Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta kordában tartani a kiadásokat, de a májusi elnökválasztásig a koalíció jóformán semmit nem tett a kiadások megfékezése érdekében, ezért az eredetileg GDP-arányosan 7 százalékosra tervezett államháztartási hiány az év végén eléri a 8,4 százalékot.
Bukarest szerencsére megértésre talált Brüsszelben és a nemzetközi hitelminősítők részéről, hiszen a kormány elfogadott adóemeléseket. Ezek közül a legfontosabb volt az áfa két százalékpontos növelése 19 százalékról 21 százalékra, a 3000 lej fölötti nyugdíjak egészségügyi járulékkötelessé tétele, az üzemanyag és a dohánytermékek jövedéki adójának 10 százalékos emelése, illetve az osztalékadó 16 százalékra növelése. Emellett a kiadásokat is csökkentették, például korlátozták az érdemösztöndíjra jogosultak számát.
A koalíció viszont halogatta azokat az intézkedéseket, amelyek az államot karcsúsították volna. A legnagyobb felháborodást a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának rendezési kísérlete okozta, hiszen a kormány többször is nekifutott, de az alkotmánybíróságon elakadt a tervezet. A koalíció másik nagy adóssága a választók irányába a helyi és központi közigazgatás reformja, amely elsősorban a PSD és a PNL vitája miatt hiúsult meg.
