Donald Trump tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot típusú légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának, amelyek elengedhetetlenek Kijev számára az orosz csapások elleni védekezéshez.
Az amerikai elnök még nem döntötte el, hogy hány rendszert küldenek.Donald Trump ma találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral. Keith Kellogg amerikai nagykövet pedig szintén ma kezd újabb ukrajnai látogatást. A washingtoni fegyverszállítás része lesz egy olyan megállapodásnak, amelynek keretében Trump szerint a NATO fizet az Egyesült Államoknak az Ukrajnának küldendő fegyverekért.
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy tegnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő.
Szerinte meg kell vitatni a sorkatonai szolgálat visszaállításának kérdését, “lehetőleg pozitív kimenetellel annak érdekében, hogy ha nem lesz elegendő önkéntesünk, akkor visszatérhessünk egy olyan kötelező sorkatonai szolgálathoz, amely feltehetően más jellegű lesz, mint amit korábban eltöröltünk” – mondta Steinmeier a ZDF televízióban.
Németországban 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot. A jelenlegi védelmi miniszter azt javasolja, hogy szükség esetén – a szövetségi parlament jóváhagyásával – legyen újra lehetőség a sorozás visszaállítására.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint ma, hétfőn kezdődött el és július 21-én ér véget a beiratkozás az őszi pótérettségire.
A kompetenciavizsgákat augusztusban tartják: 4-én és 5-én román nyelvű kommunikációból, 5-én anyanyelvi kommunikációból, 6-án digitális készségekből, 7-én és 8-án idegen nyelvből. A pótérettségizők román nyelv és irodalomból augusztus 11-én, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból 12-én, a választott tantárgyból 13-án, anyanyelvből pedig 14-én írásbeliznek.
Az írásbeli vizsgák eredményeit augusztus 18-án délig teszik közzé.
17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból a kormány, az RMDSZ javaslatára, vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek.
A parajdi sóbánya elöntése után a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja példátlanul megnőtt, ami miatt a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztító állomások több tízezer Maros megyei lakosnak nem tudtak ivóvizet biztosítani.
Az RMDSZ javaslatára korábban, az Országos Vészhelyzeti Bizottság döntése alapján, elkezdték a Kis-Küküllő vizének sótalanítását. A környezetvédelmi minisztérium gyors technológiai megoldást keresett arra, hogy a három település víztisztítói újra tiszta nyers vizet kapjanak. Ezt követően a megyei vészhelyzeti bizottság felmérte, mennyi pénz kell a munkához, a fejlesztési minisztérium pedig kormányhatározatot terjesztett elő, amely segítségével a szükséges, 17,8 millió lej finanszírozást kiutalják a kormány tartalékalapjából. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek többé kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
Donald Trump tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot típusú légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának, amelyek elengedhetetlenek Kijev számára az orosz csapások elleni védekezéshez.
Az amerikai elnök még nem döntötte el, hogy hány rendszert küldenek.Donald Trump ma találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral. Keith Kellogg amerikai nagykövet pedig szintén ma kezd újabb ukrajnai látogatást. A washingtoni fegyverszállítás része lesz egy olyan megállapodásnak, amelynek keretében Trump szerint a NATO fizet az Egyesült Államoknak az Ukrajnának küldendő fegyverekért.
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség tevékenységével. Az…
llie Bolojan eddigi ügyvivő elnököt, miniszterelnököt választotta elnökévé szombaton Bukarestben tartott rendkívüli tisztújító kongresszusán a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Bolojan egyedüli…
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma. Elena-Simina Tănăsescu elnöki megbízatása három évre szól. Az alkotmánybíróság…
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az elnöki tisztségre egyetlen…
Az mp3 egy adatveszteséges zenetömörítési eljárás eredménye. Ennek során az emberi fül „tökéletlenségére” építenek: a kiváló minőségű forrásból, például az…
Bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan szabadon engedését, és a török politikai életben való részvétel lehetőségét követelte a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) társelnöke…
Az amerikai külügyminiszter „konstruktívnak és pozitívnak” nevezte a kínai hivatali kollégájával megtartott első személyes találkozóját, amelyet a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége…
Az Air Indai légitársaság egyik repülőgépének júniusi katasztrófáját az okozhatta, hogy a hajtóművek üzemanyag-szabályozó kapcsolója „kikapcsolás” állásba került, aminek következtében…
Olcsóbb díjszabással próbálják a Park&Ride parkoló és a tömegközlekedés használatára ösztönözni az autósokat Kolozsváron, miután a jelentős beruházással megvalósult létesítmény…
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség tevékenységével.
Az államfő ezt azzal magyarázta, hogy két intézmény vezetői nem súlyoznak a bűncselekmények típusai szerint és az erőforrásokat sem ezeknek megfelelően osztják el. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a DNA főügyészének és a legfőbb ügyésznek is lejár a mandátuma hat-hét hónap múlva, ezért nem kívánja erőltetni a leváltásukat.Elmondta azt is, hogy közvetlenül a kormány megalakulása után tárgyalásokat kezdeményezett az igazságügyi szereplőkkel, és az egyeztetéseket folytatni kívánja.
Az állmelnök szintén a mai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy viszonylag rövid időn belül új igazgatót fog jelölni a Románia Hírszerző Szolgálat élére, és a jelölt nevesítését a parlament következő rendkívüli ülésszakára időzíti. Nicușor Dan arról is beszélt, hogy Romániának új bértörvényre van szüksége, amely az összes közalkalmazotti kategóriát árnyaltan kezeli, ám ennek kidolgozása egy-másfél évet vesz igénybe.
llie Bolojan eddigi ügyvivő elnököt, miniszterelnököt választotta elnökévé szombaton Bukarestben tartott rendkívüli tisztújító kongresszusán a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Bolojan egyedüli jelöltként indult a pártelnöki tisztségért, 976 szavazattal választották a politikai szervezet elnökévé. A parlament épületében tartott rendkívüli kongresszuson a párt első alelnökeit is megválasztották Cătălin Predoiu, Ciprian Ciucu, Adrian Vestea és Nicolae Paulicu személyében.Az elnökjelölt a szavazás előtt arról beszélt, hogy a párt neve korábban a modernizálással függött össze, és most is mindent megtesz, ami rajta múlik, hogy ez így maradjon.
Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestereként vált ismertté, 2008 és 2020 között három mandátumon keresztül vezette a partiumi várost, mely idő alatt jelentős összegű európai uniós támogatást szerzett. Felújította a szecessziós belvárosi épületeket, korszerűsítette az infrastruktúrát, új hidakat és utakat építtetett. 2020-ban a Bihar megyei önkormányzat elnökévé választották, és megyei szinten folytatta az infrastruktúrafejlesztést. 2024-ben újabb mandátumot nyert. Tavaly decemberben a parlamenti választásokon szenátori mandátumot szerzett, majd a szenátus elnökévé választották. Ebben a minőségében Klaus Iohannis lemondása után több mint három hónapig ő volt Románia ügyvivő államelnöke. Júniustól, az új kormány megalakulásával ő az ország miniszterelnöke.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
Elena-Simina Tănăsescu elnöki megbízatása három évre szól. Az alkotmánybíróság három új tagja, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Dragoș vasárnap tette le a hivatali esküt, ezt követően ült össze a plénum, hogy megválassza az új elnököt – írta az Agerpres.
Július 13-val Asztalos Csaba vette át az alkotmánybíróságon a Varga Attila távozásával megüresedett helyet. Asztalos Csaba neve több mint két évtizeden keresztül egyet jelentett a diszkriminációellenes harccal. Az ő vezetése alatt épült fel az intézmény, amelynek fontos szerepe van a jogegyenlőség biztosításában. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál elért eredményeiről, illetve alkotmánybírói terveiről beszélgettünk az újdonsült alkotmánybíróval.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Az elnöki tisztségre egyetlen jelölt, Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő elnök pályázik. A négy első alelnöki tisztségekért tíz jelölt verseng: Valeriu Iftime, Adrian Veștea, Florin Roman, Alin Tișe, Nicoleta Pauliuc, Ioan Popa, Dan Motreanu, Ciprian Ciucu, Mircea Minea és Cătălin Predoiu.
A küldöttek titkos szavazással választják meg az elnököt és az első alelnököket.
A kongresszus megerősítette a regionális alelnököket is, akik az Országos Végrehajtó Bizottság tagjai lesznek. Ők: Alexandru Muraru – északkeleti régió, Alexandru Popa – délkeleti régió, Toma Petcu – Dél.Muntenia régió, Gigel Știrbu - délnyugati régió, Gheorghe Falcă – Nyugati régió, Florin Birta – Északnyugati régió, Ion Dumitrel - Középső régió, Thuma – Bukarest-Ilfov régió.
A kongresszust megelőzően, június 28-án az országos tanács elfogadta a párt új alapszabályát, amelynek megfelelően a pártelnök mandátuma két évre csökken. Az új alapszabály előírja azoknak a helyi pártvezetőknek a becsületbeli lemondását, akiknek az irányítása alatt a szervezet gyengén szerepel a választásokon. A PNL rendkívüli kongresszusa szombaton ratifikálta a párt alapszabályának módosítását.
A koalíciós partnerek közül az RMDSZ-t Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető, az USR-t Ionut Mosteanu védelmi miniszter, a nemzeti kisebbségeket a parlamenti frakciót vezető Varujan Pambuccian képviselte a liberálisok kongresszusán, ellenben a Szociáldemokrata Párt (PSD) tüntetően távol maradt. „Éles különbséget teszünk a kormányzati és a politikai együttműködés között” – magyarázták utólag a szociáldemokraták képviselői, kiemelve, hogy az ország nehéz helyzetére való tekintettel vállalták a kormányzást a négypárti koalíció tagjaként, de az egyetlen baloldali pártként továbbra is hűek maradnak politikai eszméikhez és értékeikhez, amelyek eltérnek a jobboldali pártokétól.
A PSD főtitkára, Paul Stănescu egyúttal kijelentette, hogy a koalícióban lévő pártoknak le kell ülniük, és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek és milyen mértékben kell viselnie a deficitcsökkentés terhét. Megválasztása előtt tartott beszédében Ilie Bolojan kijelentette: kész mindent megtenni annak érdekében, hogy a Nemzeti Liberális Párt egyet jelentsen Románia modernizációjával.
Az RMDSZ képviselőcsoportjának vezetője felszólalásában kitért arra, hogy az RMDSZ és a PNL kapcsolata összetett, Erdély egyes megyéiben kifogástalan az együttműködés helyi szinten, de vannak olyan megyék is, ahol „ellentétes táborokban vagyunk”. Hozzátette azonban, hogy a politikai vagy ideológiai nézeteltéréseken túl egy olyan kormányban vesznek részt, amelynek felelőssége a költségvetési hiány csökkentése, az ország pénzügyeinek helyreállítása, de a társadalmi igazságosság és méltányosság gondolatának hangsúlyozása is. Hozzátette: a kormánykoalícióban az állampolgárok és a közjó érdekében végzett együttműködés és becsületes munka révén lesznek eredmények, és a közjó ebben az összefüggésben „méltányosságot és társadalmi igazságosságot is jelent”.
Az mp3 egy adatveszteséges zenetömörítési eljárás eredménye. Ennek során az emberi fül "tökéletlenségére" építenek: a kiváló minőségű forrásból, például az audio CD-ből a jól hallható frekvenciákat emelik ki, az ezen kívül eső tartományokat lényegében figyelmen kívül hagyják, "levágják". Kidolgozása még az 1980-as években kezdődött a berlini Fraunhofer Intézetben, ahol egy tudóscsoport az Európai Unió által támogatott EUREKA program keretében kísérletezett a zeneszámok minél jobb kódolásával. A munkát támogatta a filmipar képviselői által létrehozott MPEG (Motion Picture Expert Group) is, amely a minél hatékonyabb, a videó-CD és a kábeltévé számára használható videó- és audiotömörítés létrehozását tűzte ki célul.
A szabvány audiokód kidolgozásán négy csoport dolgozott, s 1991-re csak két eljárás maradt, amelyet az MPEG audioszabványként fogadhatott el, ezek a Musicam és az ASPEC elnevezést viselték. A végső szabványt a Fraunhofer Intézetben dolgozták ki, a Karlheinz Brandenburg vezette csoport Suzanne Vega Tom's Diner című dalának a capella változatát kódolta újra és újra, mert a kíséret nélküli emberi hang esetén sokkal jobban érezhető volt a kezdeti minőségromlás - ezért nevezik az énekesnőt "az mp3 anyjának". A filmek kódolására szánt MPEG-1 kódoló szabványt 1992 novemberében hagyták jóvá, ez három audioréteggel (kódolási eljárással) rendelkezett. Ezek közül aztán a leghatékonyabb harmadik terjedt el egyszerűsége, hibatűrő képessége miatt, és mert kisebb számítástechnikai teljesítményt igényelt. Akkoriban a számítógépek merevlemezén igen kevés volt a hely, és az internet sávszélessége is alacsony volt, ezért a zenefájloknak minél kisebb helyet kellett foglalniuk.
A Fraunhofer Intézet munkatársai 1995. július 14-én az MPEG-1 Audio Layer 3 formátum elnevezésének (amely addig a .bit kiterjesztést viselte) egy belső szavazáson az mp3 kiterjesztést választották. A Fraunhofer az eljárást le is védette, és ez az idők során százmillió eurónál többet jövedelmezett. 1995-ben következett az újabb kódoló szabvány, az MPEG-2, amely jelentősen javított az audiorétegek teljesítményén is.
A kódoló és dekódoló eljárások, a zenelejátszók megjelenésével az mp3 fájlok robbanásszerűen kezdtek terjedni. A kis mérethez ugyanis viszonylag jó hangminőség társult, a standard 128 bitrátás tömörítés mellett tíz hagyományos CD tartalmát lehetett felírni egyetlen lemezre.
Az mp3 veszteséges tömörítési formátum, azaz az eredeti fájl már nem állítható belőle helyre, de a tömörítés során meg lehet adni, hogy milyen minőséget szeretnénk. A nagyobb bitráta jobb minőséget eredményez, de persze a fájl mérete is nagyobb lesz.
Az mp3 fájlok metaadatokat is tartalmazhatnak, mint a szám címe, műfaja, az előadó neve, a kiadás éve és így tovább, ezeket az információkat a legtöbb lejátszó program meg tudja jeleníteni.
Az mp3-nak számtalan vetélytársa támadt, mint a teljesen szabad és legalább ilyen jó minőséget produkáló ogg, a Microsoft által preferált wma, az Apple által használt aac, az audiofájlok által kedvelt, veszteségmentes flac.
A merevlemezek kapacitásának növekedésével, a szélessávú internet mindennapossá válásával az mp3 egykori előnyei egyre kevesebbet számítanak, de a formátum továbbra is az egyik legelterjedtebb, hangfájlok tárolására szolgáló formátum.
Bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan szabadon engedését, és a török politikai életben való részvétel lehetőségét követelte a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) társelnöke pénteken, az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában.
Bese Hozat az után nyilatkozott, hogy a PKK fegyveresei, tizenöt férfi és tizenöt nő, köztük négy parancsnok az észak-iraki kurd autonóm területen található Szulejmáníjjától 50 kilométerre szimbolikus ünnepség keretében letette a fegyvert a Törökország ellen vívott fegyveres harc beszüntetésének első, jelképes lépéseként.
"Ez az elsődleges követelésünk a békefolyamat folytatásának alapvető feltételeként, és amíg mindez nem történik meg, nagyon kicsi az esély a békefolyamat sikeres folytatására. A török államnak biztosítania kell számunkra a jogot az ország demokratikus politikai életében való részvételre, amire készen állunk" - hangsúlyozta a Hozat.
Hozzátette, hogy a PKK biztonsági garanciákat követel harcosai számára, mielőtt visszatérnének Törökországba a jelenleg elfoglalt észak-iraki bázisaikról.
"Jogi és alkotmányos garanciák nélkül vagy börtönben végeznénk, vagy megölnének minket" - mondta a társelnök.
Törökország 1984 óta áll konfliktusban az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetként kezelt és az észak-iraki területen több bázissal is rendelkező PKK-val. A török hadsereg és a PKK összecsapásaiban legkevesebb 40 ezren vesztették életüket a konfliktus kezdete óta.
A PKK májusban jelentette be, hogy feladja a fegyveres küzdelmet, leteszi a fegyvert, és feloszlik. A 76 éves Abdullah Öcalant 26 éve tartják fogva Törökországban az Isztambul partjainál található Imrali börtönszigeten.
Oroszország nem lesz képes elfoglalni Donyeck megye teljes területét 2025 végéig - vélekedett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A hírszerzés főnöke szerint az orosz erők politikai célként azt tűzték ki, hogy bejelentsék benyomulásukat Dnyipropetrovszk megyébe, és hogy egy újabb, legfeljebb tíz kilométer mély ütközőzónát hozzanak létre. Budanov kijelentette: reális esélyt lát arra, hogy a harci cselekmények már jóval az év vége előtt leállnak Ukrajna területén.
"Ehhez azonban legalább három félre van szükség? Ukrajnára, Oroszországra és az Egyesült Államokra. El fogjuk érni ezt a helyzetet" - fogalmazott.
A katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravdának arról számoltak be pénteken, hogy előző este különleges műveletet hajtottak végre, amelynek során megsemmisült egy nagynyomású főgázvezetéknek az a szakasza, amely az orosz hadiipari komplexum vállalatait látja el Oroszország cseljabinszki, orenburgi és szverdlovszki régióiban.
Az ukrán vezérkar napközben közölte, hogy az ukrán erők drónokkal csapást mértek péntekre virradóra a Moszkva közelében lévő luhovici repülőgépgyárra, amely a MiG repülőgépgyártó cég egyik leányvállalata. A közlemény szerint az üzemben MiG vadászgépeket szerelnek össze, repülési teszteket végeznek, illetve alkatrészeket gyártanak. A vezérkar a támadás után robbanásokat és tüzet rögzített az üzem területén.
Emellett az Ukrán Különleges Műveleti Erők és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) alakulatai más ukrán egységekkel együtt csapást mértek az oroszországi Tulában lévő, Sipunov akadémikusról elnevezett precíziós gépipari tervezőirodára. Ez az intézmény az orosz légvédelmi rakétarendszerek lövedékeinek gyártására szakosodott. "A támadás után robbanásokat, füstöt figyeltek meg az ipari övezet felett, valamint mentő- és tűzoltójárművek mozgását jelentették a célterület irányába" - közölte az ukrán hadvezetés.
Az amerikai külügyminiszter "konstruktívnak és pozitívnak" nevezte a kínai hivatali kollégájával megtartott első személyes találkozóját, amelyet a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) Kuala Lumpur-i csúcstalálkozójának alkalmából tartottak.
Marco Rubio a Vang Ji kínai külügyminiszterrel folytatott egyeztetés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, "sokat kell még dolgoznunk, hiszen mindig lesznek olyan kérdések, amelyekben nem értünk egyet, de úgy gondolom, hogy több területen is esélyünk van az együttműködésre. Jó esélyét látom annak, hogy Trump elnök Kínába látogasson és találkozzon Hszi Csin-ping elnökkel, mert úgy vélem, hogy egy ilyen találkozóra mindkét fél igényt tart".
Az amerikai-kínai vámháborúval kapcsolatos kérdésekre reagálva kifejtette, hogy kínai kollégájával folytatott tárgyalásán nem a kereskedelmi kérdésekről, hanem az együttműködés egyéb területeiről volt szó.
A tárgyaláson a délkelet-ázsiai országok azon aggodalmai is felmerültek, melyek szerint a kínai dominancia veszélyezteti a biztonságukat.
Az Air Indai légitársaság egyik repülőgépének júniusi katasztrófáját az okozhatta, hogy a hajtóművek üzemanyag-szabályozó kapcsolója "kikapcsolás" állásba került, aminek következtében megszűnt mindkét hajtómű üzemanyag-ellátása - áll az indiai légibaleset-vizsgáló hivatal (AAIB) szombaton közölt előzetes jelentésében.
Az Air India Angliába tartó Boeing 787-8 Dreamliner típusú gépe június 12-én zuhant le az északnyugati Ahmedabad városában. A repülőgépen 230 utas - 169 indiai, 53 brit, hét portugál és egy kanadai - és 12 fős személyzet tartózkodott.
India történetének egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját egy ember élte túl.
A repülőgép a fölszállás és a lezuhanás között mintegy 30 másodpercig tartózkodott a levegőben.
Az AAIB-jelentés összeállítói szerint miután a repülőgép elérte a rekordsebességét, "az 1-es és 2-es hajtómű üzemanyag-leállító kapcsolói egy másodpercen belül egymás után átálltak leállítás módba."
A jelentés nem tért ki arra, hogy a kapcsolók hogyan kapcsolhattak leállítás állásba repülés közben. A jelentés szerint a kapcsolókat ugyan visszakapcsolták, de már nem sikerült felpörgetni a motorok teljesítményét, hogy megállítsák a süllyedést, miután a repülőgép elkezdett veszíteni a magasságából.
A repülés utolsó pillanatában a pilótafülke hangrögzítőjén hallani lehetett, amint az egyik pilóta megkérdezi a másiktól, hogy miért zárta el az üzemanyag-adagolót. "A másik pilóta azt válaszolta, hogy nem tette" - áll a jelentésben.
Olcsóbb díjszabással próbálják a Park&Ride parkoló és a tömegközlekedés használatára ösztönözni az autósokat Kolozsváron, miután a jelentős beruházással megvalósult létesítmény fél évig szinte üresen állt.
A zsúfolt gépkocsiforgalmáról, forgalmi dugóiról hírhedt Kolozsváron januárban üzemelték be az első P+R parkolót, melytől a belvárosi gépkocsiforgalom csökkenését remélték. A városvezetés a belvárosinál alacsonyabb parkolódíjakkal próbálta ösztönözni a tömegközlekedés használatára a sofőröket, de ez nem bizonyult eléggé vonzónak számukra.
Emil Boc polgármester a napokban bejelentette, hogy az önkormányzati testület legutóbbi ülésén jelentősen csökkentette a parkolási díjakat a repülőtér melletti P+R parkolóban. Ennek oka, hogy a sofőrök alig használják a mintegy 20 millió eurós beruházással megvalósult létesítményt.
Az új parkolási díjak sok esetben töredékei az eredetieknek. A város Apahida felőli bejáratánál, a nemzetközi repülőtér mellett kialakított parkoló a repülőtér utasainak és a városba érkező sofőröknek egyaránt kínál olcsó parkolási lehetőséget. Működtetői azt kérik a kolozsvári munkahelyeikre más településekről ingázó gépkocsivezetőket, hogy járműveiket ott hagyva, tömegközlekedési eszközökkel jussanak be a belvárosba.
Bár a parkolási díjak eredetileg is töredékei voltak a belvárosiaknak, nem bizonyultak eléggé vonzónak, így ismét faragtak belőlük.
A modern létesítményben 10 percig ingyen lehet parkolni, 6 óráig tartó parkolásért 2 lejt, 12 óráig tartóért 5 lejt, egy napra 15 lejt, 2 napra 35 lejt, 3 napra 55 lejt, 7 napra 135 lejt, 30 napra 365 lejt kell fizetni. A parkolási jegy birtokosai emellett az adott napon ingyen juthatnak be a belvárosba és vissza a helyi tömegközlekedéssel.
Emil Boc szerint az új díjszabással lehetővé teszik, hogy mindenki igényei szerint használja a parkolót, és alternatívát biztosítanak az egyébként nehézkes belvárosi parkolásra.
A parkolóban autóbuszterminál és töltőállomások is vannak, valamint külön helyeket alakítottak ki a fogyatékossággal élők és a gyerekes anyukák számára. Taximegálló tartozik hozzá, a helyi tömegközlekedés járművei számára is kialakítottak megállót, a Cluj Bike révén kerékpárt is lehet kölcsönözni.
A modern létesítmény a kolozsvári és a Kolozs megyei önkormányzat, a helyi tömegközlekedési vállalat és a repülőtér közötti partnerség révén valósult meg. A beruházás értéke közel 20 millió euró volt, ennek nagy része vissza nem térítendő uniós támogatás.
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség tevékenységével.
Az államfő ezt azzal magyarázta, hogy két intézmény vezetői nem súlyoznak a bűncselekmények típusai szerint és az erőforrásokat sem ezeknek megfelelően osztják el. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a DNA főügyészének és a legfőbb ügyésznek is lejár a mandátuma hat-hét hónap múlva, ezért nem kívánja erőltetni a leváltásukat.Elmondta azt is, hogy közvetlenül a kormány megalakulása után tárgyalásokat kezdeményezett az igazságügyi szereplőkkel, és az egyeztetéseket folytatni kívánja.
Az állmelnök szintén a mai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy viszonylag rövid időn belül új igazgatót fog jelölni a Románia Hírszerző Szolgálat élére, és a jelölt nevesítését a parlament következő rendkívüli ülésszakára időzíti. Nicușor Dan arról is beszélt, hogy Romániának új bértörvényre van szüksége, amely az összes közalkalmazotti kategóriát árnyaltan kezeli, ám ennek kidolgozása egy-másfél évet vesz igénybe.
