Böjtmás hava… Tavaszelő… Kikelet hava… Mindhárom kifejezéssel az év harmadik hónapjára, a márciusra utalunk, amelynek ma van a második napja. Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriuma szerint „az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában, az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi – évkezdési szokásnak.
Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust, és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna »anyát«. Anna Perenna ünnepe később amolyan »marciális« jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált”.
És honnan ered a tavasz szinonimájaként is emlegetett kikelet szavunk? Az etimológiai szótár szerint „származékszó, a kikel ’kinő, kizöldül, nyílik’ igekötős ige -et névszóképzővel ellátott alakja. Eredeti jelentése ’kizöldülés, kinövés, nyílás’ lehetett. A ’tavasz’ jelentés kialakulása a növények nyílásával és a mezei munkák tavaszi megkezdésével függ össze. A szépirodalomban használatos szó.”
A márciust néhanapján régi magyar nevén Böjtmás havaként is emlegetik, arra utalva, hogy ez a húsvét előtti nagyböjt második hónapja.
A mai részből nem maradhatnak ki a hónaphoz kötődő hagyományok, amelyek jó része az időjáráshoz, népi jósláshoz kapcsolódik. A tavasz érkezése a magyar hagyományok szerint a megélhetés biztosítéka volt, ugyanis legtöbben mezőgazdálkodásból tartották fenn a családjukat. Az egyik hiedelem szerint, „ha Böjtmás hava száraz, akkor Szent György hava nedves”, vagyis amennyiben márciusban kevés a csapadék, április esős lesz. De arról sem lehet megfeledkezni, hogy „a száraz március szép májust jövendöl”, legalábbis a népi jóslás szerint. További példák: „Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.” „Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben.” Azaz a március időjárásából akár az egész év időjárására is ki lehet következtetni.
Egyébként a hónap egyes napjaihoz is kötődnek népi jóslások… 9-éről például ezt mondták korábban: „Amilyen az időjárás Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.” Nem hagyhatom ki a teljes magyar nyelvterületen közismert időjárási jóslást, amely így hangzik: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!” A néphit úgy tartja, hogy a hideg tél után tavaszias meleg idő következik a március 18-át, 19-ét és 21-ét felölelő időszak után.