Szombaton lesz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója, e jeles napot pedig érdemes a helyesírás szemszögéből is megközelíteni. Kezdjük a március 15–e írásmódjával. Egy-egy programajánlóban pontot tettek a 15-ös szám és a kötőjel közé, ami helytelen, ugyanis a szabályzat szerint az évet és a napot jelölő számjegyekhez pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak a toldalékok.
Március 15-én a magyar sajtó napját is ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1848-ban aznap mondták ki a polgári sajtószabadságot és kinyomtatták a szabad sajtó első magyar sajtótermékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Nemegyszer nagy kezdőbetűkkel írják a megnevezésben szereplő szavakat, ami pontatlan. Egy sokat emlegetett szabály ugyanis kimondja, hogy az erős érzelmi töltettől függetlenül kis kezdőbetűvel írjuk a jeles napok, történelmi események, időszakok nevét.
Egyébként a jelenlegi hónap, azaz a március régi magyar neve a böjtmás hava, amely rovásírásos emlékeinkben kikelet havaként szerepel. Bár számos ellenpéldát lehet látni, mindkét szókapcsolat – böjtmás hava és kikelet hava – kis kezdőbetűvel írandó, ugyanúgy, mint a böjtelő hava, vagyis a február, a pünkösd hava, jobban mondva a május, a karácsony hava, avagy a december, és még folytathatnám a sort. Amennyiben a hónapot jelölő régies kifejezésben tulajdonnév is van, azt értelemszerűen nagybetűvel kezdjük; például: Kisasszony hava, Boldogasszony hava, Szent Mihály hava, vagyis augusztus, január, szeptember. A Kisasszony, a Boldogasszony és a Szent Mihály nagybetűvel, míg a hava szó kisbetűvel kezdődik.
A rovatunk következő részéig több jeles nap is vár ránk, de csak néhányat sorolok fel közülük. Idén 20-ára esik a tavaszi nap-éj egyenlőség, pontosabban fogalmazva a csillagászati tavasz kezdete. Míg a korábbi helyesírási szabályzatban a napéjegyenlőség egybeíródott, a mostaniban kötőjel van a nap és az éj között, az egyenlőség szó pedig különíródik.
21-én lesz a költészet világnapja, 22-én pedig a víz világnapja, valamint a magyar fordítók és tolmácsolók napja. Bár az angol nyelvterületen a nagy kezdőbetűs írásmód az elfogadott, a magyar nyelvben mindhárom megnevezés kisbetűs.
Kedves hallgatóink, lassan a nyelvi rovatunk mai részének végére érünk. Ferencz Melániát hallották, köszönöm, hogy most is velem tartottak, viszonthallásra.