Szombaton lesz a nyár leghosszabb éjszakája. Mármint a nyári időszámítás azzal ér véget, hogy lefekvéskor egy órát visszatekerjük a vekkert és kipihenve lépünk át a hosszú téli napok sötét időszakába. De valóban kipihenve éljük meg az óraátállítást?
Évtizedek óta minden tavasszal és ősszel milliók tekergetik az órát, mégis egyre többen kérdezik: mi értelme van ennek? Egy friss amerikai kutatás szerint az óraátállítás nemcsak kényelmetlen, de még komoly egészségügyi kockázatokat is jelent.
A kutatás során összehasonlították a három különböző időszámítási szabályozást. Ezek az állandó normál idő, az állandó nyári időszámítás és a nálunk is használt félévente történő átállás. A tanulmány arra a kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy tényleg vannak-e negatív hatásai az évente kétszer esedékes óraátállításnak.
A cirkadián ritmus, egy körülbelül 24 órás belső biológiai ciklus, amely szabályozza az alvás-ébrenlétet, a hormontermelést, a testhőmérsékletet és az anyagcserét. Az óraátállítás leginkább ennek a ritmusnak a működését zavarja össze.
„Azt tapasztaltuk, hogy a normál vagy a nyári időszámításban maradni mindenképpen jobb, mint évente kétszer átállni. Amikor reggel fény éri az embert, az felgyorsítja a cirkadián ciklust, amikor este fény éri az embert, az lelassítja a folyamatokat. Minél több fénynek vagyunk kitéve rosszkor, annál gyengébb a cirkadián óránk” – fogalmazta meg a kutatás eredményeit a kutatást vezető viselkedéskutató, Dr. Jamie Zeitzer.
A cirkadián ciklus felgyorsításával pedig számos egészségügyi kockázatot vállalunk. Ilyenek az immunrendszer gyengülése, a cukorbetegség kialakulásának kockázata, a kóros elhízás és az agyérgörcs, agyvérzés is.
A kutatók becslése szerint, ha áttérnénk az állandó nyári időszámításra, világszerte évente körülbelül 300 ezer agyvérzéses-esetet előznénk meg, és csaknem 2,6 millióval kevesebb elhízott ember lenne.
Akkor miért tekergetjük még mindig az órákat?
Akik ragaszkodnak az óraátállításhoz, meg is tudják magyarázni. Az óraállítás után biztonságosabban tölthetsz időt a szabadban – mondják. A nyári időszámítás több napfényt hoz az életünkbe, és ha a nap süt, ki akarna otthon maradni? Van, aki kocog, van, aki csak kutyát sétáltat, gyerekekkel megy a játszótérre és így tovább… Mindezt nappali fényben.
A tavaszi óraátállítás után csökken a bűncselekmények száma. Becslések szerint 2007 után az Egyesült Államokban évente 59 millió dollár bűnügyi költségmegtakarítást eredményezett az óraátállítás az emiatt elkerült rablások miatt.
A nyári időszámítás javítja a mentális egészséget is. A szezonális affektív zavar, a depresszió egy fajtája. Az év bizonyos évszakaiban fordul elő – leggyakrabban ősszel vagy télen. Úgy gondolják, hogy a rövidebb nappalok és a kevesebb napfény kémiai változást idézhet elő az agyban, ami a depresszió tüneteihez vezet. Az óraátállítás utáni nyári időszámítás pozitív hatásairól a közösségi médiában is minden évben sokan számolnak be, akik a kórban érintettek.
Ezek a magyarázatok azonban egyértelműen a nyári időszámítás előnyeit ecsetelik, nem magyarázzák, miért kell évente kétszer újrakalibrálni az időt.
Egy dakota szólásmondás mond ítéletet az óraátállításról: Csak a fehér ember képzeli azt, hogy ha a pokróca végéből kivág húsz centit és a másik végéhez varja, nagyobb lesz a takarója…
Vészeljük át, kedves hallgatóim, ezt az újabb merényletet az idő ellen! Én szombaton éjjel a nyári időszámítás napfényes óráiról álmodom.