Miközben egyre inkább a népszerűség, a könnyen fogyaszthatóság az egyetlen szempont, a dolgok megítélésekor, úgy vélem, a racionális érvelés kultúrájának megerősítése lenne a célszerű ? különösen sajátos, kisebbségi közéletünk esetében. (tovább…)
Continue ReadingEgy ámokfutás utolsó lépései
Azt hiszem vége Dragnea ámokfutásának és megkockáztatom Dăncila asszony sem fogja vezetni az EU-t a jövő év első felében (a rémület, mely arcán játszott a mai parlamenti sajtótájon jól mutatja: ezt ő is tudja). És bár senki nem mondja, sőt nyilvánosan tagadja, hogy ilyesmi történne, a PSD-ALDE szövetségnek is oda, csupán a kegyelemdöfésre vár, ott fekszik kiterítve. Nem állítom, hogy azonnal következik a vég és azt sem, hogy hosszú távra megoldódnak azok a problémák, melyek a jelenlegi válsághoz vezettek, de azt igen, hogy eldőlt: a jelenlegi hatalmi berendezkedésnek vége, így és a jelenlegi felállásban, tovább nem folytatható. Félreértés ne essék, nem azt mondom – valamiféle felelőtlen optimizmustól, vagy whisful-thinking-től hajtva – hogy percek alatt jobb hely lesz Románia, csak, hogy Dragnea and Co túlhajtotta rejtett terveinek hajszolását és beomlása iminens. A jelenlegi hatalmi felállás bukásának hátterében levő egyes tényezőkről, nem az egészről beszélek, és nem is egy módszeres oksági viszonyrendszerkimerítő kifejtésére vállalkozom. Nincsen, olyan tudásom, mely nem nyilvános információkon alapszik, és jövőbelátó sem vagyok, csak egymás mellé próbálom rakni azt, ami a kialakult helyzetről tudható.
Continue Reading
Tájkép csatával
A médiapolitizálás korában a mass media a politizálás legfontosabb, sőt szinte kizárólagos eszköze, ahol állandósított kampánykommunikáció folyik. Jó esetben ez utóbbi képes legitimálni a ?győztes pártokat?, sőt magát a demokratikus rendszert, ellenkező esetben viszont a sikeres kampányt és győztes pártokat is kegyetlenül delegitimálhatja, elhiteltelenítheti. (tovább…)
Continue ReadingA többség zsarnoksága is zsarnokság
Fölösleges szépíteni, a Velencei Bizottság jelentése a Btk., és az (i)gazságszolgáltatást érintő törvények módosításáról, a legpesszimistább várakozásokat igazolja: az egész eljárás elhibázott, káros és a korrupció elleni harc fölpuhítását, megvádolt és elítélt korrupt politikusok mentegetését szolgálja, és a jogállamiság alapjait kezdte ki, ellentétes nemcsak az EU szellemével, hanem összeegyeztethetelen annak jogrendszerével is (persze nevetséges is, ahogy pancser, harmad-negyedrendű “jogászkodók” összetákolták és a parlamenten – (tovább…)
Continue ReadingSOS sajtószabadság!
Soha nem látott kísértet járja be e hetekben a rommagyar sajtót, a saját ? kisebbségi ? cenzúra két lábon járó kísértete, aki nyilván nem a saját, hanem alig titkolt megbízói nevében tiltja meg a másként vélekedés nyilvános megjelenését, sőt a legdrasztikusabb eszközhöz nyúl, hetilapot szüntet meg hatalmi megrendelésre. A főcenzor különössége, hogy ezúttal nem a ?román? hatalom ideológiai elvárásainak alapján cenzúráz, hanem a magyar kormányzat és itteni helytartói szája íze szerint szabja át, illetve hallgattatja el a véleményeket, szüntet meg lapot, rúg ki újságírókat, és helyez pozícióba másokat. (tovább…)
Continue ReadingEgy taps, oszt jónapot?
Az utóbbi két év közpolitikái már a kormányozhatóság alsó határát surolják, és már nem az elképzelt demokrácia (illetve a poszt-demokrácia), hanem az állam szétzüllesztésének a veszélye fenyeget, a működésképtelenség. (Amire utalok, az a “gouvernmentalité” – Foucault bonyolult fogalomhasználatában. Foucault fogalma egyszerre utal a konkrét, szervezdett és informális hatalom gyakorlási technikákra, és ami lényegesebb egyfajta kormányzási/kormányzati, de széles körben elterjedt mentalitásra: (tovább…)
Continue ReadingJobb lett-e a világ?
Nézem az év terrorista akcióinak interaktív térképét, melyen több mint ezerhétszáz terrorcselekményt jelöltek be, melyekben több mint tizenötezer ártatlan ember…
Continue ReadingReprezentációs válság
Amilyen bizarr és perverz ötlet volt egy érthetetlen kérdésbe sűrített, nem létező probléma, eldöntésére népszavazást kiírni, éppen olyan bizarr és perverzek azok a felelőtlen kijelentések, melyek az utólagos fellelősség előli menekülést szándékoznak szolgálni. A politikai és erkölcsi felelőtlenség, a nyilvánosság elöli bujkálástól, a sunyítástól (ezt a hőstettet éppen a fő szóvívő, Liviu Dragnea, és miniszterelnöke Viorica Dancila, gyakorolja, lassan 2 napja), a kudarc elkenésétől, egészen a “popor” leváltásának pajzán ötletén át, azon való felháborodásig tart, hogy egyáltalán, felelősöket merészeljünk keresni. (tovább…)
Continue ReadingA visszarendeződés forgatókönyvei
FSN-PARFÜM, sötétkék szteppelt-kabát (vagy nem is, pufajka!) és baszksapka, cinkos-cinikus mosoly és Iliescu-s poló (vagy inkább, az ?Újraosztjuk a nyomort!?, felíratú T-Shirt), ál (vagy nem is, neo) proletár retro, (vagy nem is, vintage) a kényszerű divat a román politikai mezőnyben, sőt ? prömierben ? Erdélyben és Bánságban is, valamint városon is az. (tovább…)
Continue ReadingKis társadalomrajz
A kritikai társadalomtudományok (az absztrakt elmélet és az absztrakt empirizmus pólusai között mozogva) többet tudnak a társadalmi átalakulások dinamikájáról, mint azt általában föltételezik, illetve ? és mivel a politikum ellenérdekelt az általuk föltárt valóság napfényre kerülésében, és ezért elfedi, vagy legalábbis igyekszik fölülírni az egyre divatosabb populista/demagóg diskurzusaival ? ez a tudás gyakran háttérben marad. (tovább…)
Continue ReadingEgy divatjamúlt fogalom: erkölcsi kötelesség
Tapasztalatom szerint manapság, enyhén szólva ritkán, ha egyáltalán valaha is, foglalkozunk morális kérdésekkel, hiszen azok filozófiai, általános kérdések, és ma a világ, hogy úgy mondjam, absztrakt pragmatikus. Nagyobb becsben van a politikai haszonelvűség – legtöbbszőr álságos – hangoztatása, mint az életünket, beszélünk róla vagy sem, végső soron meghatározó erkölcsi elvekről és a vele járó felelősségről való beszéd. (tovább…)
Continue ReadingAz elnök úr nem aggódik
A zsákutca, melyben “győztesként masíroz” a Fidesz itteni fő-fő fiókpártja (a másik kettő alig él, bár az MPP nevét vívő éppen életjelt ad magáról, amikor Bíró Zsoltot elzavarják és minden bizonnyal valamiféle ellenzéki, vagy mondjuk, dacos pozíciót fog fölvenni a fő fiókpárthoz képest), éppen körkörössé alakul, azaz olyan csapdává, mely hermetikusan zárja körbe a rommagyar politizálást: nincs se előre, sem hátra. A rommagyar politizálás, először az elmúlt huszonnyolc esztendőben, mind elvi, mind pedig gyakorlati szempontból végzetesen ROSSZUL (tovább…)
Continue Reading