Óvatosságra intenek a szakértők a nyilvánosságra hozott magyarországi ügynökakták értelmezésével kapcsolatban.
A szerdán közzétett, mintegy 60 ezer nevet tartalmazó állambiztonsági adatbázis önmagában nem bizonyítja az érintettek tényleges ügynöki tevékenységét – hangsúlyozta Papp István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főosztályvezetője a Kossuth rádióban. Mint mondta, előfordult, hogy valakit beszervezettként tartottak nyilván, miközben nem végzett érdemi ügynöki munkát. A téves besorolásra példa Lezsák Sándor esete is. Az Országgyűlés korábbi alelnökének neve informatikai hiba miatt jelent meg a hálózati személyek között. A levéltár közleménye szerint Lezsák Sándor valóban szerepel az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon, de nem ügynökként, hanem megfigyeltként.
