Ha egy kis létszámú faluban a nép szájára veszi Mariskát, mondván, hogy minden héten elcsábít egy-egy helyi családos férfit, ez ellen akkor sem tehet semmit, ha csak rágalomról van szó. Közéleti szereplők pályafutását is képes végleg megakasztani bármilyen híresztelés, amelynek nincs semmi alapja, mégis lemoshatatlan marad a köz szemében. Mert a pletyka ellen nincs védelem. Hacsak a hírbe hozottnak nincs hatalmi eszköz a kezében, amellyel mégis csak megpróbálhatja lemosni magáról.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy Donald Trump politikai helyzetét megingathatja-e az „Epstein-akták” ügye. Jeffrey Epstein amerikai pénzembert és elítélt szexuális bűnelkövetőt 2019-ben letartóztatták emberkereskedelem és kiskorúak kizsákmányolása miatt, de még a tárgyalás előtt meghalt a börtönben. Az említett akták bírósági és nyomozati iratokat, tanúvallomásokat, vádiratokat, peranyagokat tartalmaznak, és bőségesen találhatók bennük az áldozatok beszámolói is. Ezekből kiderül, hogy Epstein kiskorú lányokat toborzott és szexuálisan kizsákmányolt, befolyásos személyekkel épített kapcsolatokat, nemzetközi hálózatot működtetett. Az említett dokumentumokon kívül ott vannak az amerikai üzletember kapcsolati listái, amelyeken befolyásos politikusok, üzletemberek és hírességek nevei is szerepelnek.
Donald Trump neve is rengeteg dokumentumban felbukkan, bár a hivatalosan megerősített információkat egyelőre nehéz elkülöníteni a pletykáktól. Mindez azonban bőven elegendő ahhoz, hogy a világ legnagyobb hatalmának a vezetőjét felelősségre vonják, s ebbe bele is bukhat.
Mert Trumpnak fontos, hogy elnöki tekintélye ne szenvedjen csorbát a nyilvánosság szemében, legalábbis a társadalom őt támogató részében. A Népszava magyarországi napilap a Daily Mail cikkét idézi, amely szerint feltételezhető, hogy a hadsereg venezuelai akciója és a Minneapolisban zajló látványos és brutális idegenrendészeti hajtóvadászat mind csak a média számára dobott gumicsont és figyelemelterelés az Epstein-aktákról Trump lehetséges érintettsége miatt.
Ez persze csak amolyan újságírói spekuláció, de eszembe jutnak erről korábbi példák. Volt egy széles körben ismert politikai és médiás híresztelés, amely szerint Bill Clinton amerikai elnök a Monica Lewinsky-botrány idején azért indított katonai akciókat, hogy elterelje a figyelmet a belpolitikai problémáiról. Miközben folyt ellene az impeachment-eljárás, 1998 augusztusában légicsapásokat rendelt el az al-Kaida terrorszervezet afganisztáni kiképzőtábora és egy feltételezett szudáni vegyifegyver-üzem ellen. A légicsapásokat ráadásul néhány nappal azután hajtották végre, hogy Clinton nyilvánosan elismerte a Monicával kialakult viszonyt. A nagyközönség párhuzamot vélt felfedezni abban is, hogy 1997-ben került a mozikba a Wag the Dog (magyarul „Amikor a farok csóválja…”) című film, amely arról szólt, hogy egy amerikai elnök hamis háborút indít a szexbotrány eltussolására.
Hasonló esetnek nevezhető, hogy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök 2010-ben kirobbant „bunga-bunga” botrány idején többféleképpen próbálta elterelni a figyelmet a közvélemény és a média fókuszából. A vád az volt, hogy Berlusconi milánói és római villáiban orgiába hajló szexpartikat szerveztek. Mivel az olasz miniszterelnök jelentős médiabirodalommal rendelkezett, ez lehetőséget adott számára, hogy a botrány zaját csendesebbre halkítsa, számára kedvező narratívákat közvetítsen a nézőkhöz. Politikai kezdeményezésekkel is próbálta elterelni a figyelmet, például új törvényjavaslatokkal és reformtervekkel, és feltűnően nagy hangsúlyt helyezett a gazdasági és kormányzati sikerek kommunikálására. Mindenesetre több perben is felmentették őt, de sokan mégis hisznek abban, hogy Berlusconi korántsem volt ártatlan.
Nem lehet bizonyítani, hogy a botrányba keveredett nagyhatalmú vezetők valóban bevetettek-e vadászgépeket vagy elterelő politikai kommunikációt „tisztességük” látszatának a megőrzésébe. De az biztos, hogy a hírbe hozott falusi lány eleve csak vesztes lehet. Akárcsak mi mindannyian amiatt, hogy a közélet is egyre végletesebben úszik a pletykák vízsodrában, a valóság tutaja pedig soha nem ér partot.