Jó, hogyha az RMDSZ három évtizedének az értékelésében mindenekelőtt azokból az alapelvekből és programpontokból indulunk ki, amelyeket megalakításának az időpontjában megfogalmaztak. Nos, hadd idézzek fel szószerint néhányat, ahogyan az a korabeli közleményekben megjelent. Nemzetiségi képviselet biztosítása a törvényhozásban és az államigazgatásban. Anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése az óvodától az egyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással. A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek a létrehozása és működésük biztosítása. A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozása. A kollektív nemzetiségi jogok alkotmányos szavatolása és gyakorlatba ültetése a különböző törvények és végrehajtási utasításaik által. Akadálytalan kapcsolattartás a magyar nemzet más részeivel. Nemzetiségi minisztérium létrehozása. Nem folytatom. De hogyha visszatekintünk minderre kiderül, hogy az alapítók, a romániai magyarság korabeli neves személyiségei, nagyon is tisztán látták a jövőt, és a felvázolt irányvonalak közül a legtöbb tekintetben sikerült jelentős előrelépéseket elérni. Persze, mindehhez hozzájárult az is, hogy Románia általában a demokratikus átalakulások útjára lépett, tagja lett annak az európai intézményrendszernek, amely lebontotta a határokat és gazdasági támogatásokkal segítette a ketel-közép európai államok felzárkozását. Kétségtelen azonban, menetközben, az idő múlásával, megjelentek olyan újabb problémakörök is, amelyek akkoriban nem lehetett ennyire pontosan látni. A nagyfokú romániai elvándorlás, amely a hazai magyar közösséget is sújtja, a regionális gazdasági széttagozódás, avagy egyértelműbben fogalmazva, a magyarok is lakta régiók gazdasági lemaradása más romániai területekhez képest, jelkép- és szimbólumhasználatok, valamint a kollektív jogok erőteljesebbé tétele, ahol meglehetősen nehéz az áttörés, a romániai magyarság képviseletének és a mindenkori magyarországi kormányzatnak a viszonya, a romániai magyarság belső politikai tagolódása. Ám úgy tűnik, hogy a holnapi nap ez utóbbi tekintetben is változásokat hoz. A belső harcoktól szabdalt Magyar Polgári Párt és a különböző személyi viharok megrázta Erdélyi Magyar Néppárt holnap Csíkszeredában külön-külön tart küldöttgyűléseket és közös összejövetelen is találkoznak, amelyen megbeszélik a fúzió, az egyesülés kérdéseit, és véleményem szerint nem kétséges, hogy a végső cél nem lesz más, mint a visszatérés oda, ahonnan elindultak. Bárhogyan is nevezik, de az RMDSZ, amely már megalapításánál ernyőszervezetként határozta meg önmagát, ahová bárki befér, aki a romániai magyarság érdekeit szolgálja.
Május elseje
Május elsején rendszerint belefulladt valaki a medencébe – ezzel a példázatértékű mondattal traktált édesanyám, ha a jeles munkaszüneti napon, a munka ünnepén kölyökkoromban netán a Bánffy-fürdőre menni kerekedett kedvünk.
Tovább...Kisasszonyok alkonya?
Emlékszem, hogy gyerekkoromban a 80 éves tanítónénit az egész falu Mária kisasszonynak szólította. S az idős hölgy szinte már büszkén viselte a megnevezést. Nem talált férjet, vagy őt nem találták meg, azt már nem tudom, így aztán gyereket sem szült. De mi mindannyian a gyerekeinek számítottunk. Gyakorta még játszani is az ő udvarára jártunk.
Tovább...Kormányok és ormányok
Nem hagy nyugodni a fehér elefánt. Hiába kérlel józanabbik énem, hogy töröljem le elmém tájképéről e képzeletbeli lényt, makacsul felbukkan újra és újra, sőt egyre jobban világít, minél jobban igyekszem halványítani képét.
Tovább...Rafi
Négy esztendővel ezelőtt jelent meg a 2017-ben, hatvan éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt kiváló képzőművésszel, Nagy Ödön életével és munkásságával foglalkozó monográfiám, amelyben arról is szó esett, hogy a művész a gyergyószárhegyi alkotótáborban, amely éppen idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, többször is találkozott a községben élő Rafi Lajossal, a cigány költővel.
Tovább...