Jó néhány napja minden a szerelmesek napjaként is emlegetett, kötőjellel írandó Valentin-nap körül forog, amelyet gyakran Bálint-napként is emlegetnek. Virágüzletek, szállodák, éttermek, wellnessközpontok kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat, ami azt bizonyítja, hogy mára egy teljes iparág épült a február 14-i szerelmesek napja köré, közben pedig sokak szerint elsikkad a lényeg.
Épp ezért ma le fogok ásni a központi kifejezés legmélyéig, és elárulom, honnan ered a szerelem szavunk, illetve azt is, hogy mit jelent az értelmező szótár szerint. Teszem ezt annak tudatában, hogy mindenkinek más-más elképzelése van a szerelemről a vele kapcsolatos élményektől függően.
Magával a szerelmes szóval már a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlékben, a Halotti beszéd és könyörgésben is találkozhatunk, természetesen akkoriban más volt az értelme. A Magyar etimológiai szótár szerint „a szócsalád valószínű alapja a szer, amely legkorábban igenévszó volt, igeként ’társul, kapcsolódik’ jelentéssel. […] A szerelem és a szeretet sokáig azonos értelmű szavak voltak, és csak néhány száz éve rögzült véglegesen a mai jelentéskülönbségük”.
Ma a szerelem nem más, mint „a szeretett személy iránti vágyban és odaadásban megnyilatkozó, nemi vonzalmon alapuló érzelem”, legalábbis ez olvasható a Magyar értelmező kéziszótárban. És milyen lehet még? Az aradi születésű Tóth Árpád így szólította meg az egyik versében:
„Hej, Szerelem! te szép sehonnai,
Csak te fordítod még felém az orcád.”
Most visszatérek a legelején említett Valentin-naphoz: a mai elnevezés a terni püspök, Szent Valentin, azaz Szent Bálint nevéhez fűződik, akiről azt feltételezik, hogy időszámításunk szerint 269. vagy 270. február 14-én halt mártírhalált, mivel állítólag a vallásüldözés idején nem volt hajlandó feladni a kereszténységet. Olyan mendemonda is van, miszerint börtönbe zárták, ahol megismerkedett a börtönőr lányával, akinek isteni csoda folytán visszaadta a látását. Kivégzése napján búcsúlevelet hagyott a lánynak, amelyet így írt alá: „A te Valentinodtól”.
Magyarországon hiedelmek, babonák és néphagyományok sora kapcsolódik a Bálint-naphoz, az egyik szerint egy szerelmes csók szerencsét hoz február 14-én reggel.