A mai részt egy idézettel kezdem: „Jobbra – vagy balra? Ezt a kettőt mindig keverem, mert a hidegháborús gyermekkorom vasfüggöny mögötti pedagógiája, úgy is, mint harcias tudatlansága, azt tartotta helyesnek, ha a balkezeseket átszoktatják jobbkezességre, kerül, amibe kerül (a tájékozódási készség elvesztésébe kerül).
Konkrétan kiütötték a gyerek kezéből a ceruzát, a kanalat, a hülyének is megérte. Amire esetemben nem terjedt ki a jobbkézterror: tenisz, varrás, konzervnyitás és vágyvezérelt gondolkodás. De ez általában nem sokat segít a kívánt irány eltalálásában.” Az idézet az irodalomtörténész és író Selyem Zsuzsától származik, és a hallgatók valószínűleg már sejtik, mi lesz a mai részt központi témája.
Augusztus 13-án, azaz tegnap volt a balkezesek világnapja, amelyet egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezett több mint három évtizede; a világon a balkezesek aránya jelenleg körülbelül 10–15% lehet. Ahogy az idézetből is kitűnt, nagyon sokáig különböző módszerekkel igyekeztek a balkezes gyerekeket átszoktatni a „szép kéznek” is nevezett jobb kézre. Úgy vélték, hogy a balkezes emberek nem lehetnek jók, furcsa szerzeteknek tartották őket, olyasvalakiknek, akik kilógnak a sorból.
Ma már számos cikkben óva intik a szülőket attól, hogy a csemetéjüket átszoktassák a bal kézről a jobb kézre; a Magyarországi Balkezesek Egyesülete például rendszerint előadásokkal és készségfejlesztő játékokkal segít abban, hogy a világ legnagyobb kisebbségeként is emlegetett balkezesek is hallathassák a hangjukat, ugyanakkor kihangsúlyozza a szülők és a pedagógusok felelősségét ebben a témában. Az átszoktatás ugyanis a korábban említettek mellett komoly problémákat okozhat, a dadogástól kezdve a diszlexián át egészen az agykárosodásig. Ennek oka, hogy a balkezesek beszédközpontja fordítva működik, és az átszoktatás miatt zavarok alakulhatnak ki.
De mi van a jelenség mögött? A néphit és az etimológia tükrében a bal szóhoz nem kapcsolódnak jó dolgok. Az etimológiai szótár szerint „bizonyára ősi szavunk, talán a finnugor korból, de az egyetlen feltehető rokonnyelvi példa (votják paljan) körül is sok a bizonytalanság. A ‘bal’ és a ‘rossz’ közötti értelmi kapcsolat a legtöbb nyelvben éppoly természetes, mint az ellenkező oldal kapcsolata a ‘jó, helyes’ fogalmával”.
Nem feledkezhetek meg a gúnnyal átitatott kétbalkezes, illetve a kétballábas kifejezésekről, amelyekkel gyakran saját magukat címkézik az emberek. A kétbalkezes melléknevet olyasvalakivel kapcsolatban használják, aki minden kísérletével, kezdeményezésével kudarcot valló, mindenben ügyetlen. A kétballábas szókapcsolat általában a tánc vagy a labdarúgás kapcsán kerül szóba. Lehetőleg mindkét kifejezést próbáljuk mellőzni.