December 21-én, vasárnap – kelet-európai idő szerint 17 óra 2 perckor – lesz a téli napforduló, azaz a csillagászati tél kezdete. Az év leghosszabb éjszakája vár majd ránk, de másnaptól egészen a nyári napfordulóig hosszabbodnak a nappalok. A téli napforduló amúgy a legtöbb ősi vallás egyik legalapvetőbb ünnepe volt, azt hirdette, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság.
Most jött el az ideje annak, hogy rátérjek a karácsonyra, illetve az azt megelőző szentestére. Krisztus születésének megünneplése 325 és 335 között, a 325 május 20. és július 25. között tartott niceai zsinat intézkedései kapcsán került be a köztudatba. Az ünnep napját nem volt egyszerű kitűzni, mivel egyesek szerint Jézus december 20-án született, mások viszont úgy vélték, hogy április 18-án vagy 19-én, de november 25-e és január 6-a is felmerült a világrajövetelének dátumaként. Végül az illetékesek december 25-ét jelölték meg az ünnep napjának, ezzel is ellensúlyozva a téli napforduló alkalmával tartott pogány ünnepet.
A mai részben a karácsony szavunk eredetére is kitérek: az etimológiai szótár szerint déli szláv, valószínűleg bolgár jövevényszó, a magyarba a keleti egyház műszavaként került be, sokan viszont úgy vélik, hogy ősi magyar szó.
Fontos megjegyezni, hogy a magasztos érzelmi töltet ellenére kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, nevezetes napok, történelmi események, időszakok nevét, és ebből kifolyólag az advent, a szenteste, a karácsony, a vízkereszt, a húsvét és a pünkösd szavakat is. Ugyanakkor az ünnepi jókívánságokban csupán az első szót kezdjük nagybetűvel, a többi kisbetűs. Idén egyébként december 21-én gyújtjuk meg a negyedik gyertyát, a szeretet szimbólumát az adventi koszorún.
December 31-én már a szilveszteri mulatságok kerülnek előtérbe, január elsején pedig boldog új évet kívánunk egymásnak. Ha írott formában küldünk üzenetet, ajánlott különbséget tenni a különírt új év és az egybeírt újév között. A különírt változat rövid idő óta tartó évet jelent, míg az egybeírt írásmóddal az év első napjára mint ünnepre célzunk. Mivel általában a jókívánság nem egyetlen napra, hanem a teljes évre szól, a „Boldog új évet kívánunk!” mondatban külön kell írni az új évet szavakat, és természetesen ilyenkor is csak a jókívánság első szavát kezdjük nagybetűvel. Az idén tízéves legújabb szabályzat szerint a csupa nagybetűs, pontok és felkiáltójel nélküli BÚÉK rövidítéssel is üzenhetünk majd a szeretteinknek. Kedves hallgatóink, köszönöm az egész évi figyelmüket. Ferencz Melániát hallották, áldott karácsonyt, és békés, boldog új esztendőt kívánok!