A román gazdaság 2027-re visszatérhet a normális, 2% feletti növekedési ütemhez, feltéve hogy a kormány következetesen végrehajtja a vállalt intézkedéseket, amelyek szerkezetváltás felé tolják el az erőteljesen fogyasztásvezérelt gazdaságot – véli Rácz Béla Gergely, a Romanian Economic Monitor kutatója, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A közgazdásszal a román gazdaság helyzetét és a frissen elfogadott kormányzati intézkedéscsomagot értékeltük.

Az alábbi szöveg a rádióban elhangzott interjú enyhén rövidített és szerkesztett változata.

A kormány többhónapos halogatás után elfogadta a közigazgatási reformot és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagot. A csomag célja egyrészt a gyorsan növekvő költségvetési hiány megfékezése és az államháztartás stabilizálása, másrészt a vállalati szektor levegőhöz juttatása egy olyan időszakban, amikor a gazdaság technikai recesszióban van, a beruházások visszaestek, és a finanszírozási költségek történelmi magasságokba emelkedtek. A kormány a decentralizáció erősítését, a bürokrácia csökkentését és a beruházások ösztönzését ígéri, bár a részletek kidolgozása még hátravan. Ugyanakkor több szakmai szervezet és szakszervezet alkotmányossági aggályokat, munkahelyi bizonytalanságot és társadalmi feszültségeket emleget.

– Először is milyen állapotban találja most a költségvetést ez az intézkedéscsomag? Ahogy említettem, a két csomag elfogadása több hónapot késett. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a Szociáldemokrata Párt a gazdaságélénkítési javaslatokat ürügyként használja a reform lassítására, majd kiderült, hogy a gazdaság technikai recesszióba került, és valóban szükség van élénkítésre. Tehát mennyire súlyos a helyzet valójában?

– A helyzet meglehetősen súlyos, és ez nem most kezdődött. A gazdasági instabilitás és a költségvetési egyensúlyvesztés már 2019-ben megjelent, de a választásokig sikerült elrejteni a probléma súlyát. A közgazdászok már a 2020-as Covid-válság után figyelmeztettek a strukturális gondokra. A kormány most olyan megszorításokat vezetett be, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az állam megőrizze fizetőképességét – hogy ki tudja fizetni a közalkalmazottakat, beleértve a rendőröket, orvosokat, tanárokat. Ezeknek a megszorításoknak azonban következménye lett a technikai recesszió. Ez nem meglepő: egy expanzív időszak után a restriktív gazdaságpolitika visszafogja a növekedést. A tavalyi év utolsó két negyedévében egymás után volt gazdasági visszaesés. Most viszont vannak jelek arra, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása elkezdődött. A 2025-ös hiány még mindig magas, de kisebb a 2024-esnél, és januárban minimális többlet is volt – bár ennek jelentősége korlátozott. Mindenesetre látszik, hogy Románia elindult a hiány csökkentésének irányába.

A gazdaság azonban nem maradhat teljesen levegő nélkül, ezért fogadták el az újabb sürgősségi kormányrendeletet, amely két részből áll. Az egyik az önkormányzatok átalakítása. Ezt közigazgatási reformnak nevezik, de én ebben nem látok valódi reformot. A lényeg a létszámcsökkentés: az önkormányzatoknál és bizonyos központi intézményeknél csökkentik a maximális alkalmazotti létszámot, ami elbocsátásokhoz vezet. Ez nem reform, hanem leépítés. A második rész a gazdaságélénkítés. Mivel a megszorítások negatív hatással vannak a gazdaságra, a kormány igyekszik ezeket részben ellensúlyozni beruházásösztönző intézkedésekkel.

– Köztudott, hogy ha egy beteg nem jut időben kezeléshez, súlyosbodhat az állapota. Ebben az esetben a késlekedés rontott a helyzeten?

– A késés nem hónapokban, hanem években mérhető. A „betegség” nem volt elkerülhetetlen: a rossz politikai és gazdasági döntések okozták az elmúlt hét évben. Most jutottunk el oda, hogy a tünetek már nem voltak tovább eltakarhatók, és a kormánynak lépnie kellett.

– Úgy értékelte, hogy ami most történik, az nem reform. Milyen lenne a valódi reform?

– A kormány decentralizációról beszél, de a rendeletben ennek alig van nyoma. Példaként azt hozzák fel, hogy a szerencsejáték-vállalkozások engedélyezése átkerül az önkormányzatokhoz. Ez előrelépés, de a decentralizáció ennél sokkal többet jelent. A mostani rendelet valójában a létszámcsökkentésről szól: az önkormányzatoknál 30%-kal kell csökkenteni a maximálisan betölthető álláshelyek számát. Ahol már most is a maximumon vannak, ott 30%-os elbocsátás lesz; ahol nem, ott a különbség mértéke határozza meg az elbocsátást. Ezek szükséges lépések, mert a közalkalmazotti létszám nőtt, miközben a közszolgáltatások minősége nem javult. Rövid távon azonban kérdéses, hogy az elbocsátottak mennyire gyorsan találnak munkát.

– Mekkora megtakarítást hozhat a létszámcsökkentés?

– A becslések szerint 45 600 állás szűnik meg. A megtakarítás 2026-ban körülbelül 1,6 milliárd lej, 2027-ben pedig 3 milliárd lej lehet. A felsőoktatásban is csökkentik a doktori pótlékot 950 lejről 500 lejre. Minden lej számít jelenleg.

– A helyi adók csökkentése hogyan befolyásolja a helyzetet?

– A kormány korábban megemelte a helyi adókat, de ezzel párhuzamosan forrásokat vont el az önkormányzatoktól, így azok nem jutottak több pénzhez. Most, hogy az adóemelés egy részét visszavonták, az önkormányzatok kevesebb pénzből gazdálkodnak majd, ami kevesebb beruházást, lassabb útfelújítást és gyengébb szolgáltatásokat jelent.

– Utalt rá, hogy a fogyasztás visszaesett. A reálbérek is csökkentek, és az idegenforgalmi költések is jelentősen mérséklődtek. Mi kell ahhoz, hogy a belső kereslet ismét növekedési pályára álljon?

– A román gazdaság növekedése évekig fogyasztásvezérelt volt, fedezet nélküli pénzkiáramlással. Ez a növekedési modell azonban több negatív következménnyel járt: az import jelentősen megemelkedett, mert a belső termelés nem tudta kiszolgálni a hirtelen növekvő keresletet; az importfüggőség nőtt; a magasabb bérköltségek miatt romlott a versenyképesség, csökkent az exportképesség. A mostani keresletcsökkenés inkább a normalizálódás jele. Egy felelős költségvetési pályán nem normálisak a hirtelen, fedezet nélküli keresleti ugrások. A jelenlegi szint közelebb áll a román gazdaság fejlettségéhez. Innen lassú, fokozatos keresletnövekedés várható, ami egészségesebb, fenntarthatóbb pályát jelent.

– Nincs szükség egy másik növekedési tényezőre? És mi lehetne az?

– A kormány most a vállalatok beruházásait próbálja ösztönözni. A beruházásvezérelt növekedés sokkal stabilabb és fenntarthatóbb, mint a fogyasztásvezérelt. A csomag második része több olyan intézkedést tartalmaz, amely a vállalatok számára vonzóvá teszi a beruházásokat: gyorsított amortizációt, illetve bizonyos kutatás-fejlesztési és high-tech beruházások esetében 200%-os adóleírást. A cél az, hogy a gazdaság szerkezete átalakuljon: ne csak a fogyasztás húzza, hanem valódi vállalati beruházások is legyenek. Az elképzelés helyes, a siker a megvalósításon múlik.

– Elegendőek lehetnek ezek a lépések a gazdasági növekedés újraindításához? Mikor lábalhat ki Románia a technikai recesszióból?

– A technikai recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a GDP. Éves szinten azonban 2025-ben is volt – igaz, nagyon alacsony – növekedés 2024-hez képest, és 2026-ra is 0,8%-os növekedést várunk. Ez kicsi, de pozitív szám. Tehát nincs válság: a gazdaság nem esik vissza évről évre, csak stagnál. Előrejelzéseink szerint az első év, amikor már „normális”, 2% feletti növekedéssel számolhatunk, 2027 lesz. Ehhez azonban következetes végrehajtásra van szükség: nem szabad visszatáncolni a meghozott intézkedésektől, mint ahogy a helyi adók esetében történt.

– Beszéltünk arról, hogy a közigazgatási reform valójában nem reform, csak költségcsökkentés. Ugyanakkor a gazdaságban mintha mégis elindult volna egy szerkezetváltás.

– Így van. A román gazdaságnak mindenképpen el kell indulnia egy szerkezetváltás felé, hogy fenntartható pályára kerüljön. Ennek jelei már most látszanak. Rövid távon ez fájdalmas a lakosságnak és a vállalatoknak, de a kormány igyekszik úgy stabilizálni a gazdaságot, hogy közben ne fojtsa meg. Ha visszatérünk a korábbi hasonlathoz: a beteg gyógyulási folyamata elkezdődött. Ez még nem kellemes időszak, de szükséges ahhoz, hogy később egészségesen működjön tovább a gazdaság.