Ma kezdődött meg a húsvéti szentháromnap – azaz nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat –, amikor a kereszténység megemlékezik az utolsó vacsoráról, Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. És nem mellékesen nagyhét van, a nagyböjt utolsó hete, amely a virágvasárnaptól nagyszombatig terjedő időszakot öleli fel.
A mai részben elsősorban a húsvéti jelképekről lesz szó, amelyek közül a bárány a legősibb. A Magyar katolikus lexikon szerint az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele volt: akkoriban a bárány hibátlan kellett legyen, a vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Úr megkímélje a zsidók házait. Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre, ezért az Újszövetség az ószövetségi jelképekre, előképekre alapozva Isten bárányának nevezi Krisztust.
Egy másik jól ismert húsvéti szimbólum a tojás, amely a legrégibb húsvéti eledelek egyike, az élet, valamint az újjászületés archaikus jelképe. A katolikus lexikon szerint amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újszövetséget jelképezi. Egyes feltevések szerint a tojások piros színével Krisztus vérére utalnak.
Nem feledkezhetek meg egy nagyon vitatott jelképről, a húsvéti nyúlról, amelynek az eredetét a mai napig találgatják. Az egyik változat szerint tévedésről van szó, mivel régen egyes német területeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak tojásaival együtt. Mivel németül a gyöngytyúk nevének rövidítése és a nyúl neve nagyon hasonlít, valószínűleg összetévesztették a kettőt.
Szintén a húsvéti jelképek közé sorolják a barkát, a sonkát, valamint a locsolkodást is. Utóbbi arra a legendára is visszavezethető, miszerint vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Nyelvi rovatunk mai részének vége felé közeledve felidézek egy helyesírási szabályt, amely kimondja, hogy az erős érzelmi töltettől függetlenül kis kezdőbetűkkel írjuk a nevezetes napok, ünnepek, történelmi események, időszakok nevét. Ez a húsvétra, nagyhétre, nagycsütörtökre, nagypéntekre, nagyszombatra, húsvétvasárnapra, húsvéthétfőre is érvényes, az említett összetett szavakat pedig természetesen egybe kell írni. Amennyiben húsvéti jókívánságot küldünk szeretteinknek, ismerőseinknek, csak a mondat elején írjunk nagybetűt.
Kedves hallgatóink, ennyi fért a nyelvi rovatunk mai részébe. A Szövegkovács nevében is áldott, békés húsvétot kívánok!