Azt hiszem, majd mindenkinek akad példája rá, hogy a véletleneknek meg van a maguk összjátéka. Hogy mi áll mögötte, káoszelmélet, valószínűségszámítás, játékelmélet, nem eléggé ismert társadalmi folyamatok ? azt majd eldöntik a tudós elmék. Én viszont egy ilyen véletlenről szeretnék beszélni mai jegyzetemben, de – nem véletlenül. Nos, történt, hogy ezekben a hetekben, amikor az amerikai filmes híresség botrányaitól kezdve a magyarországi nagyrendező viselt dolgainak a kiteregetése után a ? me to?, vagyis ? az engem is ? kampány elérte a közösségi médiát, nap mint nap elgondolkodni- vagy csámcsogni valót kinálva a közönségnek, rábukkantam egy olyan könyvre, amely jóval széles időtávlatokba helyezi a szexuális zaklatás tárgykörét. És már az is érdekes, hogyan került az angol nyelvű kötet a kezembe. A központi, csíkszeredai parkban hónapokkal ezelőtt meglehetősen érdekes kisérletbe kezdett az a Spektrum Oktatási Központ, amely egy esztendeje immár csupán a kezdő S-betűben viseli annak a Soros Györgynek a nevét, aki még 1996-ban létrehozta elődjét, a Soros Oktatási Központot. Nos, a Spektrum három olyan, szivárványszínűre szépen kifestett, üvegajtókkal ellátott fakuckót helyezett el a parkba, amelyekbe bárki beteheti fölösleges könyveit, és onnan bárki ki is veheti bármelyiket, ha éppen a cím megragadta a tekintetét és olvasni van kedve. A székely ezermesterség jegyében a könyves házikók üvegablakait néha betörték, néha csavarhúzóval egyszerűen leszerelték és elvitték, de a Spektrum mindig pótolta a hiányt és a könyvturkálásnak ez az előnyös módja végülis meghonosodott a városban. Jómagam is gyakran teszek be ide könyveket, és mit hoz a véletlen: a szexuális zaklatás témájának a csúcsra járatása idején az egyik kuckóban éppen egy olyan Gutenberg-csillagra bukkantam, amelynek ugyanez volt a tárgya, de nem akármilyen összefüggésben. Women’s silence, Men’s violence, vagyis a szó-összecsengést vissza nem adó fordításban A nők hallgatása és a férfiak erőszakossága. Ez a kötet címe és a tizennyolcadik illetve a tizenkilencedik századi Anglia szexuális zaklatásait veszi nagyító alá. A szerző, Anna Clark, nem csupán a korabeli sajtót szemlézgeti, hanem periratokat, rendőrségi jegyzőkönyveket, szépirodalmi munkákat tanulmányoz és közben a kor örökösödési és párválasztási szokásait, az ipari forradalom kezdetének gyári történeteit, az arisztokrácia és a középosztály kialakulásának a változásait is szemügyre veszi. Mindeközben a prostitucióra vonatkozó korabeli nézeteket, filozófiai, valláselméleti, orvostudományi és más utalásokat is ötvöz a munkájában. De ami talán a legérdekesebb: két évszázaddal ezelőtt, teljesen más földrajzi, történelmi és társadalmi körülmények között, a szexuális erőszak körüli közbeszéd éppen két olyan téma köré csapódott le, mint manapság: Az egyik: a bármiféle jellegű hatalmi fölénnyel való visszaélés, a másik pedig az áldozat hibáztatása. Nyugodtan elmondható tehát: digitális kor ide és korlátlan információközlés oda, de nincs új a Nap alatt. És alighanem ez is magyarázza, hogy miért tör utat olyan nehezen a nemek közötti egyenlőség elvi elismerésének a mindennapokban történő gyakorlati meghonosítása, bármiféle jogi kodifikáció és a nyilvánossá váló ?me to? esetek ellenére.
Május elseje
Május elsején rendszerint belefulladt valaki a medencébe – ezzel a példázatértékű mondattal traktált édesanyám, ha a jeles munkaszüneti napon, a munka ünnepén kölyökkoromban netán a Bánffy-fürdőre menni kerekedett kedvünk.
Tovább...Kisasszonyok alkonya?
Emlékszem, hogy gyerekkoromban a 80 éves tanítónénit az egész falu Mária kisasszonynak szólította. S az idős hölgy szinte már büszkén viselte a megnevezést. Nem talált férjet, vagy őt nem találták meg, azt már nem tudom, így aztán gyereket sem szült. De mi mindannyian a gyerekeinek számítottunk. Gyakorta még játszani is az ő udvarára jártunk.
Tovább...Kormányok és ormányok
Nem hagy nyugodni a fehér elefánt. Hiába kérlel józanabbik énem, hogy töröljem le elmém tájképéről e képzeletbeli lényt, makacsul felbukkan újra és újra, sőt egyre jobban világít, minél jobban igyekszem halványítani képét.
Tovább...Rafi
Négy esztendővel ezelőtt jelent meg a 2017-ben, hatvan éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt kiváló képzőművésszel, Nagy Ödön életével és munkásságával foglalkozó monográfiám, amelyben arról is szó esett, hogy a művész a gyergyószárhegyi alkotótáborban, amely éppen idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, többször is találkozott a községben élő Rafi Lajossal, a cigány költővel.
Tovább...