Egyezség született Nagy-Britannia uniós reformigényeiről, a tagországok állam- és kormányfői egyhangúlag támogatják a megállapodástervezetet – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az éjszaka. A csütörtökön kezdődött brüsszeli tanácskozás középpontjában a londoni kormány reformigényei álltak. Az uniós vezetőknek számos ponton komoly engedményeket kellett tenniük, hogy tető alá hozhassák a kompromisszumot. David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat. Az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről olyan megállapodás született, amelynek értelmében az újonnan érkezők esetében azonnali hatállyal lefaragnak az összegből. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja. Nagy-Britannia tartósan kivonta magát az EU-integráció szorosabbra vonásából – jelentette ki David Cameron brit miniszterelnök, hozzátette, országa „soha nem fog csatlakozni az eurózónához”, és „teljes beleszólása” lesz az egységes európai piacba. Az Európai Tanács csúcstalálkozóján létrejött megállapodásról tartott sajtótájékoztatóján David Cameron azt mondta, arra fogja buzdítani a lakosságot, hogy támogassák Nagy-Britannia európai uniós tagságát a közelgő népszavazáson. Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarta tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét. A brit kormány várhatóan ma dönt a népszavazás időpontjáról.