Ion Caramitru 1989 decemberében elhangzott, Mircea Dinescuhoz intézett tanácsa – Mircea, tégy úgy, mintha dolgoznál! – A Ciolacu kormányt is megihlette. Marcel, tégy úgy, mintha beruháznál, biztatgathatta magát Ciolacu, miközben  elképesztő dolgokra szórták el a pénzt, amit kormánytámogatásként kaptak egyes önkormányzatok.

Vicclapba illő beruházásokról olvasunk a sajtóban, kacagnánk is, ha ne lenne fájdalmas, ami történt.

Miközben a legtöbb polgármesterrel rendelkező Szociáldemokrata Párt  és a vidéki önkormányzatok amiatt háborognak, hogy a kormány pénzhiány miatt több ezer, az Anghel Saligny vidékfejlesztési program keretében megvalósítandó beruházást jegelné, kiderült: számos önkormányzat haszontalan projektekre költött jelentős összegeket – írja  a román sajtó.

Többek között egy futballcsapat nélküli falu is építtetett futballpályát. A 2000 lelkes Dâmbovița megyei Gura Foii községben történt mindez, amelynek Bumbuia nevű falujában vezetékes víz ugyan nincs, éjszakai világítással felszerelt pálya viszont van. Egy helyi lakos el is mondta: még sohasem látta működés közben az éjszakai világítást, a pályán a falubeli gyerekek játszanak. A tribün is használhatatlanná vált, felvette a gaz, az üléseket pedig letörték, széthordták ismeretlen tettesek. Ugyancsak a Dâmbovița megyei Conţeşti községben egy, a mezőn keresztül gyakorlatilag a semmibe vezető kerékpárutat építettek közpénzből. A kerékpárút egy mezei útból indul ki, és egy főútba torkollik, és nehéz rájönni, valójában mit köt össze mivel.

Az Arad megyei Dorgoson ugyan hasznos létesítmények épültek, csak éppen kispórolták belőlük a szükséges anyagokat, így semmire se használhatók. Egy házát felújító helyi lakos egyszer csak azt látta, hogy a háza előtti árok fölé épített beton híd beszakadt egy cementet szállító jármű alatt. Mint kiderült, a hídból kispórolták a teherbírását biztosító fémszerkezetet, így aztán most a faluban megépített mind a 13 hidat le kell rombolni, és újjá kell építeni – ezúttal lehetőleg a szükséges anyagok kispórolása nélkül.

A Botoşani megyei Havârna községben az önkormányzat egy óvodaépületet újíttatott fel – egy évvel azt követően, hogy az óvodát be kellett zárni, mivel a községben már évek óta nem született gyerek. A község polgármestere az előző önkormányzati vezetőkre hárítja a felelősséget, mondván: tudták, hogy a beruházás fölösleges, de mégis belevágtak, és több tízezer eurót dobtak ki az ablakon.

Havârnán vízvezeték-hálózatot is kiépítettek az Anghel Saligny program révén, még a vízórákat is fölszerelték – csak éppen a vezeték nincs csatlakoztatva viznyerő forráshoz. Az ugyancsak Botoşani megyei Coțușca község Puțureni nevű falujában, 180000 euróból teljesen felújított iskola áll – csakhogy ugyanúgy üresen áll, mint Havârna óvodája. A születések számának drasztikus csökkenése, a demográfiai hanyatlás miatt a faluban élő kevés iskolás korú gyerek már rég a községközpont tanintézetébe jár. Felmerült, hogy idősotthonná alakítsák, de egyelőre semmi sem történt ez ügyben. Azért rövid időre találtak funkciót az épület számára: a választások idején szavazókörzetként működött. S ezzel elérte rejtett célját, a helybéliek lelkesen szavazhattak arra a pártra, amely megépítette nekik a száraz vízvezetéket, a gyerekek nélküli iskolát, óvodát, s hogy kire kell szavazni, ez  éjjel is látszik, még arról a pályáról is, amelynek reflektorjai soha nem gyúltak fel. Mert merre is tartana az, akinek nem lenne a kerékpárja kereke alatt az út, amely sehova sem vezet?