes társaságot, akik aztán áthordták a koszorúkat az egyik emlékműről a másikra.

A nemzetközi sajtó Donald Trump és a közösségi média háborúján ámul, miután ma éjjel az Amerikai Egyesült Államok elnöke beváltotta ígéretét és aláírta a közösségi médiák jogi védelmét korlátozó elnöki rendeletet. Korábban az európai sajtó úgy viszonyult ehhez a kérdéshez, mintha az valami bizarr, tipikusan amerikai humor lenne, egy szemfüles német politikus még azt is felvetette, hogy a Twitter költözzön Berlinbe, hogyha Amerikában nem tűrik meg. Donald Trump eredetileg bezárással fenyegette meg a közösségi platformokat, amelyek szerinte elhallgattatják a konzervatív szavazókat. Ingerültségét az váltotta ki, hogy a Twitter a pontos tények ellenőrzésének szükségességére hívta fel a felhasználók figyelmét az ő saját posztjában. Erre soha korábban nem volt példa –írja a Hvg.hu.A Le Monde szerint Twitter és a Facebook most kiszolgáltatott és védtelen helyzetben van minden folyamattal szemben, ami azzal a kockázattal jár, hogy felelősségre vonhatják őket a platformjaikon forgalmazott bármilyen tartalomért. Az amerikai elnök Twitter bejegyzéseit mintegy 80 millió felhasználó követi – a a minap az elnök éppen Twitter bejegyzésben részvételt az új koronavírusban elhunyt 100 ezer amerikai családjának – jegyzi meg a spanyol El Mundo. Mark Zukerberg, a Facebook alapítója elmarasztalta a Twittert és Trumpot is egy a Foxnews-nak adott interjúban, amelyet az El Pais is idéz. Zukerberg szerint a sem egyik sem másik nem nevezheti ki magát az igazság egyetlen bírájává, ám a kormány részéről sem megfelelő reakció egy olyan médiaplatform, mint például a Twitter szabályozása.

Continue Reading

Nyári szabadság és a gépemberek térhódítása (Sajtószemle, 2020. május 26.)

Legkevesebb 180 000 román állampolgár fertőződhetett meg az új koronavírussal, anélkül, hogy tudna erről  írja egy mai cikkében az Adevărul napilap. Három hónappal az új koronavírus okozta járvány kezdete után a hatóságok elkezdik a mintavételt a lakosságtól annak megállapítására, hogy az állampolgárok hány százaléka fertőződött meg. A kutatás eredményének alapján a hatóságok képesek lesznek felbecsülni a fertőzések következő hullámának súlyosságát. A szakértők arra számítanak, hogy a tünetmentes emberek száma tízszerese a diagnosztizált személyekénél. Június és július folyamán  körül-belül  30 000 állampolgárt tesztelnek, és az eredményekből arra is követeztetni tudnak, hányan tartoznak a kockázati csoportba, illetve melyek azok a régiók, körzetek, ahol a fertőzésveszély nagyobb. Természetesen tesztelni, és a teszt eredményeit felhasználni csak előzetes beleegyezés alapján lehet – nyilatkozta Nelu Tătaru egészségügyi miniszter.

Egyre szabadabb az élet Európában – a karantén feloldása és a közösségi terek fokozatos megnyitása után mindenki arra vár, hogy kiderüljön, mennyit lehet megmenteni a nyaralásból. A kontinens északi része előbbre tart a nyitásban. A déli államok, amelyek jobban megszenvedték a járványt, óvatosabbak – nemcsak a kormányok, hanem a lakosság is – olvasható az euronews.com összeállításában, amelyben a portál tudósítói annak jártak utána, hogyan készülnek a nyári szezonra Európában.Ugyanerről a témáról cikkezik mai számában a brit Emerging Europe is. Olaszországban megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen is a jelenlegi helyzet: A rómaiak egy része szereti ilyen üresen látni a várost – mondja az Euronews olaszországi tudósítója, Giorgia Orlandi.  Az emberek örülnek, hogy nem az ilyenkor megszokott turistahad járja Rómát. De ennek nagy ára van, hiszen a külföldieket kiszolgáló ágazatokban is megállt az élet. Sokaktól követel jókora áldozatot ez a szabadság. Mások szerint az emberek túl sokat nyafognak. Amikor háború volt, senki sem problémázott azon, hogy miért nem mehet strandra. Akkor a bombazápor átírta a fontossági sorrendet, ma viszont az emberek semmiről nem hajlandóak lemondani, akármekkora a baj – nyilatkozta egy római férfi. A jó hír, amelyről az olasz La Repubblica, és a nemzetközi sajtó is beszámol az, hogy a járvány által erősen érintett Lombardia tartományban az elmúlt 24 órában egyetlen halálesetet sem regisztráltak.  Olaszország június 3-ától nyitja meg a határait az Európai Unióból érkezők előtt, és nem lesz kötelező karanténba vonulni.  Július 1-től Spanyolországban is eltörlik a külföldről érkezők számára kötelező kéthetes karantént, amit május 15-én vezettek be. Az ország ismét megnyílik a turisták előtt. A tengerpartok és a szigetek strandjai már hétfőn(május 25-én) megteltek a nyári melegben- ahogyan erről az El Mundo is beszámol. Hosszas várakozás után Barcelonát megnyitották, de ez csak a városhatáron belül érvényes, a vonzáskörzetéhez tartozó településekre nem,  a járványügyi korlátozások lazítása nem egységes egész Katalóniában és ez elégedetlenséget okoz. A katalán kormány egy héten belül dönt arról, hogyan tovább – tudósít az euronews.com részére Cristina Giner Bacelonából.

Az új koronavírus okozta járvány felgyorsítja bizonyos technikai fejlesztések bevezetését az ipari ágazatokba, például egyre több „gépember” azaz robot dolgozik majd az emberek mellett az üzemekben – erről készített összeállítást a HVG.hu technikai és tudományos újdonságokat bemutató rovata: Megállíthatatlanul szaporodnak a gyárakban a robotok, s a koronavírus-járvány okozta stressz valószínűleg csak tovább gyorsítja a betegségekre immúnis gépemberek térnyerését. A jövő a gép és az ember együttműködéséé. 2022 végére várhatóan négymillió közelébe emelkedik a világ üzemeiben dolgozó robotok száma, s ez azt jelenti, hogy Szingapúrban és Dél-Koreában a legmagasabb – 750 fölötti – ám olyan terület is akad, ahol Európa áll az élen: 110 robot jut tízezer munkásra, ami több, mint Észak-Amerika, vagy Ázsia átlaga.A gépembereket elsősorban a járműgyártásban alkalmazzák, de ugyancsak sok van belőlük a szórakoztatótechnikai iparban, s gyorsan nő a számuk az élelmiszeriparban is. Amíg az első generációs ipari robotok – amelyek közül az első, az Unimate001 1959-ben lépett munkába a General Motors trentoni üzemében – általában az emberektől elzárva, sokszor rács mögött munkálkodtak, manapság az emberek és a robotok egymás mellett élése, illetve a szekvenciális együttműködés a jellemző – olvashatjuk a HVG.hu technikai rovatában.

Continue Reading

Sajtószemle, 2020. március 24.

A nemzetközi és hazai sajtó vezető témája továbbra is az új koronavírus járvány illetve ennek várható gazdasági következményei. A mai Le Monde többek között arról ír, hogy míg Olaszországban a megbetegedések száma az utóbbi két napban csökkenő tendenciát mutat, Spanyolország készülhet a legroszabb forgatókönyvre, a spanyol államelnök arra figyelmeztett, hogy ezen a héten várható a megbetegedések nagy hulláma.

(tovább…) Continue Reading