Demény Péter

Saint-Simon herceg, a nagy francia emlékíró, azt mondja, az élet és a halál közé be kellene iktatni egy szakaszt. Amikor…

„Meteofób vagyok” – mondta egyszer Horváth Andor, és kénytelen vagyok belátni, hogy én is. Ebben a kánikulában például ukmukfukk elalszom,…

Ha bármikor arra gondolok, mi a legnehezebb a kultúraszervezői munkában, mindig ugyanaz a válasz: a megjósolhatatlanság. Például. Néhány évvel ezelőtt,…

„Állandóan ott lüktetett a fejében a zene” – mondja valaki Kocsis Zoltánról. Az jut eszembe, hogy Bolyai fejében állandóan a…

Jean Gabin, Bruno Cremer, Rowan Atkinson. Számomra ők a Maigret-mesterhármas. Közülük az utóbbi a leginkább meglepő, hiszen Mr. Bean hogyan…

Olyan könnyű normálisnak lenni! Mindig azt gondolni, hogy bármit teszünk, az a természetes, úgy van jól. Ha az ember nő,…

A görög táj nem andalít el, nem tárul ki, nem fogad magába. Ahogy jöttünk az autópályán Lefkada felé, mindenütt ezt…

Meghalt Kincses Előd. A romániai magyarság emblematikus figurája volt, számomra kezdetben a nem feltétlenül rokonszenves megátalkodottság és nacionalizmus képviselője. Aztán…

Túlságosan együgyűek lettünk. Mindenki határozottan jobb- vagy baloldali, és ezt fennhangon hirdeti is; sokan azzal kelnek, hogy mindenkit meg kell…

Két színházi ember beszélget a Matca podcastjában, s az egyikük felveti, hogy a szórakozás nálunk a röhögést jelenti, ezt 89…

Olvasom Halász Anna és Szász János szövegeit az Új Hét honlapján, és hirtelen rájövök, miért szeretem őket annyira. Azért, mert…