A gasztronómia, a kultúra, a művészetek és a turisztika nemzetközi szervezete. Természetesen angolul, de ez a hosszúra nyúlt neve annak a 2010-ben megalakult civil intézménynek, amely azt tűzte zászlajára, hogy összefogja mindazokat a világszerte sok helyen fellelhető regionális kezdeményezéseket, amelyekkel a hétköznapi ember úgy találkozik, mint különböző helyi fesztiválok, főzőversenyek, étel- és italreceptek, szakácskönyvek, konyhaművészeti tévéműsorok, filmek és azoknak főszereplői, a séfek, hasonló témájú folyóiratok és közösségi oldalak, blogok és más digitális jelentkezések, különböző helyi különlegességeket kináló vendéglők, szállodák és panziók hálózata és még hosszan folytathatnám a sort.
A cél felhívni a figyelmet arra, hogy adott régiók gasztronómiai és kulturális hagyományai olyan fenntartható erőforrásokat jelentenek, amelyek sikerrel beépíthetők a turisztikai kinálatokba, de nem elszigetelten, hanem a nemzetközi nyilvánosság elé tárva az így fellelhető értékeket. Ezt a célt a nemzetközi testület több kormányközi szervezet, helyi önkormányzatok, valamint civil és egyéni kezdeményezések révén akarja elérni. Ehhez két fontos címet alapított: Európa Gasztronómiai Régiója és a Világ Gasztronómiai Régiója. Ezeket hosszas előkészítő vizsgálatok nyomán évente megtartott csúcstalálkozókon itélik oda és 2025-ben döntöttek úgy, hogy jövőre, 2027-ben az Európa Gasztronómiai Régiója címet egy éven át Hargita megye viselheti.
Az elmúlt években horvátországi, szlovéniai, finnországi, norvég, olasz, máltai, holland és más európai tartományok igazolták, hogy mit is jelent és milyen előnyökkel jár egy ilyen cím elnyerése és milyen programokkal lehet igazolni, hogy adott vidék valóban meg is felel azoknak a kiírásoknak, amelyeknek a teljesítését elvállalta.
Az általános irányvonal mellett számos olyan részprogramra is szükség van, amelyeket be kell építeni az általános kinálatba. Az egyik például Hargita megye jellegzetes ételeit és desszertjeit gyűjti egybe kérdőives felmérések és tizenkét séf értékelése alapján, a másik azokat a vendéglátó-helyeket leltározza fel, amelyek helyi alapanyagokra és hagyományos ízekre építenek, a harmadik lehetőséget biztosít a gazdaságoknak és élelmiszerfeldolgozóknak, hogy szervezetten fogadják a látogatókat és még itt is folytatni a sort.
Az egész programot a Hargita Megyei Tanács égisze alatt működő Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás irányítja, erőteljes partnerségi kapcsolatokra törekedve mindazokkal a szereplőkkel, akikkel a székely termékek bevezetése terén, a hagyományos vásárokon, a községnapokon, a különböző falusi termékfesztiválokon eddig is együttműködött. A gasztronómia, a kultúra, a művészetek és a turisztika nemzetközi szervezete másfél évtizedes tevékenysége során különböző nemzetközi gasztronómiai képzéseket, kölcsönös cserelátogatásokat és úgynevezett séf-akadémiákat is szervezett, fotó- és filmpályázatokat írt ki, és sok-sok nagykövetet nevezett ki a világ különböző országaiban, hogy terjesszék a mozgalom gondolatiságát.
Nem voltam rest, és a honlapjukon elolvastam a gasztro-diplomaták nyilatkozatait, amelyek a „ nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk” klasszikus mondástól olyan megállapításokig terjednek, hogy az „ étel lényege nem másban, mint az ízében van.”
Úgy gondolom, az elkövetkező hónapokban, bőven lesz még alkalmunk találkozni mindezek sokféle változatával, de addig is ne feledjük: Hargita megye hagyományos ételeivel, hagyományaival, főzési és vendéglátási szokásaival jövőre kiléphet Európa színpadára. És az erőteljesebb nemzetközi jelenlét sok-sok ilyen, különböző területekre kiterjedő kezdeményezésből áll össze.