„Először láttam egy EU-találkozón valódi, jelentős vitát szankciókról” nyilatkozta ír külügyminiszter az uniós külügyi tanács hétfői ülését követően. „Nagyon egyértelmű konszenzus alakult ki a nemzetközi humanitárius jogintézmények fenntartásának szükségességéről” – tette hozzá Micheál Martin .

Ezzel a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki döntésére utalt, amely kimondta, hogy Izraelnek azonnal le kell állítania offenzíváját a Gázai-övezet déli részén fekvő Rafahban, és meg kell nyitnia a rafahi határátkelőt, hogy a humanitárius segélyek akadálytalanul bejussanak az enklávéba.

Izrael azonban folytatta a hadműveleteit Rafahban. Vasárnap egy menekülttábor elleni bombatámadásban 45 palesztin, köztük számos nő, gyermek és idős vesztette életét.

A támadást széles körben elítélték a nyugati világ vezetői. Az incidens miatt bírálta a Netanjahu-kormányt még az Izraellel szembeni kritikáktól következetesen tartózkodó Németország is. Robert Habeck alkancellár úgy fogalmazott: ezt más nem indokolja semmi.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy a légicsapás „tragikusan rosszul sült el”, ezért kivizsgálják.

Közben egy egyiptomi katona életét vesztette és több megsebesült egy tűzharcban, ami Rafahnál tört ki, és válsághoz vezethet Egyiptom és Izrael között. Mindkét fél azt állítja, hogy a másik katonái nyitottak tüzet elsőként.

Spanyolország, Írország és Norvégia kedden hivatalosan is elismeri a palesztin államot Izrael dühös reakciója ellenére.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 193 tagállama közül 144 ismeri el a palesztin államot, beleértve a globális Dél országainak többségét, Oroszországot, Kínát és Indiát.

Madrid, Dublin és Oslo azt reméli, hogy lépésük – amely jelezi Izrael fokozódó elszigetelődését a hét hónapja tartó gázai konfliktus következtében – felgyorsíthatja a tűzszünetet célzó erőfeszítéseket Izrael és a Hamász elleni háborúban.

Spanyolország és Írország a 27 tagú blokk legnagyobb és politikailag legbefolyásosabb nemzete, amely elismeri a palesztin államot. Eddig nyolc tagállam ismerte el Palesztinát, köztük Románia és Magyarország.

Nagy-Britannia, Ausztrália, valamint az EU-tag Málta és Szlovénia szintén jelezte, hogy követheti a példájukat.

Újabb panaszt nyújtott be a Nemzetközi Büntetőbíróságnál (ICC) újságírók gázai halála miatt a Riporterek Határok Nélkül (RSF)

A párizsi székhelyű nemzetközi újságíró jogvédő szervezet szerint több mint száz újságírót „ölt meg az izraeli hadsereg” Gázában. A szervezet szerint ez már a harmadik beadvány, amelyet benyújtanak a hágai székhelyű bíróságnak az október 31-i és a december 22-i után.

Az ICJ ügyésze január elején kijelentette, hogy az újságírók ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálása részét képezi a gázai emberiesség elleni bűncselekmények ügyében folyó vizsgálatnak.

„Azok, akik újságírókat gyilkolnak, a közvéleménynek a tájékozódáshoz való jogát sértik, amely konfliktus idején sokkal lényegesebb” – írta közleményében Antoine Bernard, az RSF jogvédő és segítségnyújtásért felelős igazgatója.

A New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) szerint legkevesebb 107 újságírót öltek meg a Hamász iszlamista palesztin szervezet Izrael ellen október 7-i végrehajtott támadása után kezdődött gázai háború idején.

Az RSF mostani beadványa mások mellett az al-Dzsazíra katari hírtelevízió két újságírójával, Hamza Dahdúval és Musztafa Turajával kapcsolatos, akiket a gépkocsijukban ölt meg légicsapás a palesztin terület déli részén.

Az izraeli hadsereg azt állította, hogy a két újságíró „drónokat irányított, amelyek azonnali veszélyt jelentettek az izraeli hadseregre”, és „terrorista ügynöknek” nevezte őket.