November 11-én volt a Márton-nap, tegnap az Erzsébet nap, közeledik a Katalin-nap, míg november végén az Andrások ünnepelnek, mi pedig minden évben igyekszünk felköszönteni őket. Legtöbbször azonban nem is sejtjük, milyen szokások, hiedelmek fűződnek egy-egy névnaphoz.
Vegyük például a Márton-napot. Szent Márton püspök Savariában, a mai Szombathely környékén született 316-ban jómódban élő pogány szülők gyermekeként. Alig tizenkét évesen, szülei tiltakozása ellenére kérelmezte a felvételét a keresztények közé. Később, apja kívánságát teljesítve jelentkezett a kötelező katonai szolgálatra, majd jó pár év múlva a franciaországi Tours püspöke lett. Az ő tiszteletére építették Magyarország egyik legszebb kolostor-együttesét, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, amelyet 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánítottak. Muszáj megemlítenem a Márton-napi libalakomát, amelyről először 1171-ben számoltak be írásban: Szent Márton napján volt a paraszti év vége, amikor a cselédek libát kaptak az évi bérük mellé.
Most pedig rátérnék az Erzsébet-, illetve a Katalin-napra. A két név viselőit sok helyen egyszerre köszöntik, például bált is szerveznek a tiszteletükre. November 19-én emlékezünk a középkor egyik legnépszerűbb szentjére, Árpád-házi Szent Erzsébetre, aki a rászorulók legfőbb támogatója volt. A népi időjósok úgy tartották, hogyha ezen a napon havazik, vagyis Erzsébet megrázza a pendelyét, akkor karácsonykor is ugyanez várható. Ellenkező esetben hó és fagy nélkül töltjük a legszebb téli ünnepet.
Hasonló hiedelem fűződik a közelgő november 25-i névnaphoz is: „Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog”. Vagyis ha Katalin napján latyakos az időjárás, karácsonykor fagyni fog, és fordítva. Jövő kedden Alexandriai Szent Katalinra emlékezünk, aki feltehetően egy előkelő család sarja volt, és a keresztény hitéért halt mártírhalált 307-ben.
Megérkeztem a november 30-i András-naphoz, amikor Szent András apostolra emlékezünk. A legenda úgy tartja, hogy átlósan ácsolt kereszten végezték ki, innen ered az András-kereszt elnevezés. A néphagyomány szerint ezen a napon kezdték vágni a disznókat és disznótorokat szerveztek a rokonoknak, jó barátoknak.
A mai rész végére egy kérdéssel készültem, amelyet rögtön megválaszolok. Mi a közös a Márton-, az Erzsébet-, a Katalin-, illetve az András-napban? Mivel tulajdonnevekkel képzett összetételekről van szó, mindegyiket kötőjellel kell írni.