Farkas-Ráduly Melánia

Szinte hihetetlen, de hamarosan átlépünk az év második hónapjába. Februárban több jeles nap is vár ránk: 8-án lesz a házasság világnapja, 8. és 15. között a házasság hete, 11-én a betegek világnapja, 14-én a Bálint-nap, amelyet sokan Valentin-napként ismernek, míg 21-én az anyanyelv nemzetközi napját ünnepeljük. Február 17-én zárul a farsangi időszak, majd másnap, 18-án lesz a hamvazószerda, a nagyböjt első napja.

December 21-én, vasárnap – kelet-európai idő szerint 17 óra 2 perckor – lesz a téli napforduló, azaz a csillagászati tél kezdete. Az év leghosszabb éjszakája vár majd ránk, de másnaptól egészen a nyári napfordulóig hosszabbodnak a nappalok. A téli napforduló amúgy a legtöbb ősi vallás egyik legalapvetőbb ünnepe volt, azt hirdette, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság.

Közeledik Luca napja, amely eszembe juttatott egy jól ismert szólást: „Lassan készül, mint Luca széke.” Olyankor szokták mondani, ha valami a megadott határidőre sincs készen, néha még az újságírók is utalnak rá a különféle cikkekben. Egyikük például így fogalmazott: „Ez a létesítmény is úgy készül, mint Luca széke, ennek finanszírozását is többször megszakították, az átadási határidő is többször módosult.”

November 20-án a világ egyik legrangosabb elismerését, a Nobel-díjat ünnepelték és a friss magyar irodalmi Nobel-díjas írót, Krasznahorkai Lászlót köszöntötték Svédország budapesti nagykövetségén. A díszvendégek között volt a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas biokémikus, Karikó Katalin is, így az esemény a két Nobel-díjas első személyes találkozásának is teret adott.

November 11-én volt a Márton-nap, tegnap az Erzsébet nap, közeledik a Katalin-nap, míg november végén az Andrások ünnepelnek, mi pedig minden évben igyekszünk felköszönteni őket. Legtöbbször azonban nem is sejtjük, milyen szokások, hiedelmek fűződnek egy-egy névnaphoz.

Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz ma van a magyar nyelv napja, majd két nap múlva, november 15-én lesz a magyar szórvány napja; a szabályzat szerint mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.

November 9-én lesz az európai feltalálók napja, amikor a hétköznapi életünket behálózó tudományos és technikai vívmányok kapnak főszerepet; magát a megnevezést csupa kisbetűkkel írjuk.

Könnyed hangulatban szeretném zárni az októbert, ezért olyan témát választottam mára, amely mosolyt csalhat az arcukra. Néhány világnapot ragadok ki, előbb viszont felvázolom, hogy mit is takar a megnevezés. Egy évenként ismétlődő évfordulóról van szó, amellyel a kezdeményezők felhívják a figyelmet valamilyen globális problémára, mozgósítják az embereket vagy épp megemlékeznek valamiről.

Ma a zenés, énekes, táncos vígjáték, az operett lesz a főszereplő. A kifejezés forrása az olasz operetta, az opera (‘dalmű’) kicsinyített alakja.

Ma az első magyar regény szerzőjéről, Dugonics Andrásról lesz szó, aki két nap híján kétszáznyolcvanöt éve, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba. A piarista szerzetes, író, egyetemi tanár egyébként a nyelvújítás terén is maradandót alkotott, ráadásul szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, miszerint a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv Magyarországon.

A múlt heti részben a szív és a magyar népmesék voltak a főszereplők egy-egy jeles nap kapcsán, ma a zenétől indulunk útnak. A miért megválaszolásáért visszakanyarodom a hónap első napjához, azaz október 1-jéhez, amelyet az amerikai hegedűművész, karmester, Yehudi Menuhin kezdeményezésére, 1975-ben nyilvánított a zene világnapjává az UNESCO Nemzetközi Tanácsa. Magát a megnevezést csupa kisbetűkkel írjuk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, ünnep, időszak, történelmi esemény nevét. Ezen a napon lehetőséget kapunk felidézni a zeneművészet legnagyobb alakjait, és egyre jobban megismerhetjük a különböző kultúrák zenéit.