Ha nagyon leszűkítjük az értelmezést, a sajtó szerepe a tájékoztatás – azaz információk közlése –, az események dokumentálása, a kultúra közvetítése, a szórakoztatás, a szolgáltatás, emellett piaci és szocializáló funkcióval is bír. A hét végén a csíkszeredai könyvvásáron két olyan könyv bemutatóján vehettem részt, amelynek törzsanyagát a sajtóban közölt dokumentumok képezik, s a két munka megfellebbezhetetlenül bizonyítja a sajtó dokumentáló szerepét. Az egyik kötet – a Csíkszereda Kiadó gondozásában megjelent Dr. Pál Gábor élete és munkássága című opus a jeles rádiós újságíró, Oláh Gál Elvira mintegy tizenöt esztendős kutatómunkájának gyümölcse. A terjedelmes kötet e kutatások alapján rajzolja meg a két világháború közötti időszakban tevékenykedő nemzetiségi politikus életpályáját, ezt kiegészíti a kéziratban maradt emlékiratainak gyűjteménye, és bemutatja a Csíki Magánjavak kálváriáját, az elkobzása ellen, illetve a visszaszerzésért folytatott politikai és jogi küzdelmet és az azt koronázó részleges sikert a korabeli sajtóban megjelent írások – vitairatok, tanulmányok – segítségével.
Az írásokból körvonalazódik az utolsó békebeli évek hangulata, a katonaként végigküzdött első világháború, az impériumváltás eseménysora, kirajzolódnak az új hatalom berendezkedésének momentumai, a többségi létet váltó kisebbségi lét kihívásai és az azokra adott válaszok megfogalmazásának dilemmái. Rendkívül érdekes olvasmány, az elkötelezett értelmiségi életútjának bemutatása által egy küzdelmes kor történéseivel ismerkedhetünk meg – alulnézetből, párhuzamot vonhatunk a 90-100 évvel ezelőtt történtekkel és levonhatjuk a megfelelő tanulságokat.
Egy másik könyv a bukaresti rádió magyar adásához is kötődik, ugyanis a szerkesztőség korábbi tagjának, Rostás Zoltánnak a magyaradás számára készített portrébeszélgetéseit is tartalmazza A Hét folyóiratban, annak TETT című tematikus mellékletében a múlt század hetvenes éveitől a kilencvenes évek derekáig megjelent, a hazai tudományosság jeleseit bemutató interjúk mellett. A háromkötetes kiadvány a Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A több mint 1500 oldalas munka első kötete a természettudományok és az egzakt tudományok, valamint a műszaki tudományok művelőivel rögzített, az adott témát kimerítő beszélgetéseket tartalmaz, 72 tudóssal készített interjú és egy kutatócsoport tagjaival folytatott kerekasztal-beszélgetés anyaga olvasható benne. A második kötet az orvostudományok, a társadalomtudományok, a művészet és a média jeles művelőivel folytatott beszélgetéseket tartalmaz, szám szerint 67-et, továbbá hét ankétot az adott témakörökben. A harmadik kötet anyagát 72, a rendszerváltást követő első években készített interjú képezi.
Hogy miért gyűjtötte kötetbe ezeket a beszélgetéseket a szerző? Ő maga ezt így indokolja: „Mert ezek nem igazolják azt a rendkívül elterjedt tételt, hogy az értelmiségi élet minden területét hatalmába kerítette volna a rendszer és mert – a korlátozások ellenére is – alanyaimnak sikerült eredményes munkát végezniük. Az is indokolta kötetbe gyűjtésüket, mert ezek az interjúk jó kiinduló pontot nyújtanak majd tudomány- és technikatörténetünk megírásához. A természetbúvárok, a mérnökök, az orvosok, a társadalomkutatók világának a felidézése nem nosztalgia-gesztus, hanem annak elismerése, hogy a mai tudományos gyakorlat a múltban gyökeredzik, még akkor is, ha ez nem mindig tudatosul.”
Két korszak: a két világháború közötti huszonkét esztendő és az állampárti időszak utolsó két és fél évtizede történéseinek egy-egy szeletét adja a két idézett kötet a sajtóban közzétett dokumentumok alapján. De nyomon követhető az írások által az átmenet is, mint az utolsó békebeli évek és az első világégés, a kicsi magyar világ és a népi demokrácia berendezkedése, valamint az utolsó pártfőtitkár regnálásának kezdetét követő rövid enyhülési időszak, a társadalmi élet fokozatos ellehetetlenedése, no meg a rendszerváltás reményekkel telt átalakulási időszaka is. A közölt dokumentumok sokasága és a felhasználásukkal összeállított két kiadvány igazolja a sajtó dokumentáló szerepét hangsúlyozó tétel valóságtartalmát, értő feldolgozásuk pedig segít a múlt megismerésében, a jelen megértésében és a jövő megalapozásában. Ha nyitott elmével olvassuk…