Ukáz érkezhetett a digitális harcosokhoz, hogy ezentúl Romániában is lőjenek azokra a magyar közéleti személyiségekre, akik valamilyen okból nem tetszenek a NER-nek (sok ilyen van, lesz munkájuk áprilisig). Az első központilag kijelölt célpont Gáspárik Attila színész, egyetemi oktató, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház volt igazgatója lett. Ez annak okán történt, hogy ő a külhoni Tisza-szigetek müncheni találkozóján egyebek mellett azt találta mondani, hogy „Trianonban megvalósult Magyarország régi álma, hogy egységes magyar állam legyen, kisebbségek nélkül”. Persze a mondat iróniáját amellyel Gáspárik a korabeli magyar kisebbségpolitikát illette a NER-szolgák nem értették, vagy nem akarták érteni, hanem „vérforralónak” minősítették a megszólalást.
Nosza magasba emelkedtek a digitális dzsinnek, trollok, drónok és koboldok, hogy össztüzet nyissanak a keleti határokon túlra, arra a művészre, aki nem volt hajlandó beállni a sorba, a NER kegyeiért kilincselni, hanem mert a saját fejével gondolkodni és megalapozott véleménye, horribile dictu még humora is van. Az ügy fontosságára való tekintettel a karaktergyilkos akcióba bevonták a nehéztüzérséget is. Hidvéghi Balázs, országgyűlési képviselő, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a következő ólomgaluskát durrantotta a digitális harctérre: Gáspáriknak tulajdonképpen csak az a baja, hogy frusztrált, mert nem kapott Kossuth-díjat, azt sejtetve, hogy rögvest megszűnne a Tisza szimpatizánsa lenni, ha löknének neki egyet.
S miközben a digitális obsitosok vígan tarackoznak Budapestről Erdélybe, megszólalt egy nevét bátran elhallgató vezérkari főnök is, Forum Cogitorium álnéven, hogy tágabb világpolitikai összefüggésben értelmezze Gáspárik poénját, valamint stratégiát adjon az ellene felsorakozott ármádiának. Szerinte Gáspárik nem magányos harcos, mögötte állnak olyan elfajzott szabadgondolkodók, mint Markó Béla, Kós Anna, Szász Attila (a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának főszerkesztője), Kovács Péter (a Kolozsvári Rádió magyar adásának főszerkesztője) és mások (személyes sértésnek tekintem, hogy engem kihagyott a névsorból), sőt maga az egész RMDSZ Kelemen Hunorostul, szalmakalpostul, Tusványostul. A helyzet tehát súlyos, mert ha Erdély elveszett, akkor minden elveszett – üzeni kimondatlanul is Forum Purgatorium.
E tragikomikus karaktergyilkosságból nekem úgy tetszik, hogy Fideszék megmérhették az erdélyi magyarok választási opcióit és arra jutottak, amit Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója a Transtelexnek adott interjújában is elmondott, hogy már a romániai magyarok számára sem egy a tábor, egy a zászló, bár a többség még mindig Orbánt támogatja. Miközben a Tisza Magyarországon hat hónappal a választások előtt meggyőzően vezet a Fidesz előtt, a magyar kormánypárt megpróbálja fegyelmezni a határon túli vazallusait, jelesen az RMDSZ-t, attól tartva, hogy az is átáll a várható győztes oldalára. A Gáspárik elleni hecckampány lerántja a leplet arról, hogy miként gondolkodnak a Karmelitában a Szövetségről. Egyszerű helytartóknak tekintik őket, akiknek megmondják mikor kit kell kirúgni, kit kell tisztségbe helyezni, ki és mire kaphat pénzt az anyaországból. Az RMDSZ pedig úgy látszik, hogy nemcsak Bukaresttel, de Budapesttel szemben is elvesztette az autonómiáját.