Fájni fog – mondta Daniel Daianu közgazdász, a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint „az a korrekció, amelyet a román kormánynak alkalmaznia kell, olyan mélyreható, hogy a fájdalmat senkinek nem lehet elkerülni”.
A költségvetési hiány 2024-re elérte a GDP 9,3%-át, az Európai Bizottság pedig figyelmeztette Romániát, hogy 2030-ra a deficitet 2,8%-ra kell csökkentenie. Ennek elmulasztása szigorú szankciókat vonhat maga után, köztük az uniós források zárolását is. És amitől még jobban retteg a kormány: magasabb hitelfelvételi költségek réme, az ország leminősítése „junk”, azaz senkinek sem ajánlott, szemét kategóriába. Ha így lesz, a nyugdíjrendszer összeomlik, az állami alkalmazottak bérének folyósítása is kétségessé válik.
Több mint egy hónapja tárgyalnak a pártok a hiánycsökkentés módjáról. A tét óriási: el kellene kerülni az ország hitelképességének visszaminősítését szemétre, és az európai alapok kifizetésének felfüggesztését. Rossz hír, hogy ez csak gyökeres reformok árán érhető el, s a sikeres reformoknak a társadalmi és politikai költségei is ugyanolyan magasra rúghatnak, mint ma az államháztartási hiány.
A négypárti kormány élén Ilie Bolojannak nem lesz könnyű dolga. Elemzők figyelmeztetnek, ha a Bolojan-kormány csak a kisemberrel kívánja megfizettetni az előző kormányzások tobzódását, bűneit, akkor kudarcra van ítélve. Az intézkedések rendkívül népszerűtlenek lesznek, és elutasításra találnak, ha nem járnak együtt a kiváltságok – köztük a különleges nyugdíjak – csökkentésével. Az emberek ez esetben dühösek lesznek, és a következő választásokon keményen büntetni fogják az européer pártokat, a radikális populizmus erősödni fog, aminek jelei már most is mutatkoznak, a szuverenista párt, ha vasárnap lennének a választások, 50 százalék fölötti eredményt könyvelhetne el.
A gazdasági elemzők szerint problémát jelent a koalíció hitelessége is: hogyan lehet eladni a megszorításokat, amikor ugyanazok a politikai aktorok, akik a korábbi évek hiánynövekedéséért felelősek, bűnbánat gyakorlása nélkül ismét a választók elé állnak és bizalmat kérnek?
Sokak bizalma egyedül a miniszterelnökben van. Ilie Bolojan hatékony adminisztrátorként szerzett hírnevet nagyváradi hivatali ideje alatt, amikor átszervezte a helyi önkormányzatokat, a városházát, majd a megyei tanácsot és csökkentette azok működési költségét. Siegfried Mureșan liberális képviselő „igazi reformerként” jellemzi őt, Kelemen Hunor pedig jó Killernek, azaz korrupció- és bürokrácia-ölőnek nevezte Bolojant.
Hétfőn késő délután rendkívüli kormányülésen a miniszterelnök érvényesítette akaratát. Havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. Ezzel ebben az évben 1,345 milliárd lejt takarítanak meg. A kormányülésen a tiltakozások, fenyegetések ellenére elfogadták a tervezetet.
A remény tehát él arra, hogy ne az államcsőd, hanem a reform fájdalmait éljük meg a következő években, évtizedben. Miután be kell látnunk, hogy hitelekből voltunk mindnyájan gazdagabbak, mint lehettünk volna, vissza kell térnünk a pénzügyi realitás talajára. Erre kell akár rákényszeríteni is a kormánynak. Csak élje túl a tüntetések, tiltakozások évadát, s a belső koalíciós súrlódásokat. Másként itt a nyolcvanas éveket idéző csőd.