Az elmúlt hét egyik legfontosabb híre az volt, hogy az Alkotmánybíróság elmeszelte a 2021/243-as számú törvényt, amely módosította a volt államfők jogairól szóló 2001/406-os számú törvényt. Ennek a döntésnek a nyomán Traian Băsescu mint volt államelnök visszakap egy lakóhelyként szolgáló protokoll-lakást, egy irodát, amelyben egy tanácsos és egy titkár szolgálja az egykori elöljárót; havi juttatást, amelynek összege a Románia mindenkori elnöke számára biztosított juttatás 75%-a; biztonsági és védelmi szolgáltatásokat, valamint egy személygépkocsi ingyenes használatát, amelyeket a Biztonsági és Védelmi Szolgálat (SPP) biztosít.
Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt a parlament azért vonta meg a szóban forgó – alkotmányellenesnek minősített – törvénnyel Traian Băsescu előjogait, mert jogerős bírói ítélet született arról, hogy a volt államfő „Petrov” fedőnéven együttműködött a politikai rendőrségként működő Securitateval, ami magyarul annyit tesz, hogy a volt államfő jelentett a kollégáiról és ennek nyomán azokat meghurcolták, netán bebörtönözték. Ez a részlet azért fontos, mert a közvélemény tájékoztatásáról, a történelmi igazság megismertetéséről és a tudományos kutatás támogatásáról szóló 2008/293-as számú törvény különbséget tesz azok között, akik aláírták ugyan az együttműködési nyilatkozatot, de nem jelentettek, akik közérdekű ügyekben jelentettek (például köztörvényes bűncselekmények elkövetőiről) és akik a politikai rendőrségként működő kommunista titkosszolgálatot támogatták, vagyis meggyőződésük, vagy véleményük miatt jelentettek fel embereket. Nos, „Petrov” ez utóbbi kategóriába sorolható. Személyes véleményként azt is hozzátenném, hogy Băsescu hamis nyilatkozattétellel is vádolható (a Btk 326-os cikkelye) amiért három hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy pénzbírsággal sújtható azért, mert mandátumának elfogadásakor nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy nem működött együtt a Securitatéval.
Mindezek után a sajtóban és a közösségi oldalakon többen feltették a kérdést, hogy miért „védett vad” ez a Băsescu akinek viselt dolgairól már elég sokat tudunk, de eddig mégis minden alkalommal elkerülte a felelősségrevonást, s a tetejébe most még a kiváltságait is visszakapja (nem tartanám elképzelhetetlennek, hogy járandóságát négy évre visszamenőleg is folyósítsák neki, hiszen a törvény amelynek alapján megvonták, már akkor alkotmányellenes volt, mikor megszavazták).
Nos – amint mondani szokták – a kérdés jogos. Tény, hogy a volt államfőt a korrupcióellenes harc garanciájának tekintette úgy az Egyesült Államok, mint az Európai Bizottság (emlékezzünk tisztelettel Joe Bidenre és José Manuel Barrosora) és a mindenféle integrációra ácsingózó Románia bizonyára érzékenyen figyelt a diplomáciai jelzésekre, így aztán nem lett következménye a flotta elkótyavetyélésének, az újságírók elrablásának, az elnök leváltását célzó népszavazásnak (holott 7.403.735-en, vagyis a szavazók 88,70 százaléka voksolt az ő leváltására), a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás együttműködése patronálásának, hogy csak a lényegesebb kilengéseit említsük.
Jelen esetben azonban – megkockáztatom – nem erről van szó. Bár a taláros testület részletes indoklása még nem jelent meg, a döntésről szóló közlemény megemlíti az Alkotmány 15-ik cikkelyének második bekezdését. Ez pedig a törvény visszaható jellegének tiltásáról szól két kivétellel, amelyek esetünkben nem tartoznak a tárgyhoz. Tény, hogy a jogszabály 2021-ben jelent meg és csak a jövőre vonatkozhatott, márpedig a Băsescut megillető előjogok ekkor már hatályban voltak. Talán ezzel magyarázható, az Alkotmánybíróság egyhangú döntése. A taláros testület tehát egy morális percepció helyett egy jogelvnek biztosított elsőbbséget és ezzel csak egyetérteni lehet.
Más kérdés, hogy ezt a problémát a parlament átmeneti rendelkezések beiktatásával orvosolhatta volna, azonban az, hogy ezt nem tette meg, nem az Alkotmánybíróság hibája. Amit a törvényhozás akkor elmulasztott, most még megteheti akkor is, ha ez Băsescura már nem vonatkozhat, de legalább a jövőben visszavonuló államfők nem élvezhetnek előjogokat ha előéletük ezzel összeférhetetlenné teszi őket.