A 2025-ös esztendőt a hazai belpolitikai válság határozta meg, ami annak következtében alakult ki, hogy 2024. december 6-án az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Az idén májusban megismételt megmérettetés rányomta a bélyegét a 2025-ös évre, hiszen meghosszabbította a 2024-es úgynevezett választási szuperévet, ami számos gazdasági és politikai bonyodalmat okozott. Mint ismert, az elnökválasztást azért törölték, mert a hatóságok szerint az első fordulót megnyerő Călin Georgescu orosz befolyással győzött. Klaus Iohannis elnök hivatalában maradt, de február elején arra hivatkozva, hogy az esetleges tisztségből való felfüggesztése még sérülékenyebbé teheti az országot, lemondott. Helyét ügyvivő államfőként Ilie Bolojan, a szenátus elnöke foglalta el.
A választás alaposan megrázta a két nagy kormánypártot, a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hiszen jelöltjük, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă nem jutott be az érvénytelenített választás második fordulójába. Új kormánykoalíció alakult, a PSD és a PNL visszafogadta az RMDSZ-t a kormányba. Ebből az alkalomból egy fontos premiert is elkönyvelhettünk, hiszen Tánczos Barna személyében rövid időre magyar pénzügyminisztere lett az országnak, így Tánczos volt az első romániai magyar politikus, aki pár hónapig tagja volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak is.
Az új kormánykoalíciónak nem sikerült jól a megismételt elnökválasztás, mert Crin Antonescu közös államelnök-jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Nicușor Dan végzett a második helyen, első lett a szélsőséges nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltje, George Simion. A második fordulóban Dannak sikerült a nagy fordítás, ami főleg a romániai magyarok több mint 90 százalékának köszönhető, akik egyöntetően az elnökválasztást megnyerő Nicușor Danra voksoltak. Az új elnök Ilie Bolojant kérte fel kormányalakításra, az így alakult nagykoalícióba immár a PSD, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek mellé az USR is belépett. Az RMDSZ nem tarthatta meg a pénzügyminiszteri posztot az új kormányban, viszont Cseke Attila fejlesztési miniszter maradt, Tánczos Barna tárca nélküli miniszterelnök-helyettes, Demeter András pedig kulturális miniszter lett.
