Ha nem tűnt teljes mértékben az a fajta autonómia, makacsság, eltökéltség, ami a székelységet a története során jellemezte, talán alapot képezhet ahhoz, hogy a Sóvidék talpra álljon – véli Péter László kolozsvári szociológus, aki internetes naplójában közölt írásában mély társadalmi krízisként értelmezi a parajdi sóbánya katasztrófáját. Blogbejegyzése élesen rávilágít a közösségi dezintegráció és identitásvesztés veszélyére, és a felelősség kérdését újszerű megközelítésből veti fel. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatójával egyebek közt arról beszélgettünk, hogy milyen mintázatok sejlenek fel más, hasonló tragédiák kapcsán, és milyen esélyei vannak a megrendült parajdi közösségnek a talpraállásra.
Az interjú elkészülte után, hétfőn a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megvitatta a parajdi sóbányában kialakult súlyos helyzetet. A testület tagjai elemezték a belügyminisztérium, a gazdasági tárca és a környezetvédelmi minisztérium jelentéseit a sóbányánál történt incidensről, és egyetértettek abban, hogy a parajdi sóbányának nem csak gazdasági, hanem társadalmi és turisztikai jelentősége is van, és a biztonságos működtetése elengedhetetlen a munkavállalók, a helyi közösség és a természeti erőforrások védelméhez – olvasható a CSAT közleményében.
Egy nappal korábban, vasárnap helyszíni szemlét tartott az elárasztott sóbányánál Radu Miruţă gazdasági és Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter. A gazdasági miniszter közösségi oldalán azt írta, a román állam tudatosan hibázott, amikor nem kezelte a rendszeres vízbeszivárgást Parajdon. A politikus közölte, hogy tíz napot vagy akár két hetet is késhet a Korond-patak eredetileg július 1-re tervezett elterelése, mivel a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a víz elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.