Ambrus Attila

Véget értek a párizsi olimpiai játékok. Amíg tartottak, még azokat is foglalkoztatták, akiket általában nem érdekel a sport. Megérezték ők…

Augusztus első hétvégéjén rendezték meg az idei Zabföld fesztivált. A Haferlandot, mely a 11. kiadásához érkezett, tíz erdélyi szász településen…

Olvasom, hogy kik azok az ukrán sportolók, akik soha nem vehetnek részt az olimpiai játékokon, mert elhunytak a szörnyű háborúban. Köztük a még gyerekkorban lévő súlyemelő Alina Perehudova, aki Mariupolban vesztette életét.

Egyre inkább eluralkodik az elmélet, miszerint az ember háborúzó lény, és hogy kizárólag ennek a tulajdonságának köszönheti fennmaradását. Az elmúlt évtizedben több kutatás jelent meg a háború pozitív civilizációs mellékhatásairól.

Sokan panaszkodnak: Európát újra elrabolták. Európa elrablása nem új keletű. Korábban, már a II. világháború után mutatkoztak az Európa elleni merénylet jelei.

A Patrióták Európáért megalakulásával az Európai Parlament működésében egy új időszak kezdődik. Egy teljesen más megközelítést képviselő, teljesen más testtartású, teljesen más politikai stratégiát követő frakció jelent meg a politikai porondon.

A GNH (Gross National Happiness) vagyis a bruttó nemzeti összboldogság  mérésekor a cél az, hogy az egyes nemzetgazdaságokat ne csak az alapján vizsgálják, mekkora a termelékenység vagy mekkora nemzeti össztermék jut egy főre, hanem az egyes állampolgárok elégedettsége is számítson.

Sokan ábrándoznak arról, vajon milyen érzés lenne örökké élni, és közben látni, hogyan változik a világ.

Jacob Mikanowksi lengyel származású amerikai történész Viszlát Kelet-Európa: egy eltűnő világ kultúrtörténete című, tavaly megjelent könyvében új megvilágításba helyezte Kelet-Európának, a birodalmak ütközőzónájának történetét.

Ha a jövő történészei egyetlen mondatba akarnák sűríteni a XXI. század első negyedének politikai történéseit valószínű, hogy Gyurcsány Ferenc öszödi beszédének legigazibb kijelentését idéznék: „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.”

Egyre több szerkesztőség válik meg az újságíróitól és alkalmazza a mesterséges intelligenciát. A végső veszély az, hogy az újságírás elveszíti…

Sokan hajlamosak azt állítani, hogy a mai diákok butábban kerülnek ki az iskolából, mint ahogy belépnek. Joel Kotkin demográfus egyenesen azt állítja, hogy „a felsőoktatás tájékozatlan, műveletlen és diszkalkuliás  nemzedéket termel, így ez a nemzedék nem lesz képes betölteni a demokráciához nélkülözhetetlen polgárság pozitív szerepét.”